. ‚.
Ő
.
.
ti
‚.4
‘.,)
)
b
(.
V
1’
)
(
*
• j
(‚.
.‘
4
.
(I
‘.
‚ 4,
.
—
.;‚.
.
.‚;. Ő
O S
.‚
I
-~
‘..
4
HAGGADAH A PESZACH ÜNNEPI ELBESZÉLÉS
FORDITOTTA ÉS MAGYARÁZTA:
ii’~ SINGER LEÓ VÁRPALOTAI RABBI
SZÁMOS SZINES KÉPMELLÉKLETTEL FSZEK Központi Könyvtár
fl I~I~ I~ I~ I~I flI~IH fl ~I ~
e eieOűS
993313
HUIHHIID1 Budapest
U
-
:
\~
Singer Leó: Haggada Készült a Makkabi Kiadó gondozásában 1055 Budapest, Szent István krt. 11. Tel.: (36-1) 354-1560 Fax: (36-1) 354-1561 Budapest, 2004
Terjeszti: Biblical World Gallery 1O’7’7 Budapest, Wesselényi u. 13. Tel.: (36-1) 267-8502 E-mail:
[email protected] www.makkabi.hu • www.judaica.hu
ISBN 963 7475 92 3
Arrabona Print Nyomda Győr
~;‘
‘WI
~
~ ~W;~ r’3~’~ ‘~T~? ‚%‘1w’~ ~‘
•i-- :
N1’r NI _fl
vrzr
N’~’~
~; ~ ‘‚7~ ~
A Peszach-ünnepre vonatkozó szabályok. A tóra a következőket mond~i: (M. 2. 12. 15.) „llet napon át ková~ztaIari kenyeret egyetek, de már az első napra takaritsatok hi minden kovászt a házaitokból, mert bárki kovászosat eszik, irtassék ki azon lélek Izraelből, az első naptól a hetedik napig~ (U. o. 19. vers). „Hét napon át kovászos ne találtassék a házaitokban, mert bárki eszik kovászost, irtassék hi az a lélek Izrael közösségéből, akár jövevény, akár az ország honosa.’ (U. o. 13. fej. 7. v. pedig) „Kovásztalan ke nyeret kell enned hét napon át és ne látassék nálad kovász és ne látassék nálad kovászos egész határodban. —
—
—
‚
A tóra tehát nemcsak azt tiltja meg, hogy a Peszach-ünnep tarta ma a att a c amecnak bár miféle hasznát vegyük, de azt is, hogy ezalatt a tulajdonunkban tarthassuk. Chámec minden, akár szilárd, akár folyékony állapotban, ami maga gabonanemüböl készült, vagy amihez bármily csekély mértékben is gabonanemüből eredő szilárd vagy folyékony anyag járult. Bölcseink a rizst és hüvelyes veteményeket is chárnecnak minősitették azzal a különbséggel, hogy ezeket Peszachon át is birto kunkban tarthatjuk, viszont minden más kovászt vagy kovászos anyagnak tilos a zsidó tulajdonban maradnia. —
—
Habár a lelkiismeretes háziasszony a Peszach-ünnep közeledtére házának minden részét, minden zugát megtisztitotta a chámectól, bölcseink rendelkezései szerint a házigazda mégis szemé lyesen köteles meggyőződni arról, hogy maradt-e chámec a birtokában vagy nem. Tartozik tehát az ünnepet megelőző napnak, vagyis erev Peszach előestéjén gyertya fénye mellett lakását, házát át kutatni, minden zegét-zugát, rését gondosan megvizsgálni és a talált chámecot összegyüjtve eltenni. E vizsgálat mindjárt estalkonyat beálltakor, a mááriv ima elvégzése után ejtendő meg, mielőtt a házigazda más teendőhöz fogna. A vizsgálat előtt megmossa kezeit és közvetlenül a vizsgálat meg kezdése előtt a következő áldást mondja:
~
~
lya, kimegszentelt b:nnun:
parancsolta a chámec megsemmisitését.
~ T
•
:
T
:
•
:
T
:
•
.
+
Ha a családfőnek több egymástól távol eső helyisége van, minden helyiségét megvizsgálja, de csak az első kutatása előtt, mondja a fenti áldást. Minden olyan helyet, hova akár ő, akár a ház népe chámeccal mehetett vagy chámecot tehetett, meg kell vizsgálnia, igy pl. még a ruhák zsebeit is. A vizsgálatközben beszélni nem szabad. Az estehédre és erev Peszach reggelre még szükséges chámec eledelt egy erre a célra elhülönitett helyen hell h’rtani.
A vizsgálat után ezt mondják:
~ Minden kovász és minden kovászos, ami birtokomban van, és nem láttam és el nem takaritottam, tekintessék megsemmisitettnek és a föld porával egyenlőnek. ?
~‘,4 ~‚4~ ~
T
T
:
T
~
: + +
T
•
:
:
•
:
T
:
•
~ T
:
:
:
T:
•“::::
•
:
Ezzel kijelentjük, bogy azt a chámecot, mely gondos kutatás mellett is kikerülte figyel münket, megsemmisitettnek, többé ránk nézve értéktelennek tekintjük, mint a port. Ha a családfő nem érti a brochóh szövegét, olvassa el
előbb a forditását és aztán mondja el a brochót, mert
tudnia kell, mit tesz és mit mond.
Erev Peszach délelöttjén körülbelül 10 óra tájban elégetik a vizsgálat alatt talált és a későb étkezésnél maradt chámecot és ezt mondják: Minden kovász ás inindets kovászos, ami birtokomban van, amit láttam, ás amit nem láttam, amit eltaka ritottam, ás amit el nem takari tottani, tekintessék megsemmisitettnek ás a föld porával egyen lőnek.
1
~
~
T
T
:
:
—
:
T
T
~
~
y:
T
T
~~ ;
Ennek a szövegét is értenie kell, amikor elmondja, a megsemmisitésnek tudatosnak kell lennie.
Chameceladás. l-la valakinek értéket jelentő chámec van birtokában, amit megsemmisiteni nem akar, azt még Peszach előtt el kell egy nem zsidónak adnia’ A chámec ezen eladása
(~
lVi~~)
teljes jog—
ügylet kell, hogy legyen. Annak a helyíségnek a kulcsát, hol a chárnec van, át kell adnia a vevőnek, A nyomtatott chámeceladási ürlapokat ugy kell kiállitania, hogy az egy adás-vételi szerződés minden Jogi kellékével birjon, ezért ajánlatos annak kiállitására a község rabbiját vagy egy hozzáértő, erre képesitett irástudót felkérni, Az idevágó szabályoknak figyelmen kivül hagyása ugyanis érvénytelenné teszi az eladást, amiért a tórában rendelt parancs megszegése a következménye.
Három időpont erev-peszach napján. Erev Peszachhor körülbelül délelőtt 9 óráig szabad chámecot enni, a pontos időt minden évben a község rabbijától hell megkérdezni. Egy órával későbben, körülbelül 10 órakor kell az este talált és a maradt chámecot elégetni, amikor is a fenti ~ ~ mondassék. Ezután legkésőbb egy órával, körülbelül 11 óráig hell a chámecot eladni. Ezután tilossá válik, miként magán az ünnepen a chámecnek bárminő formában jelentkező haszna Vagy élvezése (‚~1 i~). Sőt még Peszach után is tilos olyan chámec haszna vagy élvezése, mely bármily okból el nem égettetett, meg nem semmisittetett, el nem adatott, Vagyis az ünnepen át zsidó tulajdo nában volt.
A chaznecosság megszüntetése (Kascherozás). Az olyan edényeket, melyekben az év folyamán főztünk, sütöttünk, amelyekből és amelyek kel ettünk, Peszachkor használnunk tilos és jól megtisztitva az ünnep tartamára lezárható helyre teendők. Ha azonban Peszachra uj edény beszerzése nehézségbe ütköznék, az ünnepen át használhatóvá tehetjük kellő tisztitásuk (még a rozsdafoltoktól való is) után, ha az utolsó 24 órában nem használtattak, rendes föző és evőeszközeink közül a következőket az alább leirt módon: Üvegedényeket 3-szor 24 órán át vizben tartunk, de a vizet minden 24 órában frissel váltjuk. Némely vidéken azonban az üvegedények épugy nem kaserolhatók, mint általában a porcellán-, cserép- vagy agyagedényeink. Sütő vaseszközöket és edényeket, melyeket közvetlen a tüzre tesznek használatuk alkalmából, szikrát hányó izzásba hell hozni. Főzö vasedények közül azok, amelyek mázoltak, lyukasok vagy a chámec beszivódásától foltosak, valamint az ólomból való edények, fából és vasból összeillesztett evőeszközök egyáltalán nem kaserolhatók. Tiszta faedények kaserozás cél jából lobogóan forró vizbe egészen belemártandók’ Tisztán csak vasból vagy esüstből készült edé nyeket (mihez más anyagot nem vettek) vagy a földbe Vájt üregben, vagy egy nagy vas- esetleg rézüstben olyképen tehetünk használhatókká, hogy a beléjük öntött forró vizbe izzón tüzes követ dobunk, hogy a forró viz az üstben vagy gödörben elhelyezett edényeket teljesen átjárja és befedje. A fözökályha vaslapja alól lángoló tüzzel, felül égő parázzsal teendő izzóvá. Ez különben csak álta lános utmutatás, a leghelyesebb, ha mindenki kikéri rabbijának illetékes döntését. —
—
—
Az elsőszülöttek bőjtje. Annak emlékére, hogy az utolsó egyiptomi csapás alkalmával Isten megkülönböztette Izrael házait az egyiptomiakétól és a Halál kikerülte a zsidók elsőszülötteit, ere’ Peszachkor minden zsidó elsőszülöttnek böjtölnie kell (D~1 ~ 13 évnél fiatalabb elsőszülöttek helyett az atyjuk bőjtöl. E bőjt alól egy vallásos lakomán (~Ti~P~ 1~1~~) való részvétel mentesithet, ezért fejeznek be e reggelen egy talmud traktátust és hivják meg az e befejezési ünneplő lakomára az elsőszülötteket.
Erev-pesach szombaton. Ha erev Peszach szombatra esik, az edények kóserozásának már előző csütörtökön kell megtörténnie. Ugyancsak csütörtökön estalkonyat után kell a házban a chámecot is felkeresni, illetve a ~ megtartani, jól ügyelvén arra, hogy a péntekre és sabbosz reggelre még szükséges eledel másoktól hozzá nem férhető helyre tétessék. Minden egyéb chámecot már pénteken délelőtt 10 órakor megsemmisitenek, illetve elégetnek, a imát azonban csak sabbosz délelőtt 10 órakor mondják el. Sabbosz délelőtt körülbelül 9 óráig szabad chámecot enni, ez idő után minden chámecot hi kell a házból takarítani. A chámecot már pénteken, a sabbosz beállta előtt kell eladni, ha ez bármily okból elmaradt, a chámecot szombaton egy nemzsidónak kell odaajándékozni, mert sabbossz napján eladni-venni nem szabad. Sabbosz reggelre csak olyan eledelek készitendők, melyek az edényekre nem tapadnak, vagy használat után egyszerü öblitéssel is megtísztithatók legyenek. A széderestére szükséges dolgokat (charószeszt, sült hust csonton) már pénteken kell elkészi teni. A háziasszony különösen ügyeljen a challó vételének kötelezettségére, mert elmulasztásának hibáját többé helyrehozrii nem lehet. Az elsőszülöttek bőjtje, ha erev peszach sabboszra esik, né melyek már előző csütörtökön, mások meg előtte való napon, pénteken tartják. A helyi szokás az irányadó. —
r~.
~
Ha a Peszach első két napja csütörtökre és péntekre esik, csak akkor engedhető meg, hogy az ünnep második napján a rákövetkező sabboszra főzzünk, ha már az Ünnep előtt való szerdán erev jomtovkor eruv tavsilint csinálunk, vagyis: veszünk a Peszachra készített eledelből egy darab hust, hozzá egy egész maccót és a következőket mondjuk: Dicsértessél
Örökkévaló
ki megszentelt bennunket parancsaivalés elrendelte az éruv
:
T
T
.
T
T~
~
Ezen eruv alapján legyen ~ g~ tani, a sabbosz egyéb szükség~Zen~az U~ed~ és mindazoknak, kik e városban laknak.
~‘~W’i ~~‘i ~ ~ T T
T
.
T
.
T
T
T
~ T
.
T T
T
~
.
~‘ ~ ~ ~ T T
T T
~ .
T
T
.
?
.
T
:
T
.
y :
‚ rr
:
—
:
•
Fontos, hogy a héberül nem értő olvassa el a forditást, mert a szertartás tudatos cselekvést kíván. A két ételdarabot elteszik sabboszra és az éruv alapján pénteken készítik el és nem csütör tökön a szombati szükségletet. Erev Peszach napján még ha sabboszra esik is, tilos maccót enni, hogy azután este az ujdonság ingerével kedvvel fogyasztassék. —
A széderasztal elrendezése. A szédertálat a szembenálló kép szerint rendezik: a. b. c. három egész maccót teszünk a szédertál három rekeszébe; ha ilyen külön tálunk vagy áliványunk nincsen, a három maccót külön-külön begöngyölitve egymásra tesszük. A három a és ~ törzs neve után kapta nevét. d. t~: zöldség (lehet petrezselyem, retek, zeller stb.) e. Sós ViZ,
f. ~11~: keserügyökér (torma, saláta)’ g. ‚~7~1~ alma, dió, fahéj, borból álló keverék, h. ~i11: csont, egy kevés hussal, mely parázson sült, i. ‘~: parázson sütött tojás. (A két utóbbi a ~ és ~1 J~i~T Ünnepi áldozatok emléke. A széderasztalt már alkonyat előtt elrendezik. Mínden személy köteles 4 pohár bort kiinni, egy pohár mértéke: legalább egy ~‘T~1, egy tizedliter. Az ötödik pohár az asztal közepén Elijáhut várja. Az ünnepélyen a család minden egyes tagja köteles reszt venni; nők és gyer mekek is. A házigazda’ vagy ki a szédert rendezi az ünnepély tartamára fehér kön tösét és sapkáját ölti fel.
Az ünnepély egyes mozzanatai a széder rendjében: rl1~
Az Egyiptomból való kiszabadutás elbeszélése.
A középső iuaccó megtörése afikómannak.
(Zöldség) petrezselyehi, zeller stb.
A házigazda megmossa kezeit.
Az ünnepet köszöntő ima.
~v Lakoma.
A keserügyökérnek maccóval való együttevése Hillel módján.
Befejező dalok.
Hálamondat a keserügyökérre.
Dicsőitő zsoltárénekek.
Hálamondat a maccóra.
Evés utáni ima.
Kézmosás evés elött.
Az afikomán élvezése.
~‘5~ ~‘g~T~ Megtöltik az első serleget. Ha az Ünnep estéje péntek estére esik, 1~ ~l’~1
‘7.1 És lett este és lett reggel, a hetedik nap. Befejeztettek az ég és föld ás minden seregük. Befejezte lsten a hetedik napon mílvét, amelyet alkotott és meg nyugodott Isten a hetedik napon mind~n munkájától, melyet alko tott. Es megáldotta Isten a hetedik napot ás megszentelte azt, mert azon nyugodott meg minden muji kájától, amit teremtett Isten, hogy müködjék.
~ :~ r~ ~
kezdik:
itt
~
~®(halkan)
VTT
~ : W~
y
~p;~ :~‘~ ~ ~
Hétk~znapon itt kezdik:
~ Dicsér~esse1, Örök kévaló, Istenünk, a világ nak királya,Teremtője a szőlőtő gyümölcsének 1’~ Dicsértessél Örök kévaló, Istenünk, a vi lágnak királya, aki ki választottál minket min den nép közül és fel emeltél bennünket min den nyelv fölé, meg szenteltél a parancsaid dal és adt~c{ nékünk Örökkévaló, Istenűnk szeretettel (a szombatot nyugalomra,) a kitűzött időket örömre, az ün ~)
T
I
T
.. is.
•.• ‚T
T
T
~
I
I~
~
~
T
Csak szombaton mondják.
.
~ ‚
T
T
~ “ :: T:
: .
T
17
:j’:I
~
I
T
T:
‚7
‚7
:‘:
j,~j.~*)
‚
::
i’
~
T
..
.~‘ ~ T’
:
rti~
T:
• •
~
~ fl~l~ is..—
::
i.•
‚
T’
IT
(~
~ J’i~
(~
.. .
r~ ~
~ I..
‚
T
a kovásztalan kenyerek ünnepének napját szabadságunke ünnepét
..l
TI: IT
(j~ *)
~ ~ : I
T T
T
~ ~ ‘
.
;
•
T
T
~
(~
ri’
I I.~
:1 T
(szeretettel és kegyelemmel) örömre és bot-
:
künk osztályrészül. Did~gS~gi~ juttattad né• csértessél Örökkévaló, aki megszenteled (a szombatot), Izráelt és az ünnepi időket.
~ ‚ItI~ Vi
~ ~~1~’t ~ ~ ~“~‘ ~ ~‘~“t~
7~ előtt a következőket mondják:
~ ‘~J’~ Ti
~ ~
~
~
~ V~
~
~~
:~ .. —
~ k
~ I — . — ‚
.
~
‘~‘~
~ •:: T:
:
~
Dicsértessél Istenünk, a viláunak Örökkévaló, királya, Teremtöje a tűz f~nyének. iicsértcsséi Örökkévaló, Istenünk, a világnak királya, aki i”egkülönbözteted a szentségest a s~entségtelentőJ, a világosságot a sötétségtöl, Izraelt a népek közül, a hetedik napot a hat hét kőznaptól, különbséget teszel a szombat szentsége es az ünnep szentsége között. A hetedik napot a teremtés hat napja után me’~ szentelted, niegkülönböztetted ~s megszentelted Izrael népedet a aÖrökkévaló, Te szentségeddel. Dicsértessél aki niegkulőnböz teted a szentséget a szentségtől.
~T’
T
•
~
Ha az Linnep estéje szombat kimeneteléic esik,
~~
:
T
‘T:
vonulás emlékére. Mert bennünket választottál ki és minket szenteltél meg mind a népek közül (és a szombatot) és szentséged ünnepeit
:
T
•
(szeretettel) szent gyü lekezet hirdetésére, az Egyiptomból való ki
IT
•
~
:~
T
:
.
~ T :— T
.
~T:
.
.
: ..
I
~
••
.
—
J~
~
nepeket és ünnepi időket vigalomra (a szombatnak e napját) és
T
:1~
:
~ Dicsértessél Örök
:
királya, aki éltettél és lcévaló,Istenünk, a világ T fenntartottál bennünket és megéretted velünk ezt az időt.
IT?: I? ? Baloldalra támaszkodva isznak az első teli serlegböl.~) IT
~) Csak szombaton mondják. ‘) A szabadság esti ünnepén négy borral tolt serleg felett mondunk Úróckot, hálarnondatot, megtelelően annak,
~ .
. ~
—~=
‚ -
-.-‘~
..—~
~
.
‘—
~
~
.
!
-
--
::
I
‘~‘
.‘
j
‚
II
;~
‚‚
„‚
.
V
. ‚
I~
4%’
‘~
L
~
“.‚.„~‚\~“~‘~,
./.‘.~‚~v’
-
‘-1~~~\%
~
/
‘
If,..
:.
„
it?.
:
‚-
4 _
‘
4’ ~‚.
‘..
1’
..
~
.‘~‘‘.
‘.1~
-~:t’
‘,
]
‚
~
‘>
.
‘.~P4/~
;=~
-
I.,,’
i I
-
A szeder rendezője, rendesen a ~ázigazda, hálarnondat nélkül mossa meg a ezei
.
A házigazda egy darab zöldséget Sós vízbe márt és a következőket mondja: Dicsértessél Őrökkévaló Istenünk, a világnak királya, Teremtőjeafőldgyümölcsének.
“~j~’~ T
T
‘1
r:
1
:
:: T:
:~ ~ T
TT
.‘
Miután maga megízlelte, asztaltársainak ad belőle, kik Ugyanazt az áldást mondják.
A középső maccó felét letöri és elteszi ~t~1jY’~_nak
Leveszik a tojást és a hust a szedertálról és a tálat felemelve, mondják: b~l Ez
a nyomorúság kenyere, amilyet ettek ősapáink Egyiptom or szágában. Bárki, aki
éhezik, jöjjön és egyék, bárki, aki szűkölködik, jöjjön és ülje meg velünk a Peszach ünnepét. Ezidő szerint itt, jövő esz tendőre már Izrael ho nában, ez órában még szolgák vagyunk, jővő esztendőre szabad em berek leszünk 1)
~‚• ~
•
:
~
T
r’~
~r ::
~tr’t’~ ~
‘T
~ ~; .‚~‚ ~mt, r~ TT
:
TITT:
.~Í, ~~ii~r’ TT TT
::
~ ~ -~ T T T:: T:: :~ifl ~ T1 r.D~, TT
r~;, TT~
~ •
hogy a tóra is négy kifejezést használ a megváltás fogalmára: (M. II. 6. 6—7.) „&‘ivezef/ek benneteket Egyiptom robotmunkái alól, inegmenlelek benneteket szolgálatukból s megváItalok benneteket kinyujtott karral és nagy büntetésekkel. És veszlek beniwlekef magamnak népül, én pedig leszek néktek lstenül.~ A következő vers (M. II. 6. 8.) megadja a szabadulás célját: „És elviszlek benneteket abba az ors’ágba, melyet esküvel igértein.” A gólusz idején ez igéret emlékére tesszük a széderasztal közepére az 5-ik poharat, Élijáhu serlegét, várjuk megváltásunkat és célja teljesültét. (Tóra tern. id. v.) ‘) Fclenwljiik a s,éderlalat, hogy felkeltsük gyermekeink figyelmét és hivjuk asztalunkhoz zsidó vendégszere tettel a szegényeket és idegeneket is. Ezért szólt a hivó szózat aram nyelven, a nép nyelvén, bogy minden ember értse B. e. édes atyám Singer Ábraháin várpal ~lai rabbi ~ Haggada magyarázata szerint: Eredetileg Babylóniában mondták „Most itt, jövőre már Izráel honában”, ha”ájuk füldén pedig azt mondták apáink: „Most még szolgák, jövőre már szabadok leszünk.” A góluszban elmondták mindakét változatot mi is elmondhatjuk annál inkább, mert csak Erec Jiszróél nyujthat és benne az összes parancsok, micvák teljesítése adhat igaz szabadságot.
Megtőltik a második serlegct és az asztaltársaság legfiatalabb tagja kérdi; Miért is olyan más ez az éjjel minden más éjjelnél? Minden más éjjelen ehetünk ková szosat meg kovászta lant, ezen az éjjelen csakis kovásztalant. 1~
T
T
T~I
•:~—
•
~ ~ : : ~ ~ ~i-’ ‘4~i~ ~7 T 7 1 T 1 : ~ :rt~ ~ T : T ~ ‚~i~T: -~‚ T: J•: 7 ~ ~T ~ T : •• ~
T
..
—
1
.‘
T:I
~
~
~
.
~
:
~ ~ ~ T : ~
.
.
1
..
.
~ T1
.
T’
IT
..—
1
.
.
Minden más éjjelen nem kell bemártanunk egy szer sem, ezen az éj jelen kétszer is.1)
71
~
1
..
Minden mzls éjjelen ehetünk bármiféle zöld séget, ezen az éjje len keserüt kell en nünk.
1
.
.
..
Minden más éjjelen ehe tünk akár egyenesen ülve, akár támaszkodva, ezen az éjjelen mind nyájunk csak támasz kodva.2)
‚ : A
maccót feltakarják és feleletül a következőt mon ja :
‘~~í_]~ ~1~1 ~ : I.
Is.
.
—
~ IT
__
T
~‘~2i~Rabszolgái volfurik Fáraónak Egyiptomban, az Orőkkévaló. bte nünk kivezetett
‘) Elős~ür a petrezselymet vagy ziklséget sú~izbc, Imljd ~i turmát a citarószeszba, (alma, dió, fahéj és borból l~észült keverékébe.) A zöldség a sósvizben apáink szegényes táplálékára eiiilékeztet, melyet a l~dnnyek vize áztatott; a torma a charoszeszben pedig arra, hogy mily keserve~ intinkával kellett az általuk összegyüjt~tt anyagból téglát vetniök, a kiszabott liapi munkát elvégezniök.
~) A régi keleti népeknél a szabad emberek alacsony pár~akon baloldalra dolve ultek az étkezésnél. Peszach estéjén a szabadság ünnepén minden zsidó szabad embernek érzi magát, mintha maga is most szabadult volna ki a~ egyiptomirabságból
nünket kézzel karral.
onnan erős és kinyujtott
Mert ha a Szent, dícsér tessék 0, ki nem vezette volna apáinkat Egyip tomból, bizony mi is, gyermekeink is rab szolgái, lennénk Fáraónak Egyiptomban i)
TT—:
~ Bizonyitja ezt, ami megtörtént rabbi Elié zerrel, rabbi Jehosuá Va1, rabbi Elázárral,
T
~: T:
I..
•
~-7~rT ~ ~5 ~ ~ r~ ~m •
:
T
~ . i_ . . . .
T
: ‚
:
:
l~ T
~ T
~:
IT
&~1 ~ ;-~‚_i~, ~r, ~ ~: ‘~ ~ ~ ~i1~ ~; I ~ ~: ~ rr~í~’ ~: IT:
.
Ezért, ha mindmegany nyian bölcsek, mindan nyian értelmesek, mind annyian vének lennénk, mindnyájan ismernők a tórát 2), mégis kö t&ességünk volna be szélni az Egyiptomból való kivonulásról, s aki m~él többet s tovább bszél az Egyiptomból való kivonulásról, az di cséretreméltó.
T~
‘T’
•
.
.
‘T’
•
T—:
•
1T
.
17’
.
•IT:
.
~
.
.
~
_.
TT...
.. ‚..
.
.
.
...
—. •
T
..
~ T ‚ : .
.. .
.
i•
1%
‚— .
—
•
I
.
~
r :
. .
‘) Ez ncm jelenti azt, hogy Fáraónak volnánk ugyanolyan rabszolgái, hiszen Egyiptom és Fáraó már rág eltüntek a föld szinéről, de jelenti azt, hogy atyáink az elnyomás alatt annyira beleolvadtak az egyiptomi népbe, annyira elsajátittották annak szokásait, ejkölcsét ~s hitét, hogy ha isten akkor ki nem szabaditja Őket, Izrael végleg elmerült, el veszett volna. Atyáinkkai együtt nii is. No meg azóta is elég zsarnok rabigáját vontuk. ‘) Bölcs: a tanult ember, értelmes: a következetesen gondolkodó, a dolgok benső összefüggését megértő ~‘én: a sokat tapasztalt ember; az élet tudósa azonban az, aki a tóra igaz és mély b~izsc~ágát elsajálitotta. A b~lcsesség, értelmesség, tudás ás tapasztalat inkább rnut Ija Isten sors intéző kezét a törtánelenih~n ás Izrácl sötét éjszakáiban, de ezek is csak akkor gyujtanak világot, ha a S’má hit»alloinásával : a sziv ás lélek megnyilatkozásával, istenfélelemmel, hittel, ai :g u~ágok benső mcgárzé~ével járnak együtt.
.
..
—.
. .
.
3
3t
.
•
•
~ IT
T :
~ 1rIfl~4 T :—
—~
I..
T.: ••
•.‘
:
—
~ T
~ : T :
T
•
..
••
•I.J
.
T::
..
Ta.•
~ ..
~ .
.
T
..
.
. ••
.
~ . —
•
.
.
—
—I•
~ Rabbi mondotta: Elázár, Azarjafiaazt
I
Ime, én már Olyan va
‘
—.
I•
Azarja fiával, rabbi Akibaval es rabbi Tarfon nal, akik B’né-B’rakban együtt ültek támasz kodva és addig beszélgettek azon éjjelen az Egyiptomból való kivo nulásról, míg bejöttek a tanitványaik és azt mon dották nekik: „Tanitó mestereink! Eljött az ideje a reggeli semáima mondásának.”1)
..
:~n~ ‘~‘tV ~ . —.
..
T
T T
éves nem gyok, ember mint egyéshetven tudtam okát adni annak, miért kell az Egyipto mi kivonulás szakaszát
1) B’né B’rak Erec jisráélnek a hajdan Dan törzs birtokán fekvő városában ünnepelt együtt a zsidó közélet e kiváló társasága, a II. szentély pusztulását közvetlen követő kornak vezető tudósai: R. Eliezer, Hyr kánosz fia, kit kortársai nagynak neveztek, „a meszelt kut, melyből egy csepp sem vész el” és kivel, mondja a talniudi hagyomány, együtt szállt sirba a taniiak a könyve és a bölcseségnek a könyve. R. Jehósua szintén R. Jochanan ben Zakkaj tanitványa, szűkös viszonyok között élő tűkovács volt, ~e nagy tudásánál, szilárd jelleménél és szónoki tehetségénél fogva nagy tekintélyben állott a római császári udvarnál is, hol több ször volt nemzete küldötte a pártokon felül álló bölcs. Neki mondotta egyszer a császár leánya: I-logy lehet ennyi bölcseség ilyen csunya test-edényben? Miért nem tartja a császár arany edényben a borát? felelte. R. Eldzár, Azarja fia, a tudósok közt a leggazdagabb, a gazdagok között a legtudósabb, ki 13000 borjut fizetett évente tizedadónak, Ezrának a sarja, ki méltónak találtatott a patriárcha székre, mert benne s nála minden egyesülve: tudás, vagyon és származás. R. Akiba, József fia, az egyszerü pásztor, kit juhai mellől a tudás szomjusá~a vitt a tanházakba, és fiatal hitvesének, Ráchelnek, a dusgazdag Kalba Sámuel, Akiba miatt kitagadott le~nyának a szerelme és munkája tartott két évtizednél tovább a mestereknél, miglen a tóra legnagyobb tudósaként tért vissza hozzá. Ő az, ki uj meg uj igazságokat, eszméket fejt ki a tóra minden egyes betüjéből, ki a zsidó élet eddigi hagyományainak megtalálja gyökerét a tanban. Ő az, kit később lángoló hazaszeretete Bar Kochba szerencsétlen vállalkozásának legtekintélyesebb vezérévé tesz, kinek a szavára 24000 ifju ragad fegyvert a hazája szabadságáért. Ő az, kit Rufus, a római helytartó tüzes vassal elevenen nyuzat meg és végeztet ki, mert hó maradt Istenéhez és hazájához, a tiz vértanu egyike: Boldog Akiba, ki megmutatta, hogyan kelt veretni Istent. Végül 1?. Tarfon, a pap, ki még a szentélyben teljesiteit szolgálatot. Egész éjjel hajnalhasadtáig beszéltek az Egyiptomból való kiszabadulásról. Mennyit kellene nekünk beszélnünk a Haggada kétezer esztendeje hánytorga tott népének. Chaszam Szófer ~ a talmud alapján kimutatja, hogy r. Elázár ben Azarja kivételével, a bölcsek mind azt mondták, hogy az elbeszélés kötelezettsége már este kezdődik, r. Elázár szerint pedig, csak reggel, mert a tóra szerint a kivonulás csak reggel vette kezdetét. És ezen az állásponton maradt, inig ben Zóina következő magyarázatát el nem fogadta. —
—
éjjel is elmondani, 1) míg Ben Zóma azt meg nem magyarázta a lóra szavaival. (M. V. 16, 3). ‚ ‚Hogy megemlékezzél arról a napról, amelyen kijutottál Egyiptomból életednek, minden napján „Eletednek napjain~’ ezek a nap palok, „életednek min den n&pján” kifejezés az éjszakákat is magában foglalja. Más bölcsek máskép magyarázzák: „Eletednek napjain” a mi mai életünk, „az éle tünknek minden nap ján” kifejezés a Messiás idejére is vonatkozik. 2) —
~ Áldott a vég telen Isten, dícsértessék 0, áldott, ki a szent tant Izraelnek adta, di csértessék 0.2) Négy helyen szól a tóra az Egyiptomból való ki vonulás megemlékezé
w :
“~
•
I—
.
.
‚t~~ ~ i :
•
~ : ‚
~
•
~
~‘~;c~
‚~~‚
‘,~
:fl~~ ~ T ~
I~
.
.~
;~$ ~;
~
i’~; .~$~‚~‘!
~) Mikor R. Elázári nászi-nak megválasztották, a TaIm. Jerus. Brachot IV. szerint 16, a TaIm. Babli Brachot 27b szerint 18 éves, fiatal házas volt. Megkérdezte a feleségét, elfogadja-e a nagy tisztséget. Az asszony aggoclalmaskodott, nagyon fiatalnak tartotta a férje urát e diszes méltóságra. Aludtak egyet a nagy tanácskozásra. És irne reggelre hófehér haj koszoruzta R. Elázár fejét, ezüstfehér szakál övezte az arcát. Ezért mondta: Olyan vagyok, mint egy hetven éves ember. 2) R. Élija Wilna szeHemes magyarázata szerint a nézetkülömbség a „5~” kétféle értelmezéséből ered. Az egyik szerint ~ minden, tehát „életednek minden napján” a messiási időkben is. A másik szerint ‘~ egész, ezért mondja: Életednek egész napjain, tehát az éjszakákon is kell beszélni az Egyiptomból valé kivonulásról. 8) Ez uj fejezetnek szokatlan a bevezetése. Isten négyszeres dicsőitése a talmudban csak egyetlen helyen fordul elő. A talmud szerint a fiatal papok időnként vizsgálitra jelentkeztek a véneknél, akik megállapi tolták, méltók-e a papi hivatásra. Ha a jól sikerült vizsga után örömmel hazatértek, atyjuk ezzel az áldás mondással ~ stb. fogadta Őket. Hálát adtak Istennek, hogy érdemes gyermekekkel áldotta meg őket. Mikor most a családapa a széder során a Haggadah azon helyéhez ér, melyben a tóra által jelzett négy fiuről szól, kik között a rósó, a gonosz is van, önkéntelen is az asztalánál körülötte ülő gyermekeire gondol és örömmel telt szivvel ad hálát Istennek ezzel a bróchőval, mint az apa a szentély fennállása idején, jó gyerme keiért. (Hoffrnann Dávid dr-nak ~ a berlini orlh. rabbi-szeminárium b. mesterének szóbeli előadása alapján.) .
~ ~ ~ip~
~k
:-‚ ..“.
4JJ
•~g
Il\ ‚‚5’’. ‘“‘‘55’’”’ „5’’’
„s
\‚\‚\‚\‚~‘5”~’ S”
*
„
„‚
‚5” ‚„‚‚„*‘‘‘ ‘1’’ ‚‚„‚.•
.‘; IJ
::
-~‘~‚:
-4.4
‘.5~1
S
‚‘‚
..
“L
;Li
;—
I ~‘ ‚. ‚
—
— —
.‚; I’J ....‘
‘!.
‚4 A
...‚. —.5
h.J
.3
S 5”
.‚~-
-:2
/
•1; •41 .‚
.
1,
7.! \-. .
* 5- _55*~-.’
..
...~‚.
A ‚.-
Is”
‘.—
w
~
\„
)
I —
(
„
T~~~))
!(~
«,.,____JQ~
‘...j~
~‚•
If’ )‚q), ‚ ~
:~‚
\~ ~
~)
~(Ii
( ‚p
‘~‘:~
T’
—.
(“ I
Iii
‚1
“~~!“ 11I~” ~‘ O’7~ ~
I
~ ~i’;’ip~ ‘~
r~’~’~ ~!W
\
•-~~r ~
~ ‚~;~ q~1ji1 :~1~t~’~ ~
~ Íi-1P~r
.
‘~‚
•~a~ ~ ;
T:
•
‘T
•
séről: Négy fajta emberfiúhoz képest, egyet a bölcs, egyet a gonosz, egyet az együgyü és egyet a kérdezni sem tudó számára mond.’) ~ Mit mond a bölcs? (M.V. 6 20). „Mik azok a tanubizonyságok, tör vények és rendeletek, melyeket az Orökké való, Istenünk nektek parancsolt.” Te is mondd el neki, mik a Peszach szabályai és hogy a Peszach áldozat után nem szabad már afikómant(utóételt)enni.
2)
~ ‘~ -~s rti~~ ~ ~ ritz •-~1~ ~ir~ r~ .
T
T
~
‘~‘~ Mit mondd a go nosz? M. 2. 12. 26.) Mire való nektek ez a szolgálat?
T
tóra
‘) A négy helyen külömböző kifejezésekkel teszi kötelességünkk~, hogy gyermekeinknek az egyip tomi kivonulásról beszéljünk. A Hagadah ebből azt következteti, hogy a tóra a négy külömböző felfogásu embergondol, akiket a magok felfogása, sajátosságok szerint kell felvilágositani. 2) Már a kérdés feltevésének a módja is a bö!csre, tudásra vall, mikor a zsidó törvény különböző nemeit kérdi ~ ~ a t~nub’zonysagokat torvenyeket ~s rendeleteket DL feltuno hogy kéiclésében a i~i 1-laggadánk sze~int a bölcs is azt mondja: Mik azok a tanubizonysftgok, stb., ni~lyeket az Örökkévaló Istenünk nektek paranesolL? Feltünö továbbá a neki adott válasz, mely szó szerint csak ennyit mond : Te is felelj neki a P.száeh törvényei szerint; a Peszáci’ után nem vesznek áfikómant. „Bold. atyám, r. Singer Abrahám ~ I la~gadah niagyarázatában ugy véli, hogy a Jerusálmi ill, a Mechilta változata az eredeti, bennök kérdés és felelet egyformán világos és hat”t,ozott. A Mechilta (P. Bő, Id. vershcz) szerint a bölcs igy és ezt kérdi : „Mik azok a tanubizon~ságok stb., melyeket az Orökkévaló Istenünk ~ nekünk parancsolt? Nekünk ? kérdi a Mechilta szerint a bölcs, és nem mondja nektek, mint a gonosz. Az ő részletező kérdésére az adott felelet is világos ~ fl1D~i~ 1~ ~ Te is részletesen felelj, mondd cl neki a Peszách szabályait elL]cLol ‚tgi~ a szLdertendet targyalo utolso iiii~na’g (Pesz 10 8 Misna) ~ ~ ~ i~ a Pé~z’w1i áldozat után nem esznek már áfikőniánt, (utőételt). A Talmud Peszachim traktátusának ez utolsó misnája pedig azt jelenti, hogy a PLszach áldozat után ne élvezzünk mást, ünnepélyességét ne sértsük további lakmároz’ssal, ne alacsonyitsuk Ic ivással. Az erkölcsi igazság népe mutassa meg erkölcsi fenségét még ‚~z ünneplése módjában is !
jura
‚
fej
nem neki! és amiért, hogy igy kizárta magát a kö zösségből megtagadta a zsidóság lényegét, ezéri tompitsd le te is méreg fogait és mondd mc’g neki (M. II. 13: b). „Ezért tette ezt az Orök kévaló ‚wkc,n, mikor kijöttem ‘Egyiptomból. Nekem és nem nekL Ha ő oti lett volna, bi zony nem szabaduli volna ki.1) Mit mond az egy ügyű (M. II. 13, 14): „Mi ez? Besz~ld el neki: E~ős kézz..J ) vezetelt ki bennünket az Orök kévaló Egyiptomból, a rabszolgaság házából.
~5’ •‘~ ~‚ ~ ~‚ .~‘; ‘~; ~ .....
T
iT
~ m~ r~r~ r~
.
..
..
‘~
—
•
:‘~~ rrr~ T:.
—
~‘ ~
:
•
.
Ti
D~1
Es annak ki még kérdezni sem tud, te kezdj el beszélni neki, amint mondva vagyon: (M. Ii, 13, 8.) „B~széid
~
A ~ih gono~
‚~
_____
~
T T
~:i
:
T
•1•
:T:
~~ ~ ~
:
~
1)
~-~•
•i:
•
T:
IT
~t •• T
.— .
.
. .
—
..... ...
:
.. .
~;r nak a jámbornak az ellentéte : Nem azt kérdi, mik a törvények, bogy Inc~.i: mcr~c
Őket, hanem, bogy mire ‚‘alók. Kéidése nem is kérdés, hanem lázitú állitás. Gonosz az, ki a maga rosszaságát akarja mások lelkébe csempészni : sátáni törekvéssel akarja a hitettenséget terjeszteni, az embert ls~entöl eltántoritani. Mire való, mi a liasznoci belöle ? kérdi a gonosz. Zsidó, sohase higyj annak, ki ezt kérdi, a kérdés maga jt.ilemzi már. A ‘~-nak adott feleletból válik csak igazán érezhetővé kérdésének gúnya, cinizmusa. Bár kérdé sében a bölcs is azt mondja ~„ nektek paranCsolta, de aki a parancsot adja, azt ő is „lstenbnknek” mondja. A ~h ezt nem teszi, megtagadta tehát Istent, és ezzel megtagadta a zsidóság lényegét, kiz ~rta magát a zsidó közösségből. Izrael és a tóra egy, mondják a bölcsek. Megtagadja a zsidóságot, nemzLtut az, ki Izrael törvé nyeinek érvényességét tagadja. Izrael i.. ~ben Istennek nevét, testén Isten szövetségének jelét hordozza, az Isten tagadás tehát a zsidóság elárulása. Eljérásához niéltón felel neki a Haggadab : Üsd kite is a méregfog”~t és mo.ldd meg ncki : ninCsen része a zsidó törvényben, nem lesz tehát része a zsidó szabadságban, sem a zsidó boldogságban. Mert a törvény volt az Egyiptomból való kiszabadul s célja. A zsidó törvény szerint való élet a zsidó s:~z badság élete. (Rasi magyarázata M. II. 13. 8.—hoz.) 2) A ‚ az egybgyii csak a széder feltünö jeien égeit lája, nem néz a dolgok mélyére, csak az kérdi : Mi ez ? Felfogásához i~a7o(lik a felelet, mely Isten erós, hatalmas kezére mutat rá. Azt ö is meglátja.
:~2~ •IT:
~ •
•
~ T
T
el a fíaídnak azon a napon, mondván: Ezért tette ezt nekem az Örök kévaló, amikor kijöttem Egyiptomb6L1)
~~1’1•
‘~
~
T
~~
~“ ~! “~Z~ ~
‘~ ~;
•~! ~‘~ZZ ~ “LT
:
:‚~~ ~ •T’
1)
A kérdezni sem tudónak
T?
•
:IT
2)
Azt
hihetnéd
már a hónap elsejétől (ujholdtól) kezdve kell beszélnünk róla, ezért mondja az Irás „azon a napon.” Ha „azon a napo&’ azt hihetnéd, csak nappal I), azért mondja Irás: „Ezért” „Ezért” pedig csak ak kor mondható, amikor a máccó és a keserü gyökér előttünk fek szenek. 4)
T
te magad nyisd meg a száját
és mond el neki: Ezért tette ezt nekem az
ÖIikké’ aló, mikor kijöttem Egyiptomból. A ~ tehát azt az utasitást adja, hogy minden embcríajtához a maga lelke, a maga nyel’e szerint kelt beszélni. Ez minden nevelés alaptörvénye és minden nevelés sikerének titka. 2) B. édes atyám, R. Singer Abrahám, várpalotai rabbi ~ megjegyzése szerint : Ez a fejtegetés a Mechilta Bó fej. 17. szakasza, Jalkut u. o. és Peszáchim 116. alapján, került a Haggadába. Magyarázata a következő : ~) Feltünő az „azon a napon’’ kifejezés, magyarázza tehát a Haggadah is. E 57Ő nélkül azt hinnők, Imgy már a hó ~ ~étől kötelességünk beszélni az Egyiptomból való kiszabadulásról, miként a Peszách sza— h’ilyok tanulm~ny zására is 30 napot szab ki a hagyomány, azért áll „ezen a napon.’ De „ezen ‚i napon’ Niszan hó 14—ét jelenti, a’ este pedig a isido hagyományos száinitás szerint a következő naphoz’ Niszan 15—ikéhez szánhit, „ezért” vagyis csak este kötelező. A Pészach elbeszélés ezen parancsa „l~s beszéld cl fiadnak a’on a napon” azért szorult magyarázatra, mert a parancs már a Szinájnál való kin\ ilatkoztatás előtt adatott, amikor még a zsidók is a~ előtte való naphoz s,á:nitották az estét, miként a többi népek és csak azután ‚‘ál— toztatták meg számitásukat. A tóra (M. Il. 12, 18.) valóban azt mondja: Az első hónap tizennegyedik riapjdn este, egyetek maccót. 4) A Haggadah, a gyermekek nevelésénél a szemléltető oktatásnak nagy iontosság~ra figyelmeztet. Nem elméleti fejtegetésekkel tehet a gyermek lelkét megragadni. Figyelmét az köti Ic, értelmét az ragadja meg, amit lát. Csak este, mikor a maccó é~ kcserü gyökér ott fekszml.’ eloite, les~ hatással a g”ermekre ‚1 Peszaeli tör— tenete. A szülő azért sose felejtse, hogy a gyermek vallás—cikölcsi nevelésére az ‚wm a legnagyobb hatással, amit maga előtt lát: a szülők élete.
~:~5?Vi1V7 ~ Hajdanában bálványimádok voltak ŐSapáink, de Isten köze lebb hozott a szolgálatához bennünket, amint az Irásban mondva va gyon: (Jehosua 24.2). „Mondotta Jehosua az egész néphez: Igy szólt az Örökkévaló, Izrael Istene, valamikor ősídőkben a folyamon túl laktak atyáitok. Terach Ábrahámnak atyja és Náchornak az atyja és ídegen isteneket szoigáltak. Ezért vettem ősapátokat, Ábrahámot a folyamon túlra és bejárattam vele Kanaán egész országát. Megsokasitottam az ő mag zatát, midőn adtam neki Izsákot, Izsáknak pedig adtam Jákobot és Ézsaut.ÉsadtamÉzsaunak Széir hegyét, hogy birtokába vegye azt, Jákob és fiaí pedig lekerültek Egyiptomba~’
I
~
•
~•
:
T
T
‚
:
IT
:)‘
T
~ T:
‘~‘~
~
::
T:
~
T
_
. ..
.
~ .
T
‘i~
—.
~
~
: T
TT
TT
•
• ••
~
~ r~ .
—.
...
TT:
I..
~ 7 ) 7 : )
:
:
—~-;~
~ :T
••
T
T T :
:
•
~
.
... .. .. .. . .
T
.
..
:
~
~ ..
:
~
~ T
I’.
•
TT
T TT
T
i~
: r:
~ ~ :
~
J~I ~?‘7~ J1~ ~ •• ‘.T ) : ~T : ~J’~’~4~ ~ “~4~ ~ ~ I .‘ T T : : ~ i~’~’~ ~
.
~I)~
..
.
17:
•
tart szabott a végzetnek (1’iszámitotta szolga-
~
. .
r’~
.— .
.
‘.‘T
:~ •
~ii~miiii~
T
:
~
•
—
77
7
.:
:
~ T
.
~•
~
:
~ Áldott, hi megőrzi Izrácinek tett igéretét, áldott a Szent, dicsértessék Ö, ki ha-
. ••
•
.
—
T
~
7
7:
•
:
TT•. .. .
T? ~ T .
.
~
~ — ••
I
T
l•
‘T
:
‘T
.. . . ~
.‚ ~
T
I..—
J
T:
: I
•~•
..
—
szövetségnél, az Irás mondja (M.mint L 15,
.
hoz: Tudd meg, hogy idegen leszenÁbrahám a te iva 13’) „Szólott
.. . • .
.— .
ságunk végét)1) meg cselekedvén azt, mit Ábrahámnak, ősapánk nak igért az áldozati részek között kötött
:~t~* j”~ ~ ~j”~$ ~ T T ~ ~ T ~ ~ f~ ~‚q_1rit4m~ ~
dékod oly országban, amely nem az övé, ahol
.—
I•
. ..
.
. .
.
I
• ..
.
•‘
dolgoztatni gatní fogják és őketsanyar négyszasz esztendeig. De azt a népet is, amelyet szol gálni fognak, elítélem és
.
I
‘
.
T
:
T (A serleget felemelik, a pászkát betakarják.)
azután ici fognak onnan jönni nagy vagyonnal.”
ii
______ ‚~1 ~fl1~’~ ~ ‘~ T. 4‚ .
~
T
T .
•
‘.‘
~ ~ T .
.. .
. ..
‚..
..
•
:
4
Ez az isteni igéret állt őrt apáink mellett és mellettünk, mert nem 1k~ 2)
csak egy ember állott fel ellenünk, hogy el pusztitson minket, hanem minden korban, nemzedékben felkeltek
‘) Mestereink a szót számértéknek veszik, p 100, ~‘ = 90 vagyis 19). Az Ábraháninak kij&i:tett isteni szózat szerint 400 évig „lesz idegen a magzata oly országban, mely nem az övé.” Az egyiptomi rab szolgaság 210 évig tartott, hálát adunk tehát Istennek, hogy a 400 évbe beszámitotta a Jicchok születésétől az egyiptomi rabszolgaság kezdetéig eltelt 190 esztendőt. Értelmezésük szerint tehát ~ azt jelenti: betudta a 190 évet. ~) A tvm szlt ugyancsak számértékeléssel magyarázzák nagyon szellemesen: (számértéke: 6) jelenti a misna 6 rendjét, ~‚ ( 5) a tóra 5 könyvét, q ( 10) a tiz parancsolatot, „
„
„
‚‚
~ ( 1) pedig az Egyetlen egy Istenre ~rt~’~t céloz. A tiszta monoteismus, mellyel a zsidóság ajándékozta meg a vil~got, a tizpararicsolat erkölcsi törvénye, amely minden kultura alapja, az irásbeli s szóbeli isteni törvény ~ ~ ~ ~ legdrágább kincsünk, melyet a gólusz hosszu vándorutja alatt sem vesztettünk el, belőlük meritettünk erőt, kitaitást az idők viharjai ellen. „
T
T
~•~I ellenünk, hogy kiírtsa ‘~k bennünket, de a Szent, áldott 0, mindig kimentett a kezükből.
~ ~ ~ :~‘~ TT
l’
~
~ T
—
(A serleget leteszik, a pászkát ismét fe1takarják.~
~ Gyere tanuld meg az Ir~sból, mit akart már Lábmn, az árami Jákob atyánkkal’). Am’~ Fáraó csak a fiugyerm2keket rendelte elpttszü tini, Lábán gyökerestől ~‘kart kiirtani mindent
~‘WD$J! ~ ?~7~Z~ ~ ~5’ ~37~’;~ ~‘~5 ~
~ ~‚ -~z’~’ ~ T~
amint mondva va~ on: (M..V. 2o, 5). ‚Azért m~ct
T
az arámi el akarta ye szejteni apámat2), ment az le Egyiptomba és mint jövevény élt ott csekály számmal és io~ ott nagy nemzetlé, ha talmassá és számossá. l~ t) „Lement Egyip tomba’ kényszeritve az isteni ige által: „és tartózkodott ott” vagyis nem azért ment le Jákob atyánk Egyip -—
•
:
..
.r
~
T
•
T
T:
~:
•
••
•
::
T
——
TIT
:~ ~ ~
~
V..
1) Faraó nyilt kcgve~Ienséggel üldözte Izráelt, Lábán ravasz titkos fondorlattal vitte vesztébe Jákol’u~ Hug: a Haggadali Lábánt veszedelmesebbnek mondta, annak okát az Iráshan való elnierüléssel, Lábán jelle ménic :~élvebb ineglútásával ismerhetjük fel. Azért mondja a Haggadah ~ ~ „eredj és tanulj”. ~) B. atyám r. Singer Ábr. várpilotai rabbi ~ szerint a Tóra II. a l-laggadah szava : „\z arámi ‚itte pusztulásba atyáinkat, hogy lenient Egyiptomba” igy értendő : Jákob Ráchelt kérte első megállapudásában I ~s’~ ‘ül Lábántól, de ez rászeclte, s megállapodás ellenére elóbb Leáht adta neki feleségül és csak ujabb 7 Lsztcnd I szolgálat után Rachelt. I li Rachel lelt volna első felesége : József lett volna az elsőszblött, atyja kitünleté~e nem keltett volna irigv~.éget és testvérei nem adták volna cl Egyiptomba. Mivel pedig József hozatta ‚ttvját Egyiptomba, voltaképen 1_áhán az oka annak, hogy Jákob Egyiptomba került. ‘) ~ I Ia :id:h a tóra előbbi versét a midrásim alapián részeire bontja és Inagvatázza, miáltal szent— éli ‘főbb képét nyujtja Iváink sorsának, lzráel sok szerivedésének Egyiptomban.
r— :
•
:
T
~T
~
~‘~$ ‘~ r~r’~~ ‘,~ ~ 7I~$ ~~&5 ~:iti~ r~ ~; ~ ~‘•_~4~ ~w’_~ ~; v~i;z~ — .......
‚I
..
. .
•.i..
.‚.
~‘~Z
~ :r ~.‚
:~i~ ~;
:
.
:~
.‚. ••‚••
‚~‘
.
.
.
.
— .
.
.
?~r
r~; — ..... ... .. .
.
~?i5Z ~ ‚‘~‘:4; ~ ‚z•~ ~;;~;
•~‘~: :~ ~ ~ T
T
•
:
::?
.‘
tomba, hogy ottan le telepedjék, hanem hogy ott ideiglenesen tartóz kodjék, mint az Irás mondja (M. I 47, 4). „Megmondották már Já kob fiai Fáraónak: csak ideiglenes tartózkodásra jöttünk az országba. mert a juhoknak, melyek szolgáidé, nincs legelő jük, mivel sulyos az éh inség Kanáán országá ban Engedd meg tehát most hogy szolgáid Gósen földjén lakjanak.’ Cse~ély számmal” mint az Irás mondja. (M. V 10 22). „Hetven lélekkel mentek atyáid Egyiptom~a ás most tett téged a~ Orökkévaló, a te Istened Oly SZámosSá, mint az égen a csil lagok.” „I~s ott lett nemzetté” Az Irás e szava arra tanit, hogy Izráel ott különálló jel legü népé lett 1) „Naggyá ás hatalmassá” amint mondva vagyon: (M. IL 1.7): Izráel fiai pedig szaporodtak, gya rapodtak, megsokasod tak és elhatalmasodtak igen nagyon és megtelt —
—
—
A bölcsek nézete, mint föntebb laltuk, különböző volt. Némelyek azt állitották, hogy atyáink a teljes beolvadás által már-már elvesztek volna és mi is velük együtt, ha Isten a legutolsó pillanatban ki nem szaba ditja Őket; és volt, ki azt állitotta, amire a Haggadah itt hivatkozik, hogy Jákob háza, lzráel Egyiptomban i~ megtartotta sajátos, különállÓ jellegét és annak érdemében ~ ri~i ~ rit~ ‚~?~ü flL~ ~ t~w, hogy nen változtatták meg a nevüket, a nyelvüket és külső ruházkodásukat, váltotta ki Őket a Mindenható kegyelme az egytp tofu rabságból. A név, .~ nyelv és a külső, tényleg azok a megkülönböztető jelek melyek a világ előtt Izráci különálló voltát, a zsidót mutatják. Ne szégyeljük tehát mi sem bibliai szép nevünket, melyek őseinkre emlé keztetnek, ne szégyeljük és ne feledjük Ősi szent nyelvünket, mely egybeköt Istennel és messze vetett test véreinkkel, és ne hódoljunk kiilsőnkben sem a léha, erkölcstelen divatoknak. Az Ősök viselete megóvja erköl cs~’ink tisztaságát, a nők mai öltözködése léhaságra szoktat és eltávolit Istent’31, hitünktől, nép’~nktől. 1)
—
velük az egész ország. „Es számossá”, amint mondva vagyon (Jechez kél 16, 7): oly számossá tettelek téged, mint a mező füvét és te meg sokosadtál és naggyá lettél, gyönyörüséges szépségre jutottál, az emlők megszilárdultak, a hajad megnőtt, de te lelkileg mezitelen és fe detlen voltát” ~) ‚ És rosszul bántak velünk2) az egyiptomiak, sanyargattak minket és nehéz munkát róttak ki ránk.” (M.V. 26.6.)
„Rosszul bántak velünk az egyiptomiak” amint mondva va gyon (M. II. 1, 10): „Nosza járjunk el okosan ellene, hogy el ne soko sadjék és lészen, ha háboru törne ki, ő is csatlakoznék ellensé geinkhez, harcolna elle nünk és elmenne az országból. „Sanyargat tak mínket~’ amint irva vagyon: „Es tettek fe léje robotmunkafelügye lőket, hogy sanyargas sák őt rabmunkáikkal
r~ 7k; T
:
7k ~;~fl ~ :~r’~k r~’ T:
T
r~’~
:
‘T
‘:
~~TT
:
T T
~‘~ziz~ ~s’;~i ~ ~i r~t~ ‘~‘~ ~ :—:
—‚..
I
•
T
T
~
:~~‘1 ~
~~~ :~t~ ~
~1’~
~
—
~ IT •~-
T
i~:
•
~ TT
~ ‘~ :
~
—
~IT T
—
T
•
‚.
—
T:
..... ..
~‘ j—
:‘
‘.‘
:
TT:
‘T
: .
I
•
:
—•~
~v’~;;; ~ ~
‘) Csak a Szinaji kinyilatkozás törvénye ruházta fel az erkölcs és tudás diszöltönyével Izraelt. ~ áll és nem ~5 ncnicsak rosszul bántak velünk, de rosszakká is tettek, mikor beolvasztási kisérleteikkel és aljas ni unkákkal magukhoz hasonlókká tettek.
r~ ~ ‘
.
:
T
:
‚—
‘
.
—
.
?l~
..... .. .. • •
1~~’~’
~ ~
~ T :
~
T•
:
.. .
T
1’
~ —:
I..
‚
—:
—
•~
:
•
... ‚
~ ‚. _.
......• ... .
T~T” .
“
1)
T
•
. .
Örökkévalóhoz, atyáink Istenéhez és meghallotta P~1Ésfelkiáltottunkaz az Örökkévaló kiáltun hat, meglátta a nyomo
:
~4 •••
_. .
—
..
T
ruságunkat, szenve désünket és a elnyoma tásunkat. (M. V. 25. 7.)
.
Ésfelkiáltottunkaz Örökkévalóhoz atyáínk Istenéhez, amintmondva vagyon (M. IL 2,23): „És történt abban a hosszu időben, meghalt Egyip torn királya és nyögtek Izráel fiai” a munkától p~2
1~
:
.
‘
.—
____
. ..
mondva vagyon (M. IT. 1, 13): „Es dolgoztat— ták az egyiptomiak Iz ráel fiait nagy szigo rusagga
S
.—
~
.. •••
..
.
I ‚
T..
~
. .
T
..
~
?
T
T
.
I.’
~ „És nehéz munkátamint rőt. . tak ici reánk, .. .
. .
.
sokat Faraónak, Piszo és épített éléstárváro~ mot és Ramszészt.” 1)
?
~
.
~ I
~
.
~
T
1.
•
‚..
~ ~T
‘—~~
.
T
•
T
—
~ ~ : T’ : •
1
Ed Naville: The store city of Pithoiri and the route of Exodus (London 1888.)
ciinü
művében
hozza nyilvánosságra a szuezi földszorosban Tell el Maskhutában 1883-ban végzett ásatásainak eredményeit. Megtalálták Pi—Atom (Atom Isten házát) Pithomot Ramses városát. 11. Ramses 2500 (a. k. i. sz. 12~i0) körül uralkodott, ő volt Izráel legnagyobb elnyornója, utódja Mernephta alatt szabadult ki lzráel Egyiptomból. A Flinders Petrie által megfejtett kötábla az üldözött lzráelt cmliti. Thebe romjai között talált falfestményeken szemita arcu zsTdókar látunk téglát v~ni és niögöttük a két egyiptomi robotfel1~gyelőt botjukkal. A tudomány és képzőművészet legrégibb emlékei lesznek igy a biblia clbeszéléséiiek ékes tanuságai azok előtt is, akiknek szeméoen a mi tóránk nem volt az igazság tana. Dr. Mahler Ede, egyet. tanár, a kiváló magyar-zsidó tudós, a világ egyik legkiválóbb egyiptologusa bizonyitja, hogy az aszironomiai kutatások a biblia és a hagyomá ‘y időszámitását is igazolják. Az Egyiptomból való kivonulás esztendejét 2425 (1335)-re teszi.
és felkiáltottak és fölszállt fohászuk Istenhez a munkától. „És meg hallotta az Orökkévaló a hangunkat”, amint mondva yagyon (M. II. 2. 24): „Es meghallotta Isten a jajkiáltásukat és megemlékezett Isten a szövetségéről, melyet kötött Abrahámmal, Izsákkal és JákobbaL” „Meglátta a nyomo ruságunkat”, ez azt je lenti, hogy még termé szetes házas életet sem élhettek, amint mondva vagyon (M. 2. 2, 25): „Es látta Isten Izrael fiait és tudomásul vette Isten. i)” „Szenvedésün ket”, ez a fiúgyerme kek sorsára vonatkozik, mint mondva ‚vagyon (M. 2. 1, 22): „Es meg parancsolta Faraó egész népének mondván: Min den fiút, aki születik a folyamba vessetek és minden leányt hagyjatok életben.” „És elnyo matásunkat” a testi sanyargatásra céloz, amint mondva vagyon (M. IL 3. 9.): „És láttam is az elnyomást, mely lyel az egyíptomiak nyomorgatták őket. —
—
—
~É~1 ~~
~V7
‘~...
~
r’~ ~t ~ r~i p~ r~ ~ r~ :Z~ ~ ~ ~ :
—
~ T :
~~:: :
: ~i’~ ~W’~1 ~ .
T :
...
T:
~r:
j
.
:
•
.~
~
•T
i..~
?:
JI~
~
‘::
m~ r”$’ :~“~ r~ ~;‘ ‘~;~5~ T
:
T
‘
~1 ~ ~ ~fl’~ 1~ ~r7’~ -~‘~: ~ ~ • : J r :~i ~ —:
•
1” De kivezetett bennünket az Örökké való Egyiptomból erős kézzel, kinyujtott karral
T
~
•..•
r!~1I:!
A
:—
—
—
~
.1’;’
?
•
T
.
zsidó asszonyokra kirótt nehéz robotmunkával Fáraó a zsidók házas életének akart gátat vetni. ~tyáink csak az egyéni szabadság korlátozását látták e rendelkezésben, a Mindenható azonban az eg~ én tragikus sorsa mellett meglátta az egész közösség kipusztitására törő célzatot ezért mondja az Irás verse: „Isten megismerte jól a céljukat”, „és tudomásul vette”. 1)
—
~
:
~
M~H ~
nagy félelmes tettei jelekkel és csodákkal (M. V. 26, 8.)
~ .I~.. ~4’,’
r~;
~2 ~; 5; ~ ;-t~~ ~i
~
—
~m~4 ~
~J~’
~
~ r~ ~ :~
‘~i~ r1~ ~ i.:
~
~m
:r::
+~;
~
:~$
~ „De kivezetett bennünket az Örökke való Egyíptomból’ nem angyal által, nem Szeraf által, nem is kill dötte által. hanem tiLaga a Szent dicsértessék U, niaga~ saját [en— ségéhen’ amini moIIcI”a vagyon (M. II. 12, 12): „Atvonulok majd Egyip tom országán ezen éjje’ s megölök minden elqő szülöttet Egyiptom or szágában embertől ba. ronűg és Egyiptonmnak mind az istenem bünte tést végzek. én az Örök kévaló.” „Átvonulok Egyiptom országán ezen éjjel.” Enésnem angyal. „Megölök minden elsó szülöttet Egyiptomban.” En és nem Szeraf. „Es Egyiptomnak mind az istenem büntetést vég zek.” En és nem a kül döttem. ‚2n az Örökké való.” En vagyok az, scnki más.
-
II
...
—
:;‚
—
:
—
—~.~--
.‚
.
—)
..~~‚.„*5,/I
€
‘j~’~
.
~:
—
7•~,~J1
—
~4~LJLI!~J
„Erős kézzel”, mu tatja a halálos járvány, amint mondva vagyon (M. 2. 9, 3.): „Ime az Örökkévaló keze lészen jószágodon, mely a mezőn van, a lovakon, a szamarakon, a tevé ken,, a szarvasmarhán, a juhon, nagyon sulyos halálos járvány.” „Ki nyujtott karral”, ez a kardja, amint az Irás mondja (Krón. K. 1. 21, 16): „Kivonva a kardja Jeruzsálem ellen kinyuj tott karjában.” „Nagy félelmes tettel”, ez az isteni fönség megnyilat kozása, amint mondva vagyon (M. V. 4, 34): „Vagy megkisérlette-e Isten, hogy jöjjön és vegyen magának nem zetet nemzet közül ki sértésekkel, jelekkel és csodákkal, háborúval, erős kézzel, kinyujtott karral és nagy félel mes tettekkel, mind aszerint, amint tette ér tetek az Orökkévaló, a ti Istenetek Egyip tomban a szemeid előtt.” „És jelekkel”, ez a bot, mint az Irás mondja (M. II. 4, 17.): „Es ezt a botot vedd a kezedbe, hogy végezd vele a jeleket.” „És csodákkal” ez a vér Y~
—
—
—
~:
.. ‚.. — .‘.
T
T:
.
‚~z’
‚~~;
~t~t;
~‘ T
—
-~;~
1~ ‚rt’~ ~ ~: ~ T : I:
•
‘
T
ri~ ~
I
~‘~‘
‘5~i
~
rt~: ‚~ ~ ~ r~r~; ~ —::::
T
T
T:
•
:
•
.. .
TT:
:
~
T
‚•• . .
:
:
~ ~ fl~
$‘~r~’
r~
~
•~ .
.. .
L‚‘. ..
.
• r :
... .
rtt~ ‘~• rq’• ~‘‚t~’t~~ ‚~; ~ ~ ~ : : ..
—
t—
—
..
.
—
•
..... ..
.
•
:
~ .. — —
T
~
csodája, mint az Irás
: . .
T : ~ T T
.
T :
_
I
• ..
‚
IT T
T
•
:
tüzet ésfüstoszlopokat.”
~ ~ 7I’?~ T:
• r’~’
..
~
.‚—
mondja (Joel 3, 3.); „Végzek csodákat az égen ~S a földön, vért,
~]
Az Irás e versének egy másik magyarázata: ~
T
:
T
~
„Erős kézzel” jelent: „kettőt”, „kinyujtott karral”: kettőt, „nagy félelmet keltve”: kettőt,
: ~: •
~
—
~
r
~
IT
T •.
.
..
:
•
•
••
:
•
•• .
••
.
kettőt és „csodatettekkel” : ket— tőt.Ezegyűttatiz csapás, „jelekkel”:
:
~
~ ..
—
—
.. I.
melyet a Szent,
—
di-
az
csértessék Ö~ Egyip hozott egyiptomiakra tomban. Ezek pedig:
—
~ : A t’~ ~ következ~ felsorolásánál, majd később kezdőbetüik összefoglalásánál az asztaltársaság rni~dcr’ tigia egyik ujját a boros pohárba mártja, hogy abból egy cseppet kire hiatsen.’)
~ Vér, béka, férgek,
.11—~~ ~ .
~
~
~‘!‘h1~~
‚~ ~
.. •
:~1~1~
TT
~
. .
.
‚
a
~
‘.
vadállat, halált hozó járvány, gyuladásos ki
ütés, jégeső, sáska, sö tétség, az elsőszülöttek halála. ~_~~___
—
——
Bölcseink küli3nbözőképea magyarázzák annak a hagyományos szokásnak az ok~t, hogy a liz csapás lelsorolásánál, majd összefoglalásánál ujjunkat a boros pohárba mártjuk. Az egyik szerint azért tesszük, meri mindegyik csapás: ~ ~ Isten ujja. Schück S. ~“~i Sziddur Rasban ‚‘. h. Egy másik magyarázat szerint c szokással azt a régi igazságot aka’juk kifejezni, hogy a zsidó öröm nem lehet teljes. Ne üritsünk tele serleget mi sem a tiz csapás és a kiszabadulás emlékére. Örüinünket megzavarja az a tudat, hogy atyáink kiszabadulásával a liz csapás ezer meg ezer ember halálát okozta. Ezt az érzést példázza a midrás elbeszélése is: Midőn Izrácl száraz lábbal jutott át a Vörös—tengeren, Fáraó és serege pedig belepusztultak, az ég angyalai háladalt akarlak zengeni az Ui nak, az Örökkévaló azonban leintette őket: „‘r~’~v ~ ~fl)~ ~3 ~1T~ ~T ~t’~ Kezelni teremtései a tengci be merültek és ti dies5itő éneket akartuk 7engeni nékem ?“ Ez okból nem mondjuk cl Pcs7achkor mi scm az egé~’ I laltelt, az egész dicsőitő éneket. t)
—-
-
VT’~ ~ ‚-
1’
.
~ D’I
.‘
~‘
.
-~--.~±-~
:~~‘ ~ ‚‘
‚
‚.
~
‘.~.‘_
~
Ifi’.~
?~ ‘-
.
V..
-
~
‚.
~
‚~IIf/
-~
.‚
j.
~
.‘
~:“(, ~‘ .‚
‘
.
:
~
rt~’
.
.
‘
‚
~
‚
..
~ —
‘,y~
~
‚\~
f’~’
~
; -
. .~ ‘., ~..
I
~‘
—‘~~ -‘,, -
~ ~
‚ -‘~
.
‘
..
.
— —
.
‚p~
~
.
‚ ‘~~‘~‘ ‚~~-~:•. .‚~ .
~..
~ -
~
~
~
..‘~-.
....-
-
‘—‘,
~
~4;3~
.
-
.‘
mmT
7~
~ ~
7~ .
„
1
-‘-t
~J(, 14’í
V
r
—~
~ - -
—
~
(
~)\ :~‘
~ ...-‚ --
1.
~
‚~‚
-—~‘--~ ~‘~-
‘—
‘
-
~
;~_;_~ ______
~
~-‘
/ ‚-‘~‘‘,,:
~ ‘
;;
-
-~-~
— -------—-.~--‚~—-- —‘-—
Rabbi Jehuda e szavak kezdőbetüit há rom jelszóba vonta össze:
‘~
D’cach, b’achab.1)
—
____ ____
VT
TT ‚
adas,
~1 Rabbi Joszé, a galilej azt mbndja: Az Irás mely verse alapján mondhatod, hogy az egyíptomiak Egyiptomban tíz csapást, a ten geren pedig ötven csapast szenvedtek? Az Egyiptomban szenvedett csapásokról azt mondja az I~ás (M. II. 8, 15): „Mondották a varázslók Faraór.ak: ez az Isten ujja.” A tengeri csapásnál pedig azt mondja: „Látta Izrael azt a nagy kezet (hatalmat), mellyel cselekedett az Örökkévaló Egyiptomon és félte a nép az Örökkévalót és hittek az Örökkévalóban és Mózes szolgájá ban.” (M. II. 14, 31). Hány csapás érte őket egy „ujj” által? Tiz. Mondhatod tehát, hogy Egyiptomban tíz csa-
T
~ ‘
~ .~
—
—
.S
III)~I~
.
j~
q~Z ~ ~~
..
.
T V
.
.
—
..
T
..
—
i•j
•.•
:
•
—
:
•
~ ~T
~
—
T
~
:
T
..
~
~7~tk~ ~ .
.
~
‚~“‚~~
~•.
.
“I’~~
‘
~
.
~
T
T
~111~
~
~
• ~
~
. .
.—
.I_
• .
•
T ~ .. ‘!~.
—
._ I
. .
~ T:
• .
1.
.
..
.
. .
.
:~ T:
I a
—
~ T T
..
: .
TT
~
~
~
.~i:t~
... ..
—
‘) Rabbi Jehuda a tiz csapás neveinek kezdőbetüit, hogy azok sorrendjét cmlékczetünkben jobban megrögzitse három szóba foglalta Össze. Szükség volt erre már azért is, mert Dávid király 105. zsoltárában a soirendet nem tartotta be. (B. c. atyám r. Singer Ábr. ~ megjegyzése.)
_fl ‚~ ~ ~
~L Rabbi Eliezer mon .
.
-
‚~-~-!.;
~
dotta: „Honnan tudjuk, hogy minden csapás, melyet a Szent,—dicsér tessék Ó, az egyijtomiakra Egyiptomban hozott, voltaképpen nég~ csapásból állott? Mert mondva vagyon (Zsolt. 78, 49): „Bocsátotta a népre fellobbant harag ját: felindulást, mérget, szorongatást, vészangya bk csapatját”, „Felin dulást” az egy, mérget kettő, „szorongatást” három, „vészangya bk csapatját” ez négy. Mondhatod tehat; hogy Egyiptomban negy ven csapást, a tengexen —
~ ‘~$~
pást, a tengeren pedig ötvenet szenvedtek.’)
~~‘:
‘~,
:~ .r’~ ~
r’~t’• :~~; ~ ~ ~
‚;~~
-
—
—
‘) Böleseinknek ci a számolgatása, mellyel az egyiptomiakat hazájukban és a tengeren ért csapásokat számba veszik, avatatlanok szemében talán játszi kedvtelésnck, számjátéknak tönik, mintha kárörömünk még ma sem tudna betelni a csapások felsorolásával, liven játék, ilyen gondolkodás bizonyára távol állott tülök. „ nagy rabbi Elija wilnai gaón, szerint lzráei a pusztai vándorlás alatt azt az isteni igéretet kapta ~ ~‘ —~ ~ mind azt a bajt, melyet lioztani Egyiptomra, nem fogom rád hozni~’ (M. II. 15. 2t5.). l3ölcseink tehát azért törekedtek az Egyiptomot ért csapások különböző nemét ős számat az Irás magyarázatával a lehető legnagyobb mértékre fokozni, hogy Izrácl az i~tciii igéret szerint annál több hajtól légyen nentesitve. Az isteni igéretben való rendületlen hit ős lzráelnek ‚‘égtekn szeretete sugárzik felénk minden szavtikhól. Alsicli szószerint erteiuwz~ a in n lá~t. ~“ii’dcgvil; csapás hatásában ős következményeihen snk niá~ c~apá~t éa bajt lin~ott magával, r. Fliezer szerint mindegyik négy másikat, r. \kiha szerint üt másikat.
~:
.‚
‘~Zfl ~ ~z~;~s :~1~ •I~~T
pedig kétszázat szen vedtek.1)
~ Rabbi Akiba2) mon dotta: Honnan tudjuk, hogy minden csapás, melyet a Szent, di csértessék Ő, az egyip tomiakra Egyiptomban hozott, voltaképpen öt csapásból állott? Mert mondva vagyon: „Bo csátotta rájuk fellobbant haragját, felindulást, mérget és szorongatást, vészangyalok csapatját. ‚ ‚Fellobbant haragját” az egy, „felindulást” kettő, „mérget” három, ‚ ‚szorongatást” négy, „vészangyalok csapatját” öt. Egyip tomban tehát ötven csapást, a tengeren pedig kétszázötvenet szenvedtek.
~W
~
~__ _____ .
-
—
—
—
—
~
r~i~~;’ ~; ~ i~ ~ .
..
•T
—
—.
::
~
i:
— —
.
-~ ~ — ... .. ..
;•i~’i TT
;-~;~ •r’~ ~s ~ ~I7J~$’J .~2’ ~ •
ii
I~T
~
—
—
~
~ ‘F~ ~ :~i~ ~
‘) Az előbbi jegyzet magyarázata szerint könnyen érthető, miért ~parkodott r. Eliezer az egyiptomiakr~ a tengeren sujtó csapást számban az Egyiptomban ért csapások ötszörösévé tenni. 2) R. Akibáról, a zsidóság egyik legnagyobb tudúsáről és vértanujáről már a 6-ik oldal jegyzetében szóltunk. Az Ő önfeláldozásig menő Istenhite és testvéri szeretete r. Élija Wilna előbbi magyarázata zerint nem tudott megelégedni r. Eliezer szániadásával. 0, ki a tóra egyetlen betüjét sem tartotta feleslegesnek és mind egyikből ujabb haláchát vont Ic, ai irás e kifejtési módját most Izráel iránti szeretetéből népe javára akarja érvényesiteni és számba veszi az irás versének „fellobbant haragját” kifejezését is, melyet r. Eliezer általános oknak és nem ktllönneiiiü csapásnak tudott be. Igy azután az Egyiptom földjén sujtó csapások számát ölvenre, a Vörös-tengeren sujtó csapásokét kétszázötvenre tudja emelni.
?‘:
~
~pj
~
~
~ Mily nagy Isten jó sága irántunk V)
T
Ha kivezetett volna minket Egyiptomból és nem végez rajtuk végitéletet, — az is elég lett
: ‚~
volna nékünk. ~
Ha végezett rajtuk végitéletet, de nem Végez isteneikkel, — az is elég lett volna nékünk.
: ‘~
Ha végzett isteneikkel, de nem öli meg elsőszülötteiket, — az is elég lett volna nékünk.
: ‘~
Ha megöke elsőszül iteiket, de nem adta néktink vagyonukat, — az is elég lett volna nékünk.
~ ~“H
~
Ha vagyonukat nékünk adta és
~
r»~~
nem hasitja ketté előttünk a ten
~
~jIb[
:~
gert, — az is elég lett volna nékünk. Ha meghasitotta elöt’ünk a ten ger~ de nem visz minket át rajta szárazon, — az is elég k~t volna nékünk.
~
:~
~
•~Ir~ ~
Ha átvitt minket rajta szárazon es nem sülyeszti el benne ellen ségeinket, az is elég lett volna nékLínk.
~ ~
:~ ~ ~ ~;~z
Ha elsülyeszlelte benne ellen ségeinket s nem gornlo~kodik rólunk negyven évig a pusztá ban, — az is elég lett volna nökünk.
!
~
I Ia gondoskodott rólunk negyven
;~ ~
~
~
évig minketa a pusztában niannával, és— nem az istáplál elég lelt volna iiékünk.
1) Istennek lzráellel müvelt jóságos tetteit tizeniit fokozatban zengi meg ez az ének, megfelelően a zsoltár tizenöt ~ —~ii lépcsőfokozati ének számának, melyeket a szenlélybe vezető tizenöt ‚lépcsőn álló leviták daloltak.
Ha táplált minket a inannával, ás nem adja nekünk a sabboszt,’) — az is elég lett volna nekünk.
2~
:~
•i-~~ r~ ‘~ ~~
Ha adta nekünk a sabboszt, ás nem vezet a Szináj hegyéliez,’) —
az is elég lett volna nekünk.
~
~b~T ~
Ha elvezetett a Szináj hegyéhez, ás nem adja nekünk a tórát,—’)
~ r~ ~
az is elég’lett volna neküiii.
~
Ha adta nekünk a tórát, ás nem vlsi minket lzráel földjére, — az is elég lett volna nekünk.
~
~N
~‘$
rk~’ ~
~
•~-~‘~ ~ ~
Ha bevitt minket Izrael országába, és nem épiti fel nekünk a szen— télyét, — az is elég lett volna nekünk.
53~ Hányszorosan meg sokszorozott jótéte ményt gyakorolt tehát velünk Isten azzal, hogy kivezetett Egyiptomból, végitéletet tartott felet tük, végzett az isteneikkel, megölte az elsőszü lötteiket, nekünk adta a vagyonukat, meghasi totta előttünk a tengert, Száraz lábbal vezetett
r~
rt~~i T
..‘
“:
•
r :
;-t
..
~~ ~~rn IT
~r~’
~
::?:
T
.~ T
IT
•
~
•
T
T:
r~ ~ ~ ~
1T
T
~) A sabbosz parancsa már a szinaji kinyilatkoztatás előtt Máránál adatott szentségét a manna negyven évig tarto csodája is megmutatta, mert pénteken két napra való hullott, szombat helyett is, mig máskor másnapra már megromlott a manna. ~) Isten megnyilatkozása a Szinaj hegyen a tóra adásának jelentőségén kivül is a zsidóság életének legfontosabb eseménye volt. A midras szerint, a Szináj hegyét körülvevő nép között a betegek meggyógyultak, a vakok látni, a némák beszélni kezdtek, a bénák kiegyenesedtek, testi bajt~l menten felfrissült erővel néztek a tóraadás világtörténeti fontosságu nagy eseménye elé. (L. Jad Joszef 29. 1. Olat chadas I. 54.) 8) Ha a kinyilatkoztatásnak csak első két igéjét kapjuk, a tóra többi 611 törvénye nélkül, az is elég lett volna, mert az Egyetlenegy elismerése magában foglal minden mást. (L. Semen Rokeach Minchat Erev. 29. b.) —
~‘~‘
~T~1: T
:
I..
—
~:
~ TTT%~ ~ i
~
:
rt~~ ‘~‘; ~; ‘1~ ~ r~ .rr~r~t ~ ~ ~ ~
.‘
~ •• :
—
r~’ ~
.‘~‘I1~’,
TIT
T
IT
.i~:
•
:
:
:
T
IT
~ ‘~P
?~ Rabban Gamliel’) szokta mondani: hi nem emlitette a három dolgot Pészachünnepén,az nem tett eleget a kötelességének,2) ~ a peszachál dozatot, ~ a kovász talan kenyeret (a pászhát) ~ és a keserü gyökeret.
~
T T
: TT
~ I’.”
át rajta minket és elsűlyesztette benne ellenségeinket, negyven évig gondoskodott ró lunk a pusztában, táp lált minket a manná val, a szombatot adta nekünk, elvezetett a Szináj hegyéhez, a tó ráját adta nekünk, be vezetettlzrael országába és felépitette nekünk a szentélyt, hogy bü neínkre engesztelést nyerjünk.
—
:~~‘ rIp~ n;~
A Peszacháldoza tot, melyet apáink ettek, mig a szentély állott, miért hozták? Azért,
t!
~ ~w
-
‚
—
) Rabban Caniliel ~ az idősb, Vagyis az elsó. Simon fia és 1. H liel nászi unokája. 1. Agrippa zsidó fejedelem ill. Caligula és Claudius római császárok idejében élt, meghalt 18 évvel a 2-Ik szentély pusztulása előtt 52-ben a k. I. sz. Szóta 9. 15 szerint id. r. Gamliel halálával megsziint a tóra dicsősége és kimult a tisztaság. ~) R. Oainliel nem a törvények-megszokásból fakadó alaki inegtartásában látta a vallásos élet lényegét, hanem azok megértésében és megs~ivlelésében. Ezért nem elég a maccot és a keserü gyökeret enni, csak az teijesiti kötelességét, aki a parancsok okát is megérti és szavaival vallja. (L Bartenora és Rasi Pesz. 19 5-iiöz.)
mert d Szent, áldott Ó, kikerülte apaink házáI~ Egyiptomban, amint mondva vagyon (M. 2, 12, 27): „Akkor mond~ játok, Peszacháldozat ez az Örökkévalónak, mi vel megkimélte Izráel fiainak házát Egyiptom ban. amikor sujtotta Egyiptomot, a mi há zainkat pedig megmen tette. És meghajolt a nép és leborult”
‘,~,
—
—
~ Ezt a maccót (pász kát) miértesszük?Azért, mert még meg sem kelt, kovászossá sem lett atyáink kenyerének tésztája, amikor máris megnyilatkozott előt tük a királyok királya~ a Szent, dícsér tessék Ó, és meg váltottta őket Amint mondva vagyon (M. 2, 12, 39): Megsűtötték a tésztát, melyet kivít tek Egyiptomból, ko vásztalan lepényeknek, mert nem erjedt meg, mert elüzöttek Egyip tomból és nem késle kedhettek, még utra~ valót sem készithettek maguknak —
—
:
:
:
:
.:
—
‚~
S:
~
T
:
i
•
~ : T :~
~
~ i
••
‚—
:
•
:
•
:
~ 1’T
T:
••
::
••
1:
:
••
T
•
‘.‘
‘~ T
~
~I~? ~7~: ~‘ ~ ~ iT ~ T
1T
—
~
T : : ~t~’ •~‚ii •
TI’:
‘::‘:.~
•.‘
‚t4~’r! ~?‚P~4H
~ ~51 t~1 ~
L4’~ ~
~ ~~
T..
____
.
‘,~
“~ ~
.~
~ ..
..
.
~ :T .— .
—
.
]
á~
.
T
I
•
. —
ték az életüket nehéz munkával agyagban és
•
téglavetésben és denféle munkában
.. —
~:
:
T T
—. .
tét Egyiptomban, amint mondva vagyon (M. 2, 1, 14): „Megkeserítet
.•
~ ~
.. .
—
•
.. •
Mert az nyeret elkeseritették miért esszük? Egyiptomiak apáink éle
T T
.
..... •.• .. .
~ t~ I T IT ~flt~ ~ T : : T
j”~r~ T
T
~C .
.
T •
—
T
.
. .
.
. .
—
....... .. . .
.
.
rr :
•
.•
TT
•
.‘
~
~
.
T
T:
...
T:.
I
.. •
T
~ .. —. .
ki Egyiptomból2), mert mondva 2, 13, 8): vagyon „É~ add(M.tud tára fiadnak azon na pon, mondván: Ezért
~ .IT:
-—
az ember olybá tekin nemzedékben köteles teni magát,jött mintha önönmaga volna
q~ ~
T
mezőn, minden munká jukkal, melyet oly szi gorusággal
~ Minden korban,
~
..
a
veluík.”’)
‚
____
TT
Ezt a keserü ke
IT.
.
—
~1
.. .
tette azt nekem az Örökkévaló, midőn ki ‘
„Nemcsak Egyiptomból. atyáínkatvál jöttem
Minden munkát kegyetlen szigorusággal végeztettek velük, még házi munkáikat is, asszonyi dolgokat férfiakkal, férfias erőt rnegkivánó munkát gyenge asszonyokkal. A móror, a keserügyökér a keserüség emléke, de a szedertálon a szabadulás jele is. Csak a kegyetlen nehéz munka keserüsége inditotta meg az irgalmas Ég kegyelmét, hogy megröviditette az atyáinkra kiszabott 400 évi szolgaságot 210 esztendőre. (Dr. Anerbach B H. halberstadti rabbi megjegyzése.) ~) Lásd 5 oldal 1. jegyzet, I. Pesz. 116 b. szövege szerint. 1)
—
5b~’~t ~ ~ I»
totta ki a Szent, dicsértessék 0, ha nem bennünket is ki váltott velök együtt1 amint mondva vagyon (M. 5. 6. 23.): „Bennün ket pedig kivezetett on nan, azért, hogy elhoz zon bennünket, hogy adja nekünk az orszá got1 melyről megeskü dött atyáínknak.” —
—
‘T
. .
—
—
—
—
pászkát
r~ ~
_1t~
.
.. .
.. .
.
I
•T
~IT .
.
:
T T
i:
T
T
IT
•.~
letakarjak és a ser1e~ct felcmelve moidják:
: ~ T :
•
—
~— ~ :jI
T
—
..
T
...
IT
~ A
~ Azért vagyunk mi kötelesek hálát adni, dicsőiteni dicsérni, ékes jelzőkkel illetni, ma gasztalni, megtisztelni, áldani és dalra kelve megénekelni azt, aki megtette atyáinknak és nekünk mind e cso dákat: kivezetett mm k~t rabszolgaságból szabadságra, ~) bánatból örömre, gyászból ünnepre, éji homályból nagy világosságra’) és robotból megvál tásra. Mondjatok tehát szine előtt uj éneket, Halleluja !~)
~ ~ ..‚.. ..
. .
•.~lT
I
T?
.
..
—
.
.
‚
~i’~r~ ~i-’~ ~ 4? : ..T :
•
r~ ~
••~
•
..
T
1T
.‘
:
•
;~ ~ ‘~-tT ~ IT •
~
:~‚~ T
—
TT:
T :
-~
SS
n~ J
•
~ T :
~
~ ~ T
~
T’:
—
A serleget megint leteszik.
T
T
~
:
T:
Az Egyiptomból való kiszabadulás nemcsak a test felszabadulást jelentette, de célja volt először is a teljes polgári szabadság, az életszabadság az igéret földjén, Izrael Saját honában. 2) A testi és polgári szabadság azonban lelki szabadságot feltételez, Egyiptomból a hazába Szinájon át vezette Isten Izraelt. A bálványiniádás sötétségéből a tóra nagy világosságába. ~ Mécses az isteni parancs és a tóra fény. (Misle 6. 23.) ~ Halici-dicsőitő zsoltárok, Dávid zsoltárainak 113—118. fejezete. melyek egy részét étkezés után mondják el. Az egész fenti szakaszt id. P. Gamliel szerzette. Nem mint im~t mondjuk cl a HalleIt, hanem w~nt dicsőitő éneket, azért nem kezd j~ik a bróchóval (Abudrahám). 1)
—
•t Dicsőitsétek 1st e n t. Dicsőitsétek Orökkévaló szolgái
____
•:
—
:‘~ ~ T: T
.
—~
~‘ T:
~ T
...
... ..
.
. .
T .
~
I
~
~ •
T
:
..
T
:
~
:
T:
•
..
~
•
:
nyugtáig áldott az Örök. kévaló neve! Magasz tos mind a nemzetek felett az Örökkévaló egek felett az ö di
T T ‚
:1~i~~: ~~rJ T ~r, ~ IT T : 1
•
.
.
•
~
T
.
~IT
T
•
T
T :
TT
:.
Az
‘~‘~“.1T
trónol, de a mélyre le Istenünk,kia néz, az égre ésmagasban a földre.
a szegenyt, a melyse gekből felemeli a szü ‘
.
..
kölködőt, hogy odaül tesse a nemesek mellé, népe Megteszi adományozói mellé. a ház nak magtalan asszonyát Dicsöítsétek az Örökkéfiainakörvendőan3Tjává. valót!
: Mikor Izrael ki vonult Egyiptomból Já i1~~
_____
~
I
kob háza az idegen nyelvü nép közül, lett
‘
~ T 1)
:
~
T
~
T
1
‘~i~ ~ ~ :i~~” ~
T
csősége. Ki olyan amint az Örökkévaló, mi
Fölegyenesíti a porból
J
T
—
~
~T : ~T: ‘~
dicsőitsétek az Örökkévaló nevét! Legyen az Örökkévaló neve ál dott mostantól mindNapkeltétől le
Ő szentélye, Izrael az Ő birodalma,
Jehuda az ~ ‘T:.
:IT:
Örökkévaló szolgái és nem Fáraóé: ~
T ~
~ (Megilla 14. a.) E zsoltár bülcseink
szerint Izrael legrégibb énekel közül való. Már Mózes idejében dalolták a peszach áldozatoknál. (Peszachim 117. a.) (R. Singer Ábr. várpalotai rabbi ~“~y tnegjegyzéseiből.)
- -
-~-
.
--
.
.
.
.. j.,
.
~--.~
-
:
‘~ .‘
—
~~jV
—
---
~ ~—---. .
—
.—.---~ -
—
.
-
—
.-
‘.
. -.•
-
•
‘-•~
- -~
.
- 1\
.
.. ~
.
‚
~:r~;~:
(.‘
~? ‘9~~ II
.L~=;’.Il bIII~
U
‘ -‘
~1
‚~
—Ő
~‚;.
—‘
.
•.~‘‘-.
-~
.‚
I
~77;~.
4 4’
.4
..
4
4
(
~1~~(( “‚~
~‚ ~\ (‚ ~
)‘,,
JoY
‚
rnir~ 2~V’ ~1’2 ~‘1~J?:, ~~~‚W’
„‚.
Ii
3i~~
A tenger meglátta és niegfutott, a Jordán hátra fordulL A hegyek szökdeltek, mint a ko sok, a halmok, mint a bárányok. Mi lelt, ten ger, hogy megfutamo dol, Jordán, hogy hátra fordulsz? Hegyek, hogy szöktleltek,mint a kosok, halmok, miként a bárá nyok? Az Ur előtt, reszkess, 6 föld, Jákob Istene előtt, aki átvál toztatja a szirtet vizes tóvá, a sziklát teszi vizek forrásává.’) Dicsértessél Örök kévaló, Istenünk a világ királya, ki megváltottad atyáinkat Egyiptomból és megérnünk engedted ezt az estét, hogy együnk ezen maccot és móraurt, Engedd így Örökkévaló Istenűnk, atyáink Istene, megérnűnk a többi üti~“
:~ir~’~ ~ T
~ .
1
.
T’”
T:
.
T
I:
~jr~ ~ :~ ~ ~ ~1’~ ~ J I ..
.
.
.
.—
i
...
T
..
.
•
•T
T:
•
—
:
T
.
~
~T
•
.
•
I
•.I••
•1
.._
IT
T
.
“.
‘IT
•
T
:
__
—:
•
T
‘T
:
T
T
. ..
J
~
T
~ 1~’~ : ~ ~ -rim: -r~, ~ ~ t~-í~t~i~ ~ : ~ 7~ ‘~‚‘~t~’ ~ ‘~t’~1 ~ ITT.
T
r~ :~
T
•
T
~ T
:
•
T
..
•~
.
.
1
::
T T:
J
1) Az egész zsoltár Izrael szabadulásáról dalol. Szól a Vöröstenger vi~ének kettéválásáről, mikor atyáink Egyiptomból kivonultak, szól a Jordán vize visszafordulásáról, midőn medrén át hazájuk földjére léptek. Megrendült a világ, megingott a föld az isteni akarat megnyilvánulásának csodás, még a természeten is uralkodó nagy ereje alatt, melyet Mózes vesszeje képviselt. A midras riéphite szerint szembe is szállott a tenger Mózessel: Uralkodni akarsz felettem, emberfia, Mózes? szólott a tenger, elóbb teremtett az Ur, mint té cd. A természet nagy rendjét az Ur alkotta meg, ember szavára meg nem változik, nem parancsolsz nekem. I!rre megjelent az Ur dicsősége és a tenger vize megfutott előle. Bebizonyult, bogy Mózes lelkéből, akaratából Isten szava szólott. Azért lett „Juda az Ó szentsége, Izrael az Ó birodalma”. Miért épp Judáról nevezi szentségét? A midras szerint maga Izrael népe is félt, a kettévált tenger medrébe lépni. Kishitü volt még hiszen csak a másik partra érve, „hitt az Urban és Mózes szolgájában.” De Juda törzse Nachsonnal, ‚~minodov fiával az élén belerohant a tenger medrébe. Jiida hitt, bizott és példát adott testvéreinek. Juda volt tehát, ki Isten nevét testvérei és a világ előtt megszentelte, (~j~ ~p~) Juda lett szentsége, hogy Izrael Isten népévé birodalniává legyen. Egy harma dik midras szerint József koporsója előtt rendültek meg a vizek, a melyet Izrael magával vitt. Meghóciolt annak a népnek a nagysága előtt, mely a tnultat magával viszi a jövőbe. -—
T
•T •:
:
: T
:
•
:
T:.
i••
~;~‚ ~ ~W4~i ~ ‚~ ‘,~ ~ T
i•.
:
~:t;~~’ ~
“~‘_ ~ ~;!
~?‚~+$
‚~ rt1~ •I~~ :
:
‘~‘~:
~ TT
•
T’:
‘
nepnapot és ünnepet, amelyek felénk köze lednek a mi üdvűnkre, hogy örvendezzünk vá rosodnak épülésén, gyö nyörködjünk szolgála todon, hogy ehessünk ott azokból a vágóáldo zatokból és Peszachál dozatokból,’) melyeknek a vére kedvedre érintette oltárod falát. Hogy hálát adjunk uj dalt zengve megváltá sunkért és lelkünk sza badságáért. Dicsértessél Te Orökkévaló, hi Iz raelt megváltottad ! 2) —
—
T
~ ‘!T!?Pé~ ‚~I~$
~ Dicsértessél Örök kévaló Istenünk, világ királya, ki a szőlő tőnek gyümölcsét te remtetted
:
~ ~:
A bal oldalra dőlve a serleg tartalma nagyobb részét kiisszák.
I~tkezés előtt való kézmosásnál a következő hálamondatot mondják
T
T IT
‘r’;~ ‚A~1’~4 ~ :~ r5~; :: T:
I..
:
T
:
‘) Ha a szédereste fl~W ~
•
:
T
IT
:
Dicsértessél Örök kévaló Istenünk, világ T ~irálya, hi megszenteltél -~ bennünket parancsola •.‘ : taicidal és megparancsol tad nekünk a kezek .
inosását
szombat kimer,ctelére esik, megforditva mondják:
~‘~:m ~
mert a chaggigaháldozatol nem mutatták he szombaton (Elija rabba 473. 36.)
1) E szakaszt ugyancsak Peszáchim 10. fej. 5. inisnája szerint r. Akiba sz~vcgezte. (L toy. Peszachim 116 b.) Kabb Akiba a népe szabadságáért küzdő vértanu, nem csak Peszach emlékét látja Pcszach ünnepében, de Izrael jo’cndő megváltásának igéretét is. R. Akiba imája csepegtetett reményt. erőt és kitartást a gólusz keserves küzdeimében a lelkünkbe Visszavis7i lelkünket a honba, a muitba, a szentél» ~zolgálatáha, boldogitja a jövé nagyságával, hogy föléled a föld, Ui életre kél Cion és belőle indul ki ~ ~ ~ ~ ujra Isten igéje: a tóra, az igazság. Ues. 2. 3.) .
A házigazda a szédertál takarója alól kiveszi a legfelső maccot és mielőtt azt megtöri, ezt n~iidja:
~ Dicsértessél Örökkévaló Istenünk, a világnak királya, ki előhozod a kenyeret a földből.
T
J
T •
•:
r.
r
r•~“)~(“~ .‘
::
~ T~
T
J
T
~ ~ J
IT T
A házigazda kiveszi a szédertál takarója alól a középső pászká~ és mielőtt rnegtöri, ezt mondja:
~“ Dicsértessél Örök-
kévaló, Istenünk, a Vi-’ lágnak királya, ki meg szenteltél minket a parancsolataiddal és megparancsoltad nekünk a maccó evését.
T
J
T
I~
~.‘
J~
1
~ T:
T
I
T
~ 7
17
‘ •I
!
:
•
:
17
T
.
.1’
—..
A házigazda a felső és középs” maccóból egyszerre tőr le egy-egy darabot, baloldalára dőlve megeszi és azután ad az asztaltársaság minden tagjának, kik szintén baloldalukra dőlve fogyasztják el a kapott két pászkadarabot.
A házigazda vesz egy darab keserü gyökeret, beleniártja a charószesz keverékbe és azt niondja:
~ Dicsértes~él Örökkévaló, Istenünk, a vi lágnak királya, ki megszenteltél mínketparancsolataiddal és megparancsoltaci nekünk a keserü gyökér evését.
~ •
T
I
T 17
•
:
:
:: T
7: T ~
:
IT
:1
I
T .
‘ T
.
. —.
Miután megette, ad az asztaltársaság minden tagjának egy darab eharószeszbe mártott keserü gyökeret, azok is elmondják rá a bróchót, hálamondatot, de nem támas7kodnak közben a baloldalukra
A hádg’~iJa a széJerlálon fekvő legalsó maccóból tor Ic két darabot és közéjük keserü gyökeret téve ezt mondja: ~.
T
~
)
T
:
••
TI:
~ ri~~ T
“»)
)
.‘
T
~pb~ — : :
~ I.
.
Ti.
‚•
: TT
“‘i
TI
.
.
~! A szentély emlékére Hillel’) módja szerint. Igy csinálta Hillel, mikor a szentély még állott, Maccót és keserügyökeret tett egy ~
______
•
) —
‘.__~i
TT ~:
~
másra és együtt ette, hogymond teljesitse, az Irás (M. W. mit 9, 11): Együtt a maccóval és keserügyökérrel egyék azt (a peszacháldo zattal.2)
.
Miután evett belőle, ad a társaság többi tagjának is, kik ugyanazt elmondva ugyanugv eszik.
~rw jim’ Az esti lakoma.3) I
T
‚ házi~i~’da a vacsora után a széderszertartás elején Tp~~ ~) eltelt fái maccóból egy darabot, majd a társaság többi tagjának is ad.
1)
Hillel, ;pT~ az üreg, ami nyeivünköii talán az idősb,. máskép
~
vesz
ás
eszik
mert Babiloniában született 80
körül. 40 éves korában jött Jeruzsálembe. Mint Semája ás Abtaljon tanik’ánya favágó, napszámos volt, de keresete felét odaadta belépti dijnak a tanházba. Mikor egyszer i~mnkája nem lévén, arra sem tellett, felment téli este a terem tetejére, hogy onnan hailgathassa az előadást. Eszre sem vette, hogy a lehulló hó betakarja, reggel dermedten találták. Szorgahnával elért nagy tudása csakhamar mesterré, majd a mesterek fejévé tette, szerénysége, türelme, béke- ás emberszeretete közmondásossá lett. Erkölcsi szólásai közül legismertebb: Amit nem szeretnél, hogy mások neked tegyenek, te se tedd másnak. (Sabbosz 31, b). Az egyik hagyomány szerint 10 körül halt meg a k. i. sz. után •(U. o. 15a). A Szifri ~ P~T1 fej. végén) szerint ~edig40 éves korá ban jött Palesztinába, 40 évig dolgozott ás tanult mestereitöl, majd 40 évig tanitott másokat. ~) A talmud Peszáchim traktátusa 115 a. lapján vita folyik arról, hogy az lrás versében az ‘~ előszó ás a ~ kötőszó egymásmetlettiséget. Vagyis térbeli cgyüttességet jelent-e, ás akkor Hillel szerint együtt kellett enni a peszácháldozat husával a maccot ás a keserü gyökeret, vagy pedig időbeli együttességet jel~ntenek, ás akkor külöi’—kütön egymásután kel! azokat elfogyasztani. De együttevésük Hillel irásmagyarázata szerint csak a szentély fennállása idején volt tórai parancs, „ikor még pészacháldozatot hoztak ás ettek, bölcseink azonban Hillel szokását a szent templom pusztulása után is kötelezővé tették. Együtt is eszünk ma is maccot kese,Li gyökérrel a szabadság etniékünnepén az elveszett szentély emlékére. Bold. atyám r. Singer Ábrahám ~‘~t a Mechiltára utal, Hillel gondolatát a peszacliáldozat eredeti törvéi,yébő! (M. II, 12, 8, v.) vezet, Ic, (L a TÓr~ tern. megjegyzését az irás e verséhez). ~ A vacsora előtt kemény tojást szoktak enni. A gyászolúknak is kedves halotluk ~Iten~elése után jas az első ételük. Tojást eszünk, mint az állhatathanság szimbolumát Jeruzsálem ás a szentély elvesztésén való gyászunk jeléül, közvetlenül a Hillel előirásának teljesitése után. Még az Ünnepi ham;u!atban scm 3zaba(l inegieledkeznünk Cionról. Mig Cion ujra nem épül, a zsidó üröm soseiuu lehet teljes. l<Ülönüsen fehtunő beosztása a zsidó naptárnak, hogy Jeruzsálem elvesztének gyásznapja :N: r ~ hój Ije a hét nek ugva nana a napján esik, mint Peszách első napla. —
) ;~j~’~ ufóátel a peszacháidozat emlékére, melyet alyáink P~1~ ~ tottak el, ezé’t n@in szabad “ afikórnan után h~rmit is ennünk az éj folyamán. .
...
a lakoma végén ~úgvas7-
-
.::.
.
-
:-
..
.
-
—
—
~
~
‘.
.
~
„‚
..
.;
.‘1
‘~k
-
—~~-
I
-
i)1)~1))
~
. ‘~—
~
;•‚~:~i/
-‚.
‚
—~
411)YJ
.
.
..
~‘‘j’Il
~_~_I._i
—
.—
~‘iuII~=!;~i
L
~
-~
‚L~ I
~(
~
:
(
!
_____
—‘
.
—
\i1~j.~.\’~j .
.;.
‚
\
!
~
~
—
~.
‘-
—.
L
-‘
~
“‚
L .
.
~
.‘‘•“.:.‘‘.
—
‚
.-
—
„-‚~ ~-
— ~
~
— ~.‚-
—
—
-
i’.•_~•~,
~ — —
.
.%“.
-
.-
“~
I
-‚
.-..-.
~
—
‚
‘-~:
L
qIj~
~.
~ —1 .HJI ~‚l,liII T
‚1F?v’
~
I ~
I
•‚
W
-
‘-
rt~r
~‘
Az étkezés utáni inia előtt megtöltik borral a harmadik serleget. Ha legalább három 13 évesnél idősebb férfiszemély étkezett együtt, itt kezdik ‘J~~1 Uraim mondjuk cl az asztali imát. q~ ‘
L~gycn az Örökk~valÓ neVc áldva mostaatbi mindörőkká.
~ Áldjuk Őt, akinek a javából ettünk. ~ picsértessék, akinek a ~1 vából ettünk es jóságábol éltünk. ~ Dicsértessék, akinek a javából ettünk és jóságából
A háziur igy kezdi:
A többiek felelik :
:c~wi T~fl;l
~
: i’~’~
I A házigazda mondja :
~
D~
L
‘
T
T
*) A többiek felelik:
:~ I
*) A házigazda megismétli :
:~ ~ ~ ~
~
éltünk. Dicsértessék O és áldas sék neve.
1-lacsak egy vagy két férfi van jelen, itt kezdik:
; r,;?$
‘~P~ Dicsértessél Örök kévaló, Istenűnk, a vi lágnak kírálya, aki táp lálja az egész világot jóságába&), kegyelemben, szeretetben, irga lomban. O ad kenyeret minden élő lénynek, mert örökkétartó az Ó szeretete. Es az O nagy jóságában még sohasem hiányzott, ne is hiányoz zék kenyerűnk soha sem. Az O nagy neve kedvéért, mert O a táplálója és eltartója mindennek, jót teszen
T
~ ~ T T ~ T’~
~ ~
T:
~
‚~_t,~ i~
~
:~1~’
~T
‚~.
•~
‚z “s
~‚
~
~‚ri ~
*) Ha legalább tiz 13 évesnél idősebb féríi személy van jelen, a házigazda azt niondja: ~ ~2rtt~&.~ ~j—~ Aidjuk Istenünket, kinek a javából ettünk. A többi pedig azt feleli: ~ „~ ~rT 1~t~i i~t_. Aldott Istenünk, akinek a javábol ettunk és jo~i~abol dtunk 1) Az étkezés utáni irna első 3 szakaszát régi hagyomány szerint történelmünk legnagyobb alakjai: Mózes, Józsua, Dávid és Salamon szerzették és rendelték el. Mikor a pusztában a mannát ették, Mózes minden
T
I
I
~
T
mindenkivel és késziti T
.
—
~ : I T
~ TT
:
‘•
táplálékát minden te remtményének, kiket teremtett. Dicsértessél Te Örökkévaló, aki táplálod a mindenséget.
..
T
:
•
•~ ‘,
~
~
~
~
:
T
T
‘
‘
~
:
szövetségedért, melyet teltél a testünkön és amegpecsé Tórádért, melyre iuegtanitottál bennünket és törvényeidért, melyeket tu dattál velünk és az élet&t, kegye
:
T
~ Hálát adunk neked Örökké való, Istenünk, hogy birto kukba adtál atyáinknak egy gyö nyörü országot, ját és tágasat és hogy kivezettél minket a rab szolgák házából, hálálkoduiik
leinért és szeretetért, amellyel
T
T7
~
T:
“
:
T
T
~ T :
7
~
~ :~
:
~
~
T
:
‚.
~ ~; T
‘T
:
:
—
T
—
T
:
~
T
~
~
:~
~ T
“
T
~‘
“
oly kegyes voltál irántunk és az élelcmért, mellyel te tápláisz és eltartasa bennünket folytonosan :iiinden ilap, minden időben 6~ minden órában.
csértessék Te neved, szá’án minden élő a lénynek álland~an mindörökké, amint irva va~von (M. V. 8, 10); „És ha ettef és jollaktál, áldjad az Örökkévaló h,tcnedet, azért a jó országért, melyet adott néked. Dicsértessél ()rökkévaló, a töldért és a táplalekért.
‘~i
~
‚:
)
: való, lstenüiik, hálátÖrökke adunk ~ l~s ésmindezekért mi neked áldunk Téged. Di-
T:
~ : T
~
T”:
‘
T
~lfl Légy irgalmas Örökkévaló Istenünk lzráel népéhez, Jeruzsálem városodhoz, Cionlioz, dicsőséged hajlékához, királysá gához Dávid felkented házának, ahhoz a Hagy és szei~t házhoz, iiely neveztetik a Nevedröl. Islenünk atyánk legeltess, táplálj bennünket, tarts cl és ápolj minket és szerezz bőséget nekünk ás szabadits meg bennünket Örökkévaló Istenünk hamarosan minden szenvedésünktől, ne hagyj
T
étkezés titán az elsó ~7 ~. ~ir szavakkal végződő szakaszt mondotta el a néppel, mely Istenek mindenről IT gondoskodó jóságáról ás szeretetéről szál, Mikor a hosszu vándorlás után az igéret földjének birtokába jutottak,
vezérük Józstia rendelte cl ~ asztali ima második szakaszát, mclv a haza földjének kiválóságát cIic~éri é~ t1T~ ~1 ~ ~ a haza földjére és a táplálékra való hálanwndattal végzó(lik.
Örökkévaló Isteiiüiik rászorulnunk husből-vérböl való emberfiak adományára, ne a kölcső nükre, hanem csak a Ic teli, nyitott, s7cnt és bösége~ kezedre, hogy ne szégyenkezzünk és ne piruljunk sohasem.
~
~
~~~
J:
T
: ~‘i~
:
T
.
T
~
Ha az Ünnepi est szombat heköszöntő esféjére esik ~ ~ ~‘~t előtt a követke7ő ~7akas7t i~ niondj;~k: ~ Legy kegyes Jr,’i:itui:k’ lés erösll&, ‘ meg bennünket Ürákkévaló latenunk par~ncsaid által, mert e lap nagy és szent a te Szinecl elüti, hogy pihen jünk ás riyugodjunk szó:: s’.eretetii akaratod hirvényei szerint. Kegyelmeddel szerezz nyugtot nékiink üriikkévalő WtenLink, bogy ne érjen szenvedés, há ~ bánat nyugalnitinknak napján és engedd látnunk ~Jrlikkévaló Istenünk Cion várósodnak megvigasztalódásat ás felépWéstt Jeruzaálemnek, szentséged városának, meet te vagy a segitnég Ura ás a vigan,talások szerzője.
~ Istenönkésatyáink Istene! “ Szálljon fel hozzád és jöjjön, érjen eléd és jelenjék meg, fogadtassék szivesen és hallgattassék meg, vétessék figyelembe és idéztessék emlékezetbe a mi emlékünk és a ránk való gondolat, cmléke atyáinkriak és em léke a felkentnek, Dávid szolgád fiának és emléke Jeruzsálemnel. a Te szent városodnak, emléke népednek, Izrael házának szemed elolt megmenekülésünkre, jóra, kegyelemre, szeretetre és irga Jomra, életre és békére a maccoh (kovásztalan kenyerek) ezen tin nepén. Emlékezzel meg ezen a napon rólunk Örökkévaló Iste riünk jóra, gondoskodjál rólunk áldásra és segíts meg azon minket. Es a segély és irgalom tényével könyörü j meg rajtunk, légy kegyes, irgalmas hozzánk és segits meg minket, mert hoz zád fordulnak szemeink, mert uralkodó Isten, kegyelmes é irgalmas vagy Te.
~ T
~
~
:
T
~ :
T
T
:
~j T
~
T
.
T:
.
T
~
~
~~
~
~ ~ ~
~ ~fl
~
.
~fl
fl~’~ ~
~
~
~
.
~
:
:
.
-
:
:
~ •~ ~
~
A ~rr~-tól a ~ 1’~r1jz ~ tartó harmadik szakaszt, mert Jeruzsálemre és a szentföldre vo;atkozik, részben Dávid király szerezte, ki Cion várát, részben Salamon király, ki a szentélyt épitette. Az mondat későbbi beto~dás, mely Jeruzsálem pusztulása titán, annak tijjáépitéséért könyörög. Tehát amikor eledelünkéit, táplálékunkért adunk hálát a nemzet szellemi javaira, multjára, kullUrájála, szent hitünk igéire, törvényeire és érdekeire is ép Oly szeretettel kell gondolnunk (Berachoth 48, b.), amint hogy életÜnk [linden ténykedésében, lelkünk minden niegnyilatkoz.ásában ott él l~rec lzráel emléke.
Es épitsd lel T
:
:
JeruzSálemet, a 3zent-
~ r”r~~ ~ ~
:?~~
napjainkban. Dicsértes ség városát hamarosan sél Örökkévaló, felépi
~ • T T :
T
tője irgalmában zsálemnek. Amen! ~
~ j T DicsértesSél Örökkévaló Is tenünk, a világnak királya, hatalmas Isten, Atyánk, Királyuiik~
~
Dicsőségünk, Teremtőtik, Meg váltónk, Alkotónk, Szentünk,JákOb szentje, PásztorLink, Izrael pász tora, a Király, a Jó, a mindenek
~
~ :~
jót tesz és jót fog tenni velünk, Jőttevő, minden nap jót szán tett, aki szántakiminket a muitban,
T
1’
~
T
:
T
~
7
~
T
a jelenben és szánni fog a jövőben kegyelemre, szeretetre, irga
.
loinra és ésmenekülésre, hogy szabadság boldogulás, áldás
.
:
T
~
:
eS
életen’ és vigasztalás, irgalom és kereset élet és és segitség, béke és minden jó és minden
-
~
T
féle jóból soha Semmi ne hiá nyozzék nekünk. Az Irgalmas, Ó uralkodik felettuilk mindörökké! Az Irgalmas, Ó áldassék a~ égbeil és a földön. Az Irgalmas, Ö di• csértessék i,emzedékröleh1~~ dékre és dicsőittessék általunk
.
T
T
~; ~ ~
-~
~
~
~
örökkön örökké miudvegig és magasztal tassék általunk az Örök idők ~rökkévalóSágáig. Az
:~
~
Irgalmas, Ő tartson cl bennün ket tiszteletben. Az Irgalmas, Ő törje Ic igánkat és Ó vigyen minket alelnyakunkról egyenesedten országunkba. Az Irgalmas, Ó
~
~-1 ~
~
~
~~ :~
~ T
~ ~ ~
~
~ “~‘i
1)
.
~ T
:
T
T
~
~
étkeztünk. Az Irgalmas, nekünk Élijáhut, a prófétát, — emléke legyen áldott I Ó, küldje és tu söket ésvelünk ‚ vigasztalókat. Itdassofl jó hireket, Az üdvö
~
~
~
házra és sokszoros erre az asztalra, küldjön áldá~tamelyen erre a
~
~
~
r~
~
aki tanitolt), e ház urát és galmas, (anyámat,Ó akiáldja felnevelt), meg (atyámat, ezen ház
(~‘~“~P~
urnöjét, őket, családjukat és gyer
~
~
Az asztali imának ~z a ré~ze későbbi időből, a tannaiták korából szárma7ik. (L. Berachoth 48, b.)
mekeiket és mindent a niijük van, bennunket és mindent, amink van, amint inegáklattak atyáink; Ábrahain, Izsák és Jákob mm denben, itindettbLd és tnindenitel, ugy áldjon meg minket, mind nyájunkat egy[itt teljes áldással és mondjuk, Amen !
:
:
T
T
T
: ‘~ 1.1
~: nek .\; égi magasban legye szószólóitik maguknak
T
r
.
‘,‘
+
~
T
—
:
T
Az Irgalmas, Ó é:deinesitsen bennunket a Messi,is napjair,i a jüvendő világ diet re’ () teszi a királyának id’ ( koraI szeretetet felkentjével I .‚ d:i C’. siunk iiiaa’at,ival mindorokké ‚ki b k~t szerez a iiiagassai~okbaii, szer.jzen I (ket i:e’u,,k ‚.s cgrnz Izráttitek es moist— ‚tol’ t’. TI,..I~’
.
)
.
: ‘~
~‚11
~ T:
.
T.
T
~
~
T
~ ~
t’~~
.
W~’)
T
..
~ ~ ~
:
.
~I?
~
~
~ ~ ~ ~
‘~ ‚
T
T
T ~ T
‚
:
Baloldalra d’~lve isznak a harmadik serleghől. *) Csak szombaton mondják.
~
~ :~
.
~ T:
.
T
S
T T
~‘
~
T
~
:
~ 1~
~
~‘ ~
~
~
~1~’ ~
~ ~t’p~ ~
~ .
T
.
:~ :
~ l~T
‚
T
.
~
~
i
~ Dicsértessél-c az Örökkévaló~ a világnak királya Teremtője a szőlőtő gyümölcsének.
~
.
:rt~~ ‘r’tt~
~ Féljetek sz Örokkevatul ti, szent : ~ mert ac istenfélők nem azen‚ednek ~i~nyt sentniiben (Zsolt. 34. II)) Oroszlánok tyonioroghatnak ás éhez telnek, dc az Órtikkévatót keresőknek nem hiányzik semmi jo (U n 34. 14) Adjatok tíátát sz órökk.rvalé,iak, litert Jó, inert örökké tart az O ke’ emin (U. o. 136. 1.) Kinyitod a l’czul’et ás jollakataz minden éIo tényt ke ‚es skirattat. (U i. 145 115) Áldott térti, 1’: ‘mik ac Orokk.~’,iloban es lészen a~ Oriikkév’dó sz O biztositéka. Ittu voltam, nieg is imregedtemn ás tie in t’mtta,i, “ii/t elhagyottan és annak magzatát kohi~tlt:m kenyeret (U. o.37. 25) Ac Qriikké’ at’ hat,mlinat ‚mit néi,ének. Az ~riikké’,mI» m’mtj:i nieg népét héke~segget. (Ut-, 20 II)
~
:~ ~
mely teljességében jÓ.
-
~
*
T
I
:
~.
~
:
TT
~ Az Irgalmas, Ó tegye osz T~T lályrészünkkéazta napot,
.
—
.
~
Az IrgalInds, U teg’e osztal’— résziinkké azt a izpot siet’ tOjességétien sabbos,, és ~ tel iflt’ e é’t itviigalnia ‚
T~
~
~
és nekünk, hogy legyen a béke maradandósr%gának hi,tositéka é~ vegyünk dáldást a, ()rökké”alótól é~ igaiságté(elt iidvtink Istenétol, bogy találjunk kegyet és jóindti latot Isten é~ emberek szemeihen. I
:
:~ : :~
~
rt~ ~‘ ~
~ ‘t~
1
.
dat a népekre, melyek
.
~-~v_~‚‘~, ~‘, ~: : .
~ TIT
cl nem ismernek és a birodalmakra, melyek ~jb~’) Öntsd ki harago neveden nem imádnak.
~
I j IT : ~ ~ ‘T : : : ~ ~ ‚~~‘? ~ -“~~~‘
~ :
..
~
:
:~ T:
•
~
~:
Mert elemésztették Já kobot és palotáit el pusztitották. (Zsolt. 79, 6, 7, v. ö. Jerem. 10, 23). „Öntsdki rájuk felgerjedésedet, fellobbanó haragod érje utól őket” (Zsolt. 69, 25). „Üldözd őket haraggal és írtsd ki őket az Örökkévaló ege alól.” (Siraim. én. 3,66).
Megtöltik a negyedik serleget borral és folytatják a zsoltárokat és énekeket. ~
~
~ T
T?
~
~
~ : -n~’~
r~
~
~H
‘7~~
~‘
~
~Zso)t. 115.) Ne nekünk
i~ Orökkévaló, ne nekünk,
hanem a Te szent nevednek add a dicsőséget kegyes szeretedért és igaz hüségedért. Miért mond ják a népek: Hol is van az Istenük? A mi Istenünk az egekben vagyon, bármit akar mm dent megtehet. Mig az Ő bálvá nyaik ezüstből és aranyból valók,
1) Régi hagyomány szerint e szavak előtt kinyitjuk a szoba ajtaját a rnultak szabadság ünnepén a jövendő, a várva várt megváltás hirnöke, Élijáhu előtt. Őt várja már a széder kezdete óta az Ötödik pohár az asztal közepén, várjuk, hogy az irás szava szerint ~1~~17 ~ l~ ~ ~ visszaforditsa az atyák szivét gyermekeikhez, a gyermekekét az atyákhoz. Az ő jövetelének reményét véssük gyermekeink szivébe, bogy miként mi tettük, ők is magukkal vigyék a jövőbe a zsidóság reményét, reményében ‘a széder este melegét, örömét és boldogs~gát, hogy a peszach emléke életet betöltő, irányitő, eleven ható erő legyen, amint a ~‘—~ ~t az Egyiptomból való kiszabadulás emléke is él a lelkünkben, imáinkban, bánatunkban, Örümünkben életünknek minden napján és ünnepén. A. B. Schtick Saiamon ~ Sziddur Haniin liagim !. 72 b) szerint, kinyitjuk az ajtót, hogy Elijáhu tárt ajtókra találjon. A ~ ~ szerint az ajtó kinyitá sával annak a hitünknek es reményünknek adunk kifejezést, hogy jön, közeleg a megváltásnak napja, midőn elpusztul a földről a bálványimádás, az egyetlen egy Isten tagadása, megszünik a sötétség, és jő a világ velünk ünnepelni, velünk énekelni dicsőitő 1-lalleluját az egek Urának. Nyitva a házunk az őrizet éjjelén, nem félünk, niert bizunk Izráel őrében. ~) Az étkezés által megszakitott Ilallel imát csak a elmondása után folytatják. Az igazság diada lának reménye adja ajkunkra ujra az Isten—t di~s(5itő diadalénekét.
emberkezeknek müve: szájuk vagyon, még sem beszélnek, szemük vagyon, még sem látnak, füleik vannak, még sem hallanak, orruk vagyon még sem szagolnak. Kezeik, még sem tapinlanak, lábaik, még sem járnak, torkukból hangot nem lehelnek. Amilyenek Ők, legyenek a készitöik, mindenki, aki bizik bennük. lzráel, te biz7ál az Örökkévalóbaii, segitségük és védőpajzsuk Ó. (Áron háza) biz zatok az Örökkévalóban, segitségük és védőpajzsuk Ó. Isten félök, bizzatok az Örökkévalóban, segitségük és védŐpaj7suk Ő.
~ (Zsolt. 115). Az ÖrökkéT~ való emlékezzék meg rólunk, áldja meg, áldja n~eg lz ráelnek házát, áldja meg Ahron nak a házát1), áldja meg az isten. (élőket, az apraját a nagyjával együtt. Szaporitson meg az Örök kévaló benneteketés gyermekeiteket. Áldottai legyetek az Örökké valónak, ki alkotója az égnek és a földnek. Az ég az Örökkévalónak az ege, a földet pedig az ember fiainak adta. Nem a holtak dicsői tik Istent, és nem kik leszállnak a csendbe. De mi dicsérjük Istent mostantól mindörökké),I-Ialleluja! T.:
~ (Zsolt. 116). Szeretem, ha : meghallgatja az Örökké való a hangomat, fohászomat; ha hozzám hajtja fülét, midőn felkiáltok napjaim miatt. Ha körülvesznek a halálnak kötelékei, és a sir szorongatásai érnek utól, ha szenvedést és bánatot találok; az Örökkévaló nevét szólitom ekkor: kérlek, Uram mentsd meg a lel kem. Kegyelmes az Örökkévaló és igazsággs és Istenünk könyörületes. ovja a gondtalanokat az Örökké’aló, mikpr meg nyomorodtam, nekem Ó segitett. Térj meg lelkem a te nyugalmadhoz, hisz az Örökkévaló az, ki megbocsát neked. Megmentetted lel-
~ ~
.
~
~$
M~1 ~
~
~ :
v
:
~
~
.
.
~ : ~z : ~~—t ~ ~ ~z ~ : ~ ~Z : ~m ~
.
~
:
~
.
~
.
~
~
.
~ T~~
~
~
: ~
~
~:
T
~
~
TI
~
~
~
:
:~ :~ ~ :
~ ~
~
~
~
‘~
~
~
:~
: ~$P~$
~ ~
~
~
: ~
~~
‘~
~
~
~
T
: ~
~
+
~
~
~ z -—-
~ -.
--
~) Áhronnal< házát emliti a zsoltár itt is, később is és nem Áhronnak törzsét a Levitákat, az egyik bölcs nézete szerint azért, inert e dicsőitő énekeket még a Vöröstengerből való kiszabadulás után énekelték, a mikor lzráel csak Áhront ismerte vezérnek, az egész Lévi törzsnek pedig még nem volt szerepe. A másik szerint pedig a szentélyből szólt feléjük: ‘~ 1-pZP~ ~ az áldás éneke, és ott csak Áhron háza, a Kohaniták végezték a szolgálatot. ) A zsidó vallás nem kivárt követőitől aszkéta életet, sem remeteséget. Fékezni kell csak emberi Ösztöneinket, hogy Isten szolgálatában megszenteljük Őket, de nem szabad elfojtani Őket. ~ ~ ~ nem az aszkéta, kinek ösztöne, vágya halott, dicséri az Urat —~‘, ~ ~ és nem a remete, a p~szta csendjében és barlangban’ lakó, ki : T . menekült a világ zaja elől ~ ~ ~ hanem mi, akik a világ zajában élünk, dolgozunk, a nii énektink dicsőiti az Istent. A zsidó élct optinliLmusát hiideti a zsoltár.
“~
~
‘~h~
~
~
~ :~ ~ T
~ . T .
rult Vagyok nagyon. Kirnondot tam, félelemből tettem : Minden emberi hazug.
T
~ :~
~
‚
+
TI:
T:
~
+
~
~ZZ
‘~.
bizony szolgád vagyok a te szolgád, szolgálód fia é11, — felnyi tottad bilincseirnet. Neíed áldo7ok
~ : TI:~ ~ ~~r~tz
:
T
:
~
‚ ‚I
~ : ~r~—~: ~ ~r’i~ : ~ ~ iI’1~~~1 ~ ?~ ~
~
:
T:
T
‘~“~
7
—
~ T
hálaáldozatot és az Fogadalinai ()rökkévató nak nevét kiáltom: mat azÖrökkévalónak meglizeteni lJdvaraiban az Örökkévaló ugyanitt most egész népe házá előtt. nak, közepetted JcruLsálem, llalleluja!
: Örökkévalót,nemzetek,mincj, ~ (Zsolt. 117). Dicsőitsétek az dicsérjétek őt minden népfajok, mert hatalmas volt felettünk az Ó kegyes mindörökre, szeretete és igazságos tennek Halleluja ! 1s
flh~ (Zsolt. 118). Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jó’ mert örökké
tart az
Ő
kegyelme.
.
~
~
kévalónak mindazt, mivel ~T Mivel viszonozhatoinazÖrök megszánt engem. Az üdvösségnek poharát emelem és az Örökkévaló nevét kiáltom:: Fogadalmainiat az Örökkévalónak megfizetem, Ugyanitt most egész népe előtt. [)rága az Örökkévaló szemciben a i~niborainak halála. l(érlek, uram,
~
: i~;~
kern a haláltól, szememet a köny től, lábamat az elcsuszástól. Járni akarok az Örökkévaló előtt az élet tciii, midőn aztMeggyőződéses iiiondoni : Nyomo országában. hi
~
:~ ~~rt-~
~
~~‘‚
~
~
ráel: Mondja mert örökké tehát tart Iz az Ó kegyelme.
~ T:
T Mondja tehát Áh ron háza: mert örökké tart az Ő kegyelme.
~~
: 17~ •
~ ~ T ~ ~ T: :•
:~
~ ~
Mondják
~ T
hát
az
ístenfélők: mert örökké tart az Ő kegyelme.
Szorultságból szólitottan’ Istent, és tágitással felelt nékem Isten. Az Örökkévaló velem van, nem félek, mit tehetne nékem ember. Velem vagyon Isten segitőiin között ás án lenézbetem el]eneime(. ~obb remélni Istenben, mint bízni einberben,jobb remélni
Istenben, mint bizakodni adako zókban. Mind a népek körülvehetnek engem, az Örökkévaló nevé ben bizony legyözöni őket. Körülvehetnek, mint a méhek, elmulnak mint lángja apró töviseknek, az Örökfévaló nevében bizony legyözöin öket.’) Ide-oda lökdöstek, bogy elessem, de az Örökké való megsegitett engem. Hatalmam ás diadalmas énekem az Isten, () lett nekem segitségül. Ujjongás ás győzelem hangja az igazak sátrai~ ban, az Örökkévaló jobbja hatal masat müvel. Az Örökkévaló jobbja magasztos, az Örökkévaló jobbja hatalmasat művel.’) Nem meghalni akarok, hanem élni, hogy megénekeljem Isten tetteit. Sujtva sujtott engem az Isten, de a halálnak még sem adott. Nyissátok ki az igazság kapuit, hadd menjek be rajtuk, hálát adni Istennek. Ez a kapu az Örökkévalóé, igazak járnak be rajta. Hálát adok neked, bogy niegaláztál, ás az lett az án segitségem. (Megismét lendő). A kő, melyet n’egvetettek az épitők, sarokkö lett.’) (Meg ismétlendő). Az Örökkévaló akarta ezt igy, mi csodálatos a mi szemeinkben. (Megismétlendő). Ezt a napot az Örökké való szerezte, vigadjunk hát ás örvendezzünk rajta. (MegismétIendö).
1)
~‘
~
:
‘I~~ ~
~ :~
t’~ ~ T
.
.
.
~
.
~
TT
T
.
.
:~ ~ ~ : ~ :~ ~ ~
~
T
:~ ~ :~
~
~‚
T
~ ‘
~
TT
~
T
T:
‘
‚
:~ ~ ~ ~ ~ ~ :~ T
~
~ •
T
~
~~
T
j-~
‘~ ~
~ : —t~
~
Amint a mát’ nem gondol azzal, hogy ha az emberbe bocsátja fulánkját, maga is belepusztul, Izrael
ellenségei sew akarnak okulni a történelem azon tanulságából, bogy Izraelnek minden elnyomója a maga élet
erejét vesztette a zsidók elnyomásában. 2) Bár ~ ~‘ Isten keze oly magasztos, hogy már meg sem látjuk, hogy gondviselő kezének müküdését a magunk sorsában nem is vesszük észre, tudnunk kell ~ Isten keze az, amely mindent rendez. Ha az egyén a maga sorsában nem látja, meggyőződhetik ez igazságról, ha Izráel történetébe néz. A zsoltáros egyéni szava a nép lelkéből szól ás a nép lelkébe olvad. Egyes ás többesszám váltakozik a Peszach Halleljában. Izráel leik3 szól az egyénhez, ás az egyének közössége, e közösségnek hitben, bizalomban egybeolvadó lelke dalol Istenéhez. (Peszáchim 117). 3) A világ nagyjai, kik azt hiszik, hogy a maguk feje szerint rendezlietik be ás épithLtik fel a világot, elvetik ás Ietapodják lzráelt, mint az utca kövét, mely az épitésre hasznavehetetlen. De a lenézett, elvetett sarokkő volt már, ás hisszük ás valljuk lesz is még az Örökkévaló Istennek a világépitönek hatalmas kezében. A Tóra igazsága volt ás lesz alapja ás fenntartó sarkk~5ve az igaz erkölcsnek, az igaz kulturának, a világ rendjének. —
—‚
:~ : ~ ~
~ T
T
T:
T T
Oh Örökkévaló, segits meg minket!
T:
T T
Oh Örökkévaló, segits meg minket!
~ T T:
T T
Oh Örökkévaló, gits bennünket!
T T
Oh Örökkévaló, gits bennünket!
~ T
T
T
T
-~
~
~
—~
~
:
T
•
:
~:
~ T
~
~‘; ~
~
~ :
~
~ ~
1~T1I~
‚~YI~
‘~JW
~
t~5~
D’~
~ ~
~
‘~1~
~‘~‘
~ ‘,~
~
5v ~5b~
~ ~
~‘5~i
~
~55~’
‚~
~
~
~Y’T~~ ~
~
Áldott kijőáldunk az Orökkévalú nevében’), titeket az
()rökkévaló házából. (Megismét lendő). Hatalmas Isten az örökké való, O világit nekünk. Kötözzétek meg az Ünnepi áldo7atot kötelek kel azoltárs7arvaihoz.(Megismétlendő). Istenem vagy, hálát adok neked, Istenem vagy, Téged ii’a gasztailak. (Megismétlendő). Te gyetek hálavallornást az Örökké valónak, mert Jó, mert örökké tart az Ő kegyelme. (Megismétlendő). ~ Dicsőiteni fognak Órök kévalóistenünk minda te müveidért és jámboraidaz igazak, kik akaratodat teljesitik és egész n~pecl, I7’aelliek búza, ujjongva t’~enek halavailomást, áldják és dicsérjék, dicsöitsék és inagas7tal~ák és mondják b:’talmasnak, szentnek és uraIk donak a Te nevedet királyunk ‘Mert jó, ha neked szól a hála, kedves a Neve det dicsóitö ének, mert mindörök I mindörökké Te vagy az Isten I
‘) A mi ~ segits meg~ szavunkat a Világ népeinek nyelve »hozsanná”-nak mondja, a mi T T’ segélyért kiáltó szavunk-üdvkiáltás náluk. A midras szerint ezekkel a zsoltárversekkel üdvözölték egymást Jeruzsálem lakói és a három főünnepre (Peszachra, Sebuoszra és Sziikkoszra) oda zarándokoló vidékiek. A Tóra parancsa szerint az ország férfilakója mind megjelent zarándok ünnepén, magával hozván a kiszemelt állatot az Ünnepi áldo:atra. A jeruzsáleniiek a város kapuiban élükön a szentély papjaival és a levitákkal fogadták az érkezőket: ~ q szavakkal : „Áldott, ki Jő az Örökkévaló nevében, áldunk benneteket az Órökkévaló házából (~zentélyéből).” A zarándokok azt felelték: ~ ‚ Hatalmas Isten az Örökkévaló, Ő világitott nekünk zarán cloklásunk éjszakám.” Erre a papok szóltak a szolgálattevő levitáklioz: I1:T~ ~ ~) ~ „Kötözzétek az Ünnepi áldozatot kötelékkel az oltárhoz’, a zarándokok pedig az áldozati állatot átadva a dicsőitő zsoltár verset dalolták: ‘~1~ ~ ~ ‘~ Istenem ‚‘agy, hálát adok néked (a hálaáldozatra célozva) Istenem, Téged mag’i~ztaIlak”, (amivel a szentély en való megjcleiiésre gondoltak). Vég(iI azután az egész közönség együtt énekelte: ‚.i—c~ ~ ‘~ ~ ~ Adjatok hálát az Urnak, mert örökké t. t az Ő kegyelme.” Igy vonult a zarándoksereg dallal, hymnuszokkal és dicsőitő zsoltárokkal ~ ~ Jei Li7sáleflibe. „~
•~
~.
‚
T:
‘~
.
1
.
—~
Adjatok hálát sz Örökk’~val6ii mert Jó, mert örökké tart az Segyelme I
‚
Tegyetek vallomást az Istenuck, mert örökké tart az O kegyelem I Adjatok hátat az urak Urának, mert örőkkéjart az O kegyelme I
~á
‚
‚1,1,
:~ :~ : ~‘r~
Néki, kl egyedül végzi a hatalmas csudákat, mert örökké tart azŐ kcgyel’ec I
~
Néki, ki alkotta as eget értelemmel, mert örökké tart az Ő kegyelmez I Néki, ki a ttildet terjesztettc ki a vizek fölé, mert öreökké tart sz O kegyelmet Néki, ki alkotta a nagy világilókat, mert örökké tart sz O kcgyclnme I A napot, hogy uralkodjék nappal, mert örökké tart as O kegyelmet
:~ :~ :~
~ ~ r~s~ z~-~ :‘~“~ ~
rt’~’~
~ ~
A holdat ős csillagokat, hogy uralkod janak éjjel, mert örökké tart as Ő ke gyelme I
Néki, ki megverte Egyiptomot el~S szülötteiben, mert örökké tart az Ő ke gyclme I És kivezette Izraelt kiiztilük, mert örökké tart az (.) kegyolme I Erős kézzel és kinyujtott karral, mert örökké t~irt az O kegyelme I
:~
Néki, ki darabokra hasitotta a nádas tengert, meri örökké tart sz Ő kegyelmet És átvezette Izraelt a közepén, niert örökké tart sz Ő kegyelmet
~
~~
: ~‘t:~i
És belesodorta Fáraót és seregét a nádastengerbe, mert örökké tart az Ő kegyelmet
~
;-t’r~E’
~
Néki, ki vezérelte népét a pusztában, mert örökké tart az O kegyelmet Néki, lel levert nagy kirátyokat, mert örökké tart as Ő kegyelme I És megélt hatalmas királyokat, mert örökké tart az O kegyelem I Seidont, Ejnóri királyát, meet örökké tart az O kegyelmet És ógot, Bénán királyát, mert örökké tart az Ő kegyelme I És orazágukat birtokul adta, örökké tart az O kegyelmet
mert
:~ :~ :~ :~
~
;-i~
cr’s i~r~i
‘) Az egyiptomi csodás tiz csapás ki3zill az ének csak az „elsószüll3ttek halálát” eniliti, mert az utolsó volt az, mely végleg megtörte Fáraónak gőgös és konok ellen~llgsát, hogy szabadon bocsássa Izrácit,
Birtokul Izráclnek az Ő szolgájának. mert örökké tart as Ő kegyelmet Annak Ici gyalázatban megemlékezett ró lunk, mart örökké tart az Ő kegyclnw!
:~ ~~
És mcgszabaditott szorongatóinktól, mert örökké tart az Ő kegycime I Annak, ki kenyeret ad minden élő test nek, mert örökké tart az O kegyelmet Adjatok hálát az ég Istenének, mart örökké tart az Ő kegyelmet
r’;~~’
_rH :
::
i••
‚~ ::
:
..
•
‘,H~r1
:
--z .
T
‘3.’5~ ‘~;~
TT
‘~:
~p;!’-,b ‚~ .‘!3$ r~i~~$ ~~~ ~
—
...
—
I.
••
T
~ J
•.•
I...
TT
:~H H’~’H TIT
~~q’
T~
IT
•;‘-~~~q
~H
~
—:
~p~t
T
:
.‚‚-~‘,,
:r:
T
~4
-
:
Minden élő lelke áldja a Te nevedet, Orökkévaló Istenünk és minden élő test lehelete dicsőitse és magasztalja emlékedet királyunk, állandóan öröktöl fogva mindörökké. Te Vagy az Isten és rajtad kivül nincs királyunk, nincs megváltónk és megse gitőnk, nincs szabadi tónk és megmentőnk, aki táplál és irgalmaz minden idejében a szen vedésnek és szükség nek. Nincs nekünk ki rályunk csak Te, Istene az elsőknek és az utol soknak. Birája minden teremtménynek, Ura minden szülöt~nek, kit magasztal a dicsőitő énekek sokasága, ki kegyes szeretettel ve zeti világát és irgalommai teremtményeit. Es az Orökkévaló nem szunnyad és nem al szik, ki felserkenti az
1i~
—
~ —
‘i~’~;
:
~‚~-~*‘,
:
alvókat és felébreszti a mélyen álmodókat, aki beszédessé tesz né mákat és kiszabaditja a foglyokat, aki támogatja az elesőket és felegye nesiti a görnyedteket, Néked, csak Néked tar tozunk hálával. Ha szánk tele volna dallal, mint a tenger vízzel és a nyelvünk ujjongással, mint annak habjai zugással és ajkaink telve dicsérettel, mint az ég bolt tágassága és sze meink ragyogók, mint a nap és a hold. Ha ke zeink kiterjesztve vol nának, mint az égi sa sok szárnyai és lábaink Oly könnyüdek volná nak, mint a szarvasoké, akkor sem tudnánk Né ked méltó hálát adni, Orökkévaló Istenünk és atyáink Istene! és áldani nevedet egyért is az ezerből, a sok ezer meg ezer és sok szor tizezer alkalommal tanusitott jóért, melyet tettél atyáinkkal és ye lünk: Egyiptomból ki váltottál Orölckévaló Istenünk, a rabszolgák házából kiszabaditottál bennünket, éhségben tápláltál és jóllakásig élelmeztél minket, kard tól megmentettél és
r
:
~c~1
T :
•
•
:
—
~
‘~ “~‘$ ~
~
~
~1
~~ •rn’~ ~ ~ ~ ‘~rps ~‘$ :r’~$ ~ ~ ‚
T
: : :
—:
:
I”T
.
i.
~:
‘T T
:
~~
~_i~
‚‘~
•~
I..•
—
•
:
:
:
:
•
: :
~
‚~‘-r’~ ~;5’ ~ ‚p~’~~ ~ ~ • T
:
...
I...
~
IT
~
:‚~~‘~ +~
T
~ ~ ‚~$;~ ~ ~TL~ ~ ~ TT
•~T
~I
T
•T T:
:
T
:
•
~ ri~w ~T : ~ ~~-~:‘i ~ T : : TI~
-~ —:
~
IT
•
I
•.
1”:
~
i~
~;-5~ +n~~ ~ ~
—:
c’~ ~ ‘~‘s ~‚ ~ ~
• ::
~;
:
•
~T
•~
‚“ ~‘~~;‚ ~ ‚5 ‚~
~
„z~
~ ~‘~~;‘ ~i~;’ ‚‘~7! ~
~7?~
~ ‘;~ ~
~‘ ~-rqr~~ ‘t~ •‚~‘~
pestístől megóvtál ben nünket, rossz és tartós betegségekből kigyógyi tottál minket. Eleddig megsegitett minket a Te irgalmad és nem hagyott cl a Te szere teted, oh ne is vess el Orökkévaló Istenünk minket örökre. Ezért a tagok, melyekre fel osztottál bennünket, a szellem és a lélek, me lyet arcunkra leheltél, és a nyelv, melyet a szánkba helyeztél, ime ezek vallják és áldják, ciicsérjék és dicsőitsék, magasztalják és hirdes sék hatalmasnak, szent nek és uralkodónak a Te nevedet, királyunk. Azért kell, hogy min den száj Néked tegyen vallomást, minden nyelv te rád esküdjék, min den térd előtted hajol jék meg és minden magasság Előtted bo ruljon le. Minden sziv Téged tiszteljen, min den kebel és vese a Te nevednek énekel jen, mint az ige mondja, mely írva vagyon: Mind az én csontjaím azt mondják, Orökkévaló, ki olyan mint Te? Meg mented a szegényt, at tól ki erősebb nálánál, a szegényt és szüköl ködőt a rablójától. Ki hasonló hozzád, ki csoda egyenlő Veled?
Ki fogható Hozzád, nagy, hatalmas és félel mes Isten, felséges Isten, szerzője égnek és föld nek? Hadd dicsérjünk hát és dicsőitsünk és magasztaljunk Téged és áldjuk Szentséged nevét, mint Dávid mondotta: „Áldd óh lelkem az Örökké’alót és egész bensőm, Szentsége ne vét. (Zsolt. 103, 1).”
(~~;‚
I’~! ~ ‚~~;‘ ~ ~ r: : T
•rz
~
~ T :
::
~:
~ ~ :‚~hj~ ~‘-r~$ ‘;~;-~;~
“~
Isten, erőkbenteljes a Te hatalmad, nagy vagy neved dícsőségé ben, hőse vagy a győ zeleninek, félelmetes a félelmetes müveidben. Király vagy, ki ül a magas és magasztos trónon.
~‚
~
~~ ~ ‘‚ ~ •‚~i~i~ : : ~r~-n ri~’~’ .‚
T
:
:~‘~ ~T T P~’ Örökké trónoló, magasztos és szent az O neve. És irva vagyon: (Zsolt. 33, 1). Ujjong jatok igazak az Örökkévalóban, becsületesek hez Illő a dicséret. A becsületesek Szája ma gasztal, az igazak szava dicsér, a jámborok nyelve szentel, a szen teknek köre dicsöit.
I..
~7~5 ~
~ ~ r1~$~ • T
~ ~: :
:
•
:
T
:
~ : •
T:
•
T
:
:
1 -~
T
r’trL~ ~ ~ ~ ~1,1 ~ :
T
T
:
:
T:
T
::
i
..
T~
I~T
T
:
:
•
~I_~ ~ ~T :
:
.
:~k~
Á~
rnz;~ r~z
:
.—
T:
~ .:
—
I
.
‚
~‚
.. .
::
:
:‚I~~
Á:1
~t~D f5~q J :
I..
T
: :
~
••
T
•I~
..
~ T
‚:
T
:
T
I..
.:
TT
~;
‘.r::
T .
~ :
T
:
~ii~1~ És gyülekeze (eib~n népedneic Izráel háza tízezreinek uj jongva dicsőitsék a Te neved. Királyunk min den korban, nemzedékben, Mert ez a köteles sége minden teremt ménynek előtted Örök kévaló, Istenünk és atyáink Istene, hogy valijon, dicsőitsen, di csérjen, ékesitsen, ma gasztaljon, kitüntessen, áldjon, fölemeljen és ünnepeljen énekei min den szavával és dicsé reteivel Dávidnak, Jisáj fiának, a Te szolgádnak és felkentednek.
~ Dicsértessék a Te neved mindörökké, Ki rályunk Isten, nagy és szent király az égen és a földön. Mert Téged illet Örökkévaló Iste nünk és apáink Istene az ének és dicséret, dicsőítés és dal, hata lom és uralom, győ zelem, nagyság és erő, dicsőség és fenség, szentség és királyság,
áldásmordások és hálavallomások mostantól mindörökké. Dicsértessél Örökkévaló Jsten, király, nagy a dicséretekben, hálavallomások Istene, csodatettek ura, Ici kedveled a dicsőitő énekeket, Király, örökkön örökké élő Isten. (A
t~ És ban.’)
volt
:~~1~’ ~ rri~i~t~ ~rii~t~—n ~ T
T ..
l••
••
~
I
T
~T :
••‚~ ‚ •
—
•T
második este a kővetkező szakaszt elhagyják :)
•
~ T ~1—
.
—tt
ez éjnek
az igaz gérnek győzelmet juttattál, midőn második felére for dult 4) az éjjel
‚ + I
..
.
~ ~
~ ~
rettegésbe ejtetted az Arámit szürkületében’) — az éjnek.
~
Izrael megküzdött az angyallal és legyőzte’) — éjjel és volt éjféltájban.
J
:~
és volt éjféltájban. Itéltél Gerar királya felett álmában’) — az éjnek,
-
.
éjféltáj-
—
T:
~
Sok csodát tettél akkor teltünővé’) — ez éjjel, őrváltása kezdetén’)
:
7
+~I~l?_~
~
~
‘) Zunz: Literaturgeschichte der synagogalen Poesie (Berlin 1865) 26. I. idézi a müncheni állami könyvtárban lévő: Commentar der Haggadah in cod. München 69. szavait, hogy e költeményt rabbi Jannai, —r. Elazar Kalir mestere irta a 9-ik században. ‘) A tóra a tizedik csapásnak, Egyiptom elsőszülöttei halálának elbeszélését e szavakkal kezdi (M. 2. 12. 29.): „És volt éjféltájban”. Az irás e szavakból kiindulva, r. Jannai költeményében felemliti mindazon eseményeket, melyek a Szentirás tanusága szerint éjfélkor történik. A midras Tanchuma (Buber 4. 11.) szerint felsorolt események Niszari l5-ikének éjjelén történtek. Azt a két nagy gondolatot énekli meg épen a versében, hogy az Örökkévaló az alvó Izrael felett mindenkor őrködött, továbbá, hogy ez az éjjel ~ ‘7’~ őrizet éjszakája volt Izrael fiai részére történetének folyamán. (M. 2. 12. 42.) ~) Az éjszakát a régiek négy szakra ~ : — osztották. A szolgálatot tevő őrök minden három órában felváltották egymást. Éjfélkor fejezte be a második és kezdette meg a harmadik őrjárat a szolgálatot a szentély körül. ‘) Ábrahám, az első ger, az első zsídóvá lett ember. (M. 1. 14. 15.) ‘) Abimelech felett, midőn Sára ősanyánkat magához akarta venni. (M. 1. 20. 3 5.) ‘) Lábán, midőn Jákobot üldözőbe vette. (M. 1. 31. 24.) 1) Jákob küzdelme az angyallal. (M. 1. 32. 28.)
I~~L
: :
:
~
~1T~
—
~ ~
~
~
Patros elsőszülöttei szétmarcangoltad delénfajzatát 1) az éjnek.
~
~ ~
Ere~tlket nem találták, midőn fel ébredtek — ez éjjel. Charóset fejedelmének büszke
~
hatalmát letörted’) a csillagos — éjjel +
:~
~
~
r~’.~’ ‚
~
~
+ .‚
~
‘iZ
:
+
+1
‚
~
ás volt éjféltájban.
~ ~
Ki szent edényeidből leitta magát, megöletett’) — az éjjel,
~
ki az oroszlánvereniből szaba dult, megfejtette rémségeit 7) az éjnek, gyülöletet tervezett az Agági és rendeleteket irt’) — éjjel ás volt éjféltájban.
:
~
~ ‚
~i”~ T,
~~
“~‘~
+~
~
~~‘7 “i~~L’4
~
~
az éjjel, mint gel az ‘‘) őr elmult kiáltja:— eljött a reg
Hozzad, ‘) mely sem hozzad nappal, a—napot sem éjjel. ~‘
~‘~?~‘I
Győzelmed akkor kezdődött, irndőn kerülte szetiiét álma’) —az éjnek tapossad a sajtót annak ki várta, n’i kezdődik “) e gólusz — az éj jel
ás volt éjféltájban.
‚‚
: :
Az istenkáromlónak Cion— ellen tervezett seregét letörted’) éjjel. Bél bálvány szobra leomlott sürü sötétjében’) — az éjnek, kedvelt embered előtt feltárult titkos látomása 3) az éjnek
~
~
ás volt éjféltájban.
~
Magasztos, mutasd meg, hogy Tied a nappal ás Tied “) — az éjjel ‚ állits őröket városodnak “) egész nap ás egész — éjjel, világitsd be, mint a nappalt, homályát — az éjnek
:
~ T .
•
‘) Patros: Egyiptom elsőszülötteit (M. 2, 10, 14). Jeruzsálem, a kedves város felett, Kir. k. 19, 4. v. ö. J. 2, 19. ás 10, Il. ‘) Belzacar Dániel 5, 1. 1) Dániel 6, 23. “) Jezsaja 63, 3. “) Jezsaja 21, 12. “) Zecharja 14, 6, 7.
és lészen éjféltájban.
‘) Sziszra halála, Birák k. 4, 16. ) Szancherib, ki gunyolődott 19, 2. Szanh. 15. 4) Jezs. 46. v. ö. Beres. r. Vajécé. ‘) Dániel ‘) Hámán Eszter könyve 3, 13. ‘) Achasveros, Eszter k. 6, 1. a Messiás megjövetelekor. 23) Zsolt. 74, 16. 14) Jezsaja 62, 6.
rm~ (Első éjjel a kővetkező részt nem mondják.)
Mondjátok hát: ez a Peszách’) áldozat.
‚
—
‘..
I.
.. .
—‘..
I.
..
—
_._ .
I..
‚
.
Hatalmad erejét tetted feltünővé — Peszách ünnepén. Minden ünnepnek élére állitottad — a Peszách ünnepét. Megnyilatkoztál a benszülöttnek’) éjfélkor — Peszách ünnepén. Mondjátok hát, ez a Peszách áldozat
~ 4ri~~~ i~i—i~~’
Kapuin kopogtattál a nap hevében’) — Peszách ünnepén. Megvendégelte az angyalokat ko~ vásztalan lepényekkel — Peszách ünnepén. A marhához szaladt áldozati tulkához a — Peszách ünnepén.
+ + + ~.
Mondjátok hát, ez a Peszách áldozat. Megbünhődött Szodoma, tűzlángban vesztek el 4) Peszách ünnepén. Csak Lót menekült közülök, ki meritőinek inaccót sütött — Peszách ünnepén. Mof és Nof’) földjét elsöprötted, mikor átvonultál fölöttük — Pe szách ünnepén. Mondjátok hát, ez a Peszách áldozat.
:~
~d~t~?
~
r~ ~
l~Zt
:—t~~
~
T T
~ ~ ~
.
:~
Isten szétzuzta az elsőszülött fejét az őrizet éjjelén — Peszách Dc a te elsőszülöttedet kikerülted, Mindenható az áldozat vére által — Peszách ünnepén. Hogy a pusztitó vész be ne 1öjjön — Peszách ünnepén.
~ ~
T
~
j,j,
~
Mondjátok hát, hogy ez a Pe~ sz*ch áldozat.
) Az előbbi költeményhez hasonlóan versünk Izrael történetének azon eseményeit csoportositja, melyek Peszáchkor történtek. Szerzője Kallir Elázár. ‘) Ábrahámnak M. I. 14. 15. — ) Ábrahárnot a három angyal M. I. 18. 1. és folyt. — ) M. 1. 19. — ‘) Mof és Not egyiptomi tartományok, Jesája 19. 13. Hosea 9. 6.
t’t-~
7~
~
~ r’~
köröskörül zárt várost bevet ték’) — Peszách ünnepén. ~
Elpusztult mikor az őmer árpáját Midján sütöttéíI) — Peszách ünnepén. Tüzben veszett el Put és Lut büszke hatalma’) épen, mikor az áldozat égett — Peszách ünnepén.
~
Mondjátok hát, ez a Peszách áldozat.
~~
:
: ~c~z
‚
~
~~~
Nob városába maradt, mig elér kezett’) — Peszách ünnepén, A csodakéz irta le Cul pusztu lását’) — Peszách ünnepén.
“~ ~
Mikor uszottünnepén. a terilett asztal fényben ‘) — Peszách
~
v
:~ :~
Mondjátok hát, ez a Peszách áldozat.
:—
:
-
‘~
T
T
:
T
~ ~
:~
~
T
~
~ ~
~
A gyülekezetet egybegyüjté dassza háromnapi böjtre7) Ha— Peszách ünnepén. A gonosz —fejétPeszách Ötven öles fára ölették’) ünnepén. Te hozod hirtelen a kettős csa pást lJccra ‘) — Peszách ünnepén. Erős leszen kezed, éjjelén magasztos a jobbod megszentelt —
~
szách ünnepének. ‚
‘
: ~
~ 1~a~ ~“1~~41 a
~
“~
~ ~
:~
TI
jezsaja 21. 5.
•‘~
‘t~’~ ~
) JÓzsua 6. 1. 2.
..
yt
‘2)
Mondjátok hát: ez a Peszách-áldozaL
—. a
.
~
‚“~~
Övé ahála, Övé a dal!10) .
~
~ ~ ~ ~ ~‘ •~‘
~
T
T
•‚~
‚~
~ .
Birák 7. 13. 14.
~) Eszkr 2. 7.
.
•
~
~‘ I
:
~)
‚..
.
~)
8) Eszter 7. 10,
Jezsaja 66. 19.
4)
°) Jezsaja 47. 9.
Szilárd lénye,az uralma, kiváltságos Neki zengoek dalt az angyalok az égbe! Tied a nap és Tied az é~t Tied a nagys~g, Tied a fény I Tied az erő, Tied a kar, Tied a csodás nagy diadal! Övé a hála, Övé a dal!
Jezsaja
10—32.
~)
Dániel 5. 5.
10) Ősi német forditás nyomán.
Dicső az uralma, magasztos a Lénye, Neki zengnek dalt ma jámborhittől égve: Tied a nap és Tied az éj. Tied a nagyság, Tied a fény I Tied az erő Tied a kar, Tied a csodás nagy diadal I Övé a hála, Övé a dal!
‚~
Tiszta az uralma, hatalmas a Lénye, Neki zengnek dalt ma, hősök ujra élve: Tied a nap és Tied az éj, Tied a nagyság, Tied a fényt Tied az erő, Tied a kar, Tied a csodás nagy diadal! Övé a hála, Övé a dal!
‚~
Egyetlen egy az Ur, fenséges a Lénye, Neki zeng ma uj dalt tudós bölcsesége: Tied a nap és Tied az éj, Tied a nagyság, Tied a fény! Tied az erő, Tied a kar, Tied a csodás, nagy diadal! Övé a hála, Övé a dal!
•~‘~
Fenséges uralma, féle! metes Lénye, Hozzá küld ma fohászt, ki jut közelébe: Tied a nap és Tied az éj, Tied a nagyság, Tied a fény! Tied az erő, Tied a kar, Tied a csodás nagy diadal! Övé a hála, Övé a dal:
Erő az uralma, megváltás a Lénye, Hozzá küldünk foliászt, mind bizva remélve: Tied a nap és Tied az éj, Tied a nagyság, Tied a tény I Tied az eró, Tied a kar, Tied a ~odás, nagy diadal Övé a hála, Övé a dal
~
:
~
~
‚~ ~
„~
:
: ‘~~‘
~ “~
„~ ~
~ ~ ~
~ •~T~ ~Ft •~~;
:
:~
: T:
‚17
~ I. •
„l?
~
‚~‚
~5
~
~ ~ ~ ~I~’
: “t~
“~‘
~ ~
‘~
~‘~‘
‘‚~‘ ‚~
‘‘t~ ~
T
~
:~
T,
~
~
~
~‘ I: +
Szelid az uralma, szerető a Lénye, Hozzá küld ma fohászt az igazak népe: Tied a nap és Tied az éj. Tied a nagyság, Tied a fény! Tied az erő, Tied a kar, Tied a csodás nagy diadal! Övé a hála, Övé a dal! Szent az Ő uralma, irgalmas a Lénye, Hozzá küld ma fohászt az ég s a föld félve: Tied a nap és Tied az é~ Tied a nagyság, Tied a Tied az erő, Tied a kar, Tied a csodás, nagy diadal! Övé a hála, Övé a dal!
~
‘~$~ ~
~
~
~
.
~
: r’t~ ~ ~ ~
:
T
~
T
~
T
.
r
~rn
~ 1~ ~
: «t~~ ~ ~; T
~
?
.
~
~ ‘~
~ •
~
: T
~ T T •
..
T
.. •
..
:~ i
‚
T T ~ —. a.
... •
~ . .
4
•
Jövőre már Jeru~ zsálemben ! l)
~‘~?
:
TT
T
nek gyümölcsét terem tetted.
.‘
.
~ Dicsértessél kévaló Istenünk, Örök világ királya1 ki a szőlőtő
Baloldalra tárnastkodva, a serleg tartalmának nagyobb részét kiisszák.
~ t,’,
‘~ T
‘~V1
TV
~ TT
~
I
~‘
.~
l~m~
~
~
~ Tl
~
‚~‚
~
:~
—~
‚q
~
~
~
~ ~ ~W~’J •~‘~ ~~J’) ~ ~ ~~‚) ~ ~ .
~
‚~‚
5~~1q ~
vi
T~ :
~
~v_~
r!j~k
:~ •~;~ ~ ~ ~I
I,~
‘~V ~1V’T ~
P~N~i
Tt
~j~’
~ I
T
T: T
q~
~ Dicsértessélöri)kkévalólstenliiik, a világnak királya a szöiőkérl, a a ~zölőtő gyiiinölcséért, a mező termé— sáért, ás azért gyönyiirü adtál szép ás tágas országért, melyeta szeretettel birtokal a no apáinknak, bogy együnk a gyümöl csáből ás jóllakjunk a javából. Könyörliij nieg ()rökkévaló Istenünk, lzráel népeden, Jeruzsálem városodon ás Cionon, a Te dicsőséged székhelyen, oltárodon ás ezen— télyeden. Ép:tsd lel Jeruzsálemet, a Szent várost mihamar a napjainkban ás vigyél fel bennünket oda, bogy örvendezzünk, bogy ehessiink a gyümölcséből, hogy jóilakjunk javaiból ás áldjunk Téged érte szentségben és tisztaságbsn*) (azomba Légy kegyes irántunk ás erösits meg bennünket a szombatnak a :iapján) ás örvendeztesa meg minket a kovásztalan
ton:
Örökkévaló, jóságos Vagy ás jótmert teszel kenyerek tinnepének a napján, Te mindenkivel. És azért hálavallomást Ic—
~
~
s.wnk ml Néked a tiildért Örökkévaló, ás a gyiimölcsáért. Dicsértessái a foldárt ás a szőlőtő gyümölcsáért.
~ Bevégezve immár Peszach szederrendje,2)
:
T’:
T:
~
:
• ‚ .
ahogy azt a törvény, szokás elrendelte.Ahogy ma végeznünk megada
T
•
•
?
••
_~
tott nékünk, legyen jö vőben is benne boldog részünk!
: :
*) Csak szombaton mondják. I) Ennek a reménynek a kifejezésével kezdettük és ennek a reményében fejezzhk be a szédereste előirt rendjét, (rabbi Schück Salamonnak ~“ megjegyzése a Sziddur Haminhagim II. r. 78, lapján), mert 5) eredetileg a ~ volt a Haggadah befejezése, amint ez a régi kéziratokből megállapítható. Az utána ki3vetke~ő éiiekek és népdalok tartalmuk és nyel’.’ezetük titán itél’e a 15, századból valók.
..—--
.‚
‚
k~ ~
:_‘~...
‘~‘~
~
—
..
.~_
.
.~-
—-. ~.
~
~..‚(IIIÍ1II
!~ :.:
—
IF~]! )~
—
L
~Is_;.,
~ —‚
‘(.
..I.l!~
_
\~
‘
IiU~~
‘
Ii
.— /
‚Il~Il~ .
~-
/1/ ‘
V
~ .
/
‚~.
-
-
VI :. -~
‘Q’,’
-~
.
.‚uIJJ(J~j(
_tJ’~7
:1
—‘
‘
= —‘,-
~
:]
~
~ ;: ~!‘~1~uT:
»~WI[(
if
.
rt Ki a magasban ülsz fé nyes tisztaságban, állitsd helyre néped számban,1) ragyogásban.Váltsd meg a Te néped, vidd vissza honába, vidd vissza Cionba, boldog szabadságba!
Ő a Kiváltságos, a Nagy, a Magasztos épilse fel házát a közel jövőben, mihamar — csakhamar — a ml napjainkban, a közel jövöben. Isten épitsd, Isten emeld, épitsd fel szentélyed a közel jövőben. Ő a Felséges, a Bölcs, Ő a Tiszta, Szelid, épitse fel házát a közel jövőben, mihamar — csak hamar, — a mi napjainkban, a közel jövőben. Isten épitsd, Isten emeld, épitsd fel szentélyed a közel jövőben. Ö a szeretettel Teljes, Ő a Drága, az Egyetlen épitse fel házát a közel jövőben, mihamar — csakhamar, — a mi napjaink ban, a közel jövőben. Isten épitsd, Isten emeld, épitsd fel szentélyed a közel jövőben.
.
: rt~~ ~ ~
T ..
T T ~
~ ~;—t4~ ~—i~
T I
T
a Hatalmas épitse fel házát a közel jövőben, mihamar — csakhamar, — a mi napjainkban a közel jövőben.
~
‘V~ : ~
:
I
•
:
:
•
•
i
••
T
:
~ ~ H~ ~ •~‘I~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
‚~
~
‚~
~
~
~~
‚~
~
~
:~ ~ ‚~“~ ~
~
~ ~
+rt~;:t~;
~ ‚~—t ~ ~n—t ~ ~ ~ ~
~
~ ~ ~ ~ •rr~t~~
1) Vonatkozik M. 4. 23. 10. versére: „Ki számlálja Jákobot”. lzráel jelentősége nem számbeli nagyságában áll, hisz a népek tengerében elenyésző csepp csupán, hanem régi tulajdonságaiban és eszméi igazságában, amint a Tóra mondja róla (M. 5. 7. 10.): Mert szent népe vagy te az Örökkévalónak, a te Istenednek, téged választott ki az Örökkévaló, a te Istened, hogy légy tulajdon népévé mind a népek közül, melyek a föld szinén vannak. Nem mivel számosabbak vagytok mind a népeknél, kedvelt meg az Örökkévaló és választott ki titeket, mert ti vagytok legkevesebben mind a népek között, hanem mivel szeret az Örökkévaló benneteket és megőrzi az esküt, melyet esküdött őseiteknek, kivezetett benneteket az Örökkévaló erős kezekkel és megváltott házából, Faraónak, Egyiptom királyának kezéből. Tudd meg, hogy az Örökké való, a te Istened, Ő az Isten, a hüséges Isten, ki megrzi a szövetséget és a kegyelmet azoknak, kik őt szeretik és megőrzik parancsolatait ezer nemzedékig. 2) Az Addir hú éneket már a talmud Jerusalmi 4. 6. emliti, Rabbi Eliezer ismerte, valószinü tehát, hogy Bné Berak bölcsei is dalolták. A középkorból fennmaradt őnémet átültetése ma is ismeretes népdal. Szövege Dávid király énekére vonatkozhatik: „Tied Uram, a nagyság, Tied az uralom” stb. Kron. könyve 1. 29. fej.
~~‘:“
~
rt~
~
.‘,
~
:~
~
~
O
~
a Hatalmas, a tanban Erős. a Király épitse fel házát a közel jövőben, mihamar — csak
~ T
hamar jövőben — a mi napjainkban, közel I Isten épitsd, Istena
•~“~
~ ~
Ő
emeld, épitsd fel szentélyed a közel jövőben I
Ő
~
~ :‚~L~
~
•~
~ •~“t ~
~ ~
~
a Félelmetes, a lelketadó, Ő a Hatalmas épitse fel házát a közel jövőben, mihamar — csak hamar — a mi napjainkban, a közel jövőben! Isten épitsd, Isten emeld, épitsd fel szentélyed a közel jövőben!
Ő ~ •~“~ ~I~J~tj~
a megváltó, az Igazságos,
‚t~~”~ 5~’~ ‚~(~“~ ~ aközel Szent, Ő épitse fel a házát a jövőben, mihamar csak —
•“T~ 7~
%~
~
~
~ ~
hamar — a mi napjainkban, a közel jövőben! Isten épitsd, Isten emeld, épitsd fel szentélyect a közel jövőben!
Ő N~’.T
~ ~
~
~
~
~ ~ •~i~w
az Irgalmas,
Ő
a Tetterős,
mihamar csakhamar a ml épilse fel — házát a közel — jövőben, napjainkban, a közel jövőben! Isten épitsd, Isten emeld, épitsd, fel szentélyed a közel jövőben.
Aki Ómert még nem számlált, az a második este a következőket mondja:
T
1 •..
T
lT • :
•..
T
:
‘::
•
.
~ T~ ‘T
.
:
I~
.
T :
:
napja. Ma van az Óm~r első
•~
Ói~ legyen a Te akaratod (i~ikké valú Istenlink és ap~link Istene, hogy
~
:
.
I
számlálását.’) csoltad nekünk az Ómer
~ ~
T
~ Dicsértessél Örök kévaló Istenünk, a világ királya1 aki megszentel~ tél bennünket parancso lataiddal és megparan
~
~
felépittessék a szentclynek háza, mi hamar a ml napjaInkban, adj részt nekénk a Te szent tanodhai,!
‘) A Tóra (M. 3. 23. 15.) parancsa: „És szárnláljatok niagatoknak az Ünnep másnapjától, azon naptól, hogy hoztátok a kngetés ómerjét (az a termésáldozat, az aratás eleje, melyet Peszách második napján mutattak be a szentélyben)
Ki tudja, mi az Egy? Az egyet tudom éri: Egy a nit Is tenünk az égen és a földön.
tudomén:kettő~frigykét táblája, egyarni Istenürik az
ma~udomén~omazősapánk, kettőafrigy két táblája, egya
A négy nii, ki tudja? A négyet tudom éri: Négy volt az ös anyánk, három az ösapánk, keltő a Irigy két táblája, egy a mi Istenünk az égen és a földön.
~
~ ~~
~$ :r~;’ ~
~
~ _
~ ~
:
~
~ ~
~ ~
~
T
~
:~
tudom ~ háromazösapánk, ~ két táblája, egy a mi Istenünk az égen és a földön.
~$ ~
~
.“~“•~
~
~
_
~
~
~
~
~ ~ “il’t~
hét teljes hét legyen. A hetedik hét után való napig számláljatok 50 napot, akkor mutassátok be ujabb lisztáldozatot az Örökkévalónak. „Az ómer számlálása köti tehát össze a Peszáchot Sevuosszal, a hetek ünnepével, elnyerésének ünnepét
—
—
a testi szabadság
a lelki szabadság elnyerésének emlékünnepével. Bölcseink szerint azért szabadultak ki atyáink
a szolgaság házából, Egyiptomból, hogy a Szináj hegyéhez jussanak. A Tóra volt a szabadulás célja, a Tóra a szabadság, tizparancsolat két táblájának betüi ~
~r’~
~ ~ ~ megjegyzése szerint számlálni, hogy az igazságot megismerjük. ~
~
~ ~ ~ a szabadságot hirdették. Ezért b. é. édes atyám
nekünk
is
kötelességünk ~
p
~
~ napjainkat
‘) Ezt az éneket (I. Sziddur Rasban ~ Maimuni, ~ ‘~ ~ a 13 hitágazat megállapitőja szerezte. Ez az ének a gyermekek érdeklődése fenntartásának céljából párbeszédes volt, az apa kérdezte: az egyet-kettőt ki tudja, s a gyermekek felelték: az egyet, kettőt éri tudom s igy tovább. A párbeszédbő! csak a szöveg maradt meg és a kérdést is, feleletet is mindnyájan elmondjuk, mert mindnyájunknak vallanunk kell a kérdésekben és feleletekben kifejtelt igazságokat. Az utolsó Isten tizenhárom tulajdonságára céloz, amivel költőnk azt mondja: Nem elég az igazságokat elmondani, vallani, de ragaszkodni is kell Istenhez. Ragaszkodni Istenhez pedig bölcseink szerint csak ugy lehet, ha tulajdonságait eltulajdonitjuk és mi is jók, türeliiiesek, irgalmasak, könyörületesek stb. vagyunk emberíársainkhoz. E 13 tulajdonságot mi az Örökkévaló működéséből lestük el. E tulajdonságok összeségében, minden jó, igaz és szép összhangjában látjuk mi az Örökkévalót, az Örökkévaló pedig a tökéletességre való törekvést kivánja tőlünk. Az Irás (M. 5. 10. 12.) versének első részét tehát ~ ~‘~‚2J 7r’~~~ -p~ ~ 1~8’~v~ ~ igy értelmezhetnok a fultiLk szerint Es in ~st lzr’iel a nit az Orokké’.aló a te Istened, azt kivánja tőled, az légy magad is.
-~
~ ~ ~ ~
‘~
I
A hat mi, ki tudja? A hatot tudom án: Hat a misnának hat rendje, Öt a Tórának öt könyve,
~
~
~
~»
~
~
T
-:
~ ~
A hét hetet tudom én: ml, Hétkia tudja? hétnekA napja,
~fP~
hat a Misna rendje, Őt a Tóra könyve, négy volt az ősanyánk, három az ősapánk, kettő a frigy két táblája, egy a mi Istenünk az égen ás a földön.
+
~
~
~ +~L~
~
A nyolc mi, ki tudja? A nyolcat tudom éri: Nyolcadik a Mila (körülmetélés) napja, hét a hétnek napja, hat a Misna rendje, öt a Tóra könyve, négy volt az ös anyánk, három az ősapánk, kettő a Irigy két táblája, egy a mi Istenünk az égen és a földön.
~
~
+ +
~
~
~
~
~ ~
~
~
+i~~t~
~5$
négy volt kettő az ősanyánk, az ösapánk, a Irigy kéthárom táblája, egy a ml Istenünk az égen és a földön
‘7~j~
~
A kilenc mi, ki tudja?A kilencet tudom éri: Kilenc a terhesség hónapja, nyolc a Mila, hét a hét nek napja, hat a Misna rendje, Öt a Tóra könyve, négy volt az ősanyánk, három az ősapánk, kettő a frigy két táblája, egy a mi Istenünk az égen és a földön.
~
+ ~
~
~
—t~;~
~
~
1~~Z
~
~
~ ~
~
~
~
:
T
~
•~1~ ~
~
A tiz mi, ki tudja? Pt tizet tudom éri: Tiz volt Istennek parancsa, kilenc a terhesség hó
‚-~~
~‘~j’~’~
napja, nyolc a Mila, hét a hétnek napja, hat a Misna rendje, Őt a Tóra könyve, négy. volt az ősanyánk, három az ősapánk, keltő a Irigy két táblája, egy a nii Is tenünk az égen ás a földön.
V
~
+~~t;~ ~
A tizenegy n’i, ki tudja? A tizenegyet tudom án: Tizenegy volt József csillagképe, tiz volt Istennek parancsa, kilenc a ter hesség hónapja, nyolc a Mila
napja, hét a hétnek napja, bat a Misna rendje, Őt a Tóra könyve, négy volt az ősanyánk, három az ősapánk, kettő a irigy két táblája, egy a mi Istenünk az égen és a földön.
A tizenkettő ml, ki tudja? A tizenkettőt tudom én, tizenkettő Izraelnek törzse, a tizenegy volt József csillagképe, tiz volt Isten nek paranc6a, kilenc a terhesség hónapja, nyolc a Mila, hét a hétnek napja, hat a Misna rendje, Öt a Tóra könyve, négy volt az ősanyánk, három az ősapánk, kettő a irigy két táblája, egy a mi Istenünk az égen és a földön. A tizenhárom ml, ki tudja? A tizenhármat tudom én: Tizen három Isten főjellemvonása, tizen kettő lzráelnek törzse, tizenegy volt József csillagképe, tiz volt Istennek parancsa, kilenc a ter hesség hónapja, nyolc a Mila, hét a hétnek napja, hat a Misna rendje, Öt a Tóra könyve, négy volt az ősanyánk, három az ősapánk, kettő a irigy kőtáblája, egy a ml Istenünk az égen és a földön.
~
Egy
r~;~ .-t~ ~ •2,~ ri~5~p~
~ ~ ~
~
;‘•i~i~
~
~
~
_1~ ~
r~;’~ .r~ ~ -~c~ •rr~ ~ ~z-~ .rr~h ~ ~ .rt~ ~ ‘~ •~a~ ~ ~‘ •r~ ~t : ~ ~
r-~;’
~
r~v5~
~
.~ ~
:~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ •~~‘I ‘~‘~ ~ ~ r~ ~ ~ ~ ~ ~-rn~ •-ri’~i~ : :~ ~ t~
~
~
1Ittt~
~
gödölyét, T:—
egy gödölyét vett az
-~‘~
‚n ‘~i. —
1~!
apám két garasért, egy
..
—
gödölyét, egy gödölyét.
Jött a macska, rájatámadt és megette a gödölyét, mit apám vett két garasért, egy gö dölyét, egy gödölyét.
~
-~
I~z
i,~rt~ ~ ~‘t~ ~‚~‘3~ ~
:~‘~ T:
8~1~
T:T
‘C
~
:
•
T
‚~ 7:
TT:
~‚~z ~ r~1i
:~‘L~ ‚1~ —
•1~”~’
:
T:
i— i : T
•
.
—
—
T
T :
T :
• .
T
~fl T : T :
mertmegetteagödölyét, mit apám vett két gara
T T :
~:
:
T
gödölyét. sért, egy gödölyét, egy ..
‚~~t~3
7~
~mi~
marta a csunya macskát,
T :
~ T : T : ~
~
T T :
.
~ T • :
•
T :— :
Jött a kutya, tépte.
T :
~ ‚~: I : ~ ~ 1~
•• •.
“~)~
~
:
~ I T :
marta a csuf macskát, hogy megette a gödö lyét, mít apám vett
. •
két garasért, egy gödö
T
•
: “r’~~ tn
• —
lyét, egy
—
I
T:
:
T
T
I— T :
T :
~ ~:t~ ~ • .
7
•
~ T T :
w.II~~
:
:
—
Jött a tüz és elégette a botot, mert elpáholta a gonosz kutyát, hogy
•
:
megmarta a csuf macs
T : T
:
kát, mertmitmegette godolyét, apám vetta két garasért, egy gödö
T
7~ :— :
:
Jöttabotéselpábolta jól a kutyát, mert meg
~rI ~ ~: ~ ~4j”~~: : ~ ~ ~ ‚$~~ : : ‚
.
T
T
:
~
T
T T
• .
~
:
~
T :
—
~ T — .
T
:
•
‘ .
T~ : T :
:~7~ ~fl T:—
—
T T
—
T
T: ~ :
lyét, egy gödölyét.
Jött a viz és eloltotta a tüzet, mert elégette a botot,a hogy jól kutyát,elpáholta mely
megmarta csuf macsa kát, hogy a megette gödölyét, mít apám vett két garasért, egy gödö lyét, egy gödölyét.
Jött az ökör és megitta
:
a vizet, mert a tüzet elol-
T 7
totta, mert a kutyát elpáholta, hogy a macskát tépte,
~
T
:
•
:
TT ~~yii~
T
TT:
~
:
T
marta, hogy megette a gö dölyét, mit apám vett két garasért, egy gödölyét, egy gödölyét.
:
7~ ~
~ T:
~ .. .
I
T:—:
~ ~ J
T
•~~“L~
~n ~r~i •~~it
‚ ‚~-~
T~
—
Jött a Sóchet (metsző) az ökörre és levágta, mert a vizet mind megitta, hogy a tüzet eloltotta, mert a botot elégette, hogy a kutyát elpáholta, mert a macskát tépte-marta, hogy megette a gödölyét, mit apám vett két garasért, egy gödölyét, egy gödölyét.
T:
•
:
T
—T:
:
T T
:
T
T
.
~
I.i
‚~‚ T
~j~t~,I~’I
~ T
TT
~ : :
1
T
~
:
‘T
~
‚‘
.
.
TT:
..
~ ~ : : T
r’~
•~7;~: ~
T
:
T
:
.~? ~
~
•~
••
:
I
:
T:
J
T
•
T
:
•
‚
Jött aztán a Halálangyal é~ megölte azt a metszőt, ki az ökröt lemetszette, mert a vizet mind megitta, hogy a tüzet eloltotta, mert a botot elégette, hogy a kutyát elpáholta, mert a macskát tépte-marta, hogy megette a gödölyét, mit apám vett két garasért, egy gödölyét, egy gödölyét.
:
~
~
TT
~
~
T T
:
T
T
~
j
:
~
~ — T :
I
~ ‚
.
—
T
:
:
~
.
~ ~r! T
:
T
T:—:
T
..
:
T T
~ T:T
:
T
~ T •
i-Ii .
.
~
~
:
T:
.
‘~ ~
:
•
T
h’)‚ 1fl’)i
iI~ii~,
.
‘
.1)))
~‘iIi’I~ILI’ ill T
iiI~~)I~Iít
—
.
.
Ii II IIII’IIIiIiII’lI . .
—
.~«;;,-.
\ ‚
‚
‚‘ ~ ‘
~
/~.
~
.‘
‘
-.
.~-
.~
~
•
•r
~‚ ‘.
‘
7.
.‘
.
)
~
‘.~
‚~
‘~‘
:
I t~”1
-‚
~
~
~
::
‚ ~
~k
~7~’
1’;
i’
~
~~-‘
:
‘.
-k—’
~
~
..
‚‘, ~ ‚/‚~.q, ‘~
—
~
:‘_,_
‘
IÍ,IJ~
i)i1IJ~i
-~
~
&~
-
(
—
“z
.
‘,/.~
.
—
~
‘-:!3:1~
zz’ ~ --‚—
‚
—.
‚:-:~~-~
.
-‘-.--—‘,
;$~~__I
~
-‚‚-
—
~‘— . ‚~ .
.
.
~* ~ ~ -‘.
—
~‚-~
-—--
..
‘,PFI
‘
rt~T1 ‚
~
„„
-‘~ .. ~~_. “-
-
~
‘~
~‘
~jl’L~
~‘~» .
“~
~
-~=-.
-
.;
~
~
.
.
‘-.
~
—
.-—~-.
‘‚.q~.
~-
*
‚~~_ ~‚
I~
‘ ‚—.
„
‘
‘
‚:‘~~,
~
_--‚s._ ~ ~
. ‘
.
~
r~,w,?, N1~
‘,~--. .
..
_-‘~~:,
~
:;~
_~-.~“
~ “-:
‘.‘;~~ .. . ~
.._*
\‚\~\
~
‘,~
\ ‚\
.
~
).
1 /
‚.
.
T~r:
1
N1U «W’!
:
?
L1~21
3 ‘L~.
‘~Lt’
\ Ui’’i
‚
. .
4—4
—
~JJ ~ —
~
..
—í_
-~~-
C,—
-~\H *
-
Hi’~
:.
----
—
\~.
.‚
CI —
—-‘ -‚. .
-.
t~r~ -
‚
-
—-
$~‘ ~z’wr ~r~i N -. -
-.--
)
~
-‚~v .
~-‘ -.-—‘.— ‘,~ ‘
--
- ~-
—~‘-.---—~.
~
~ .
--~.--
r
-
.
~‚~‘
--~
...:.~..
__ —
~_)
-~=---
!
‘
~
:‚~-‘~ -:. ‚~ ‘~z
‚
~
---
-‚.
—.—‚
-. ‚- -
-
~ ~ . ~
‘ -
—
~w,
Jött az Isten,—áld
:
T
J
T
T
~
T
r :
va legyen,
~ T T :
:
T
T :
megölte
~ az
~
—
:
T
~
T
mert megitta mind a vizet, mely a tüzet el
:
oltotta, mert botot elegette, hogy aa kutyat
:
T
lemetszette,
~ T :
~
:
ökröt
T T
elpáholtamerta macs
~ : •
~
T
: ~‘r’~: 7
:
—
~
~ T : T :
~
T :
:
~
T
megette a gödölyét, mit apám vett két garasért, egy gödöiyét, egy gö dölyét.1)
.. —
‘) Régí n”pénck, a formáját különböző népeknél megtaláljuk, tartalmát bölcseink különbözőképen iparkodtak. megmagyarázni. Chaszam Szófer szerint mi Jeruzsálem és a szentély pusztu lásán, az áldozatok megszünésén kesergünk. Az áldozást pótolja az imánk, az énekünk. Egy gödölyét— egy gödölyét mutattak be apáink erev peszachkor, egyet a peszach-, a másikat chagiga áldozatnak, az utóbbit pedig a taim. babli Chag. 6. a. szerint két ezüslért vették. Az egy-egy gödölye áldozat megszüntén kesergő dal lelt a peszach utolsó éneke, a néphit gyönyörü elegiája, mely reményben csendül ki. A legelfogadottabb magyarázat szerint a költemény az isteni igazságszolgáltatás allegorikus érzékeltetése. A gödölye, kis bárányka mi vagyunk, a megmart, harapott Izrael és látjuk, hogy a mi bünhődésünket nyomon követte az üldözők láncolatos bünhődése. Isten igazságosan büntet és jutalmaz, megbűnhődik mindenki, ki másokat megsértett. Bünhődik a halál is, mely az embert P~szach estéjén életétől fosztotta meg, a szabadság ünnepén hisszük, reméljük és várjuk, hogy meghal a halál is, ás jő az élet, a megujhódás, feltámadás, a megváltás, az igaz megváltás, H”Z”Z ~
—
1~/~I’ifl’I $1 ‚‘j’~áI~I
.
6
....
I
.
.
.
~in~cr Leonal’ 1877—1944). a regi mag’ ar rabl)il’ eg’ ik legki’ a— lobb j’mnal’ inii’ cl t’iiij’m kc’cbeii a, oh a~o. \lar a %‚CF’O nag’ — e~ edc~’4)ja SiI]gel 1~eter c~ ‚l)Idh’IIH i% ‚ ‚mrp’iIoÍ’mi I’Il)bi— keiil ii]IIkOdOIt. lii’ ‚IIa%ukal C% %t’Iii[IiliLikJl 191 3—ben ‘ elk ‚11. e~ 30 c’ en kere~’tLil a b4)IOCatI%ÍI)ail %ICfl’ edelt iiirlmr1iaIalai~ i)elOllOtle. kOr’Il)b’mfl a 10’ an»,l)ai] taiiiill e~ tanított. sianios mamigos 1(11’ oii’it iiiiiiikalarsa is ‘ oil. \1’ig’ ‚miia. nemet re. lie berm-c cg’ arant l~)i-dmtott, es sok s’ep onailo irast hag’ ott hatra. ‘Ipi’I
• ~
•
‚ ~ uflnepi eli)es/Cicst. ‚1 Haggadat mag’I loidilolla m’m— g’ arra es Lilla ci cg’ ‚etekkci. mag’ ama”,tokk’mi. ‚i aitala s/cu kes’lctt num’ esii miiegjclencsu kotct ma ii~ir bibliofli ritk’is’ignak s~i in it. eiei-t uj rakia(lasa tel1cl lenni indokolt. Buunk benne. liw’~ a l’on~ ‘ mind a g’ iijtoneL mind a s’e(Ier este i-emel heto— leg eg’ re 101)1) g’ akorlojamiak, a hag’ onian’ ol’ me~ouoinek ‘ ag’ lcicic~~toinek komnol’ cl’ eiettcl b)° sioigaliii. A heberul ke’ csi)c ertol’ s’amn’ira. a mostani ujraki’mdass’ii parliui’miiiosan. ‚11 eredeti sto’ cg teljes mag’ ar liiiietiku~ ‚it iiasat lart’ii main iii’ctet is mncg’jeicmitetunk.
f
?
BIi(laI)esl. 2003. marci us (5704. ‘id’ir)
Raj
1(1111(1’
11 lthfiBI
?.
.