Három értekezés a szexualitás elméletéről

Coe. A43

SIGMUND FREUD HÁROM ÉRTEKEZÉS A SZEXUALITÁSRÓL

$91

A FORDÍTÓ EL ŐSZAVA Köszönjük dr. Kiss Ilona segítségét

éS 419

4. `. ,ZEC:‚ • i/63

-g" c.

;"7 • Pécs •

,

Kötet Kiadó ; Nyíregyháza Hősök tere 9. Tel.: (42) 407-474 Felel ős kiadó: Szabó Attila 963 8438 11 8 ISBN Szedte és tördelte az ungvári Colonel Kft Felelős vezető: Negre Viktor

Készült a Patent Nyomda és Kiadóvállalatnál, Ungvár Felelős vezető: Sesztakov Alekszej Rend. sz.: 1090

E „három értekezésben" el őször látjuk az analitikus Freudot szintétikus munkában. Azt a beláthatatlanul sok tapasztalatot, mely annyi ezer lélek boncoló vizsgálata közben merült fel, el őször kísérli meg itt a szerz ő olyképpen összefoglalni, osztályozni, egymással kapcsolatba hozni, hogy abból a lelki élet egy nagy területére, a nemiség lélektanára világosság derüljön. Hogy első szintézisének tárgyául éppen a szexualitást választotta, az els ősorban a rendelkezésére álló vizsgálati anyag természetéb ől következett. Lelki neurózisban és pszichózisban szenved ő betegeket analizálva, e bántalmak alapoka gyanánt mindig a nemi életnek valamely megzavartatása derült ki, míg egyéb kórokozó hatóer ők csak mint segít ő okok vagy egyáltalán nem szerepeltek. De kit ű nt a lélekelemzésb ől kiindult vizsgálódásokból az is, hogy a nemiség a normális és egészséges ember lelki működésében is sokkal nagyobb szerepet játszik, mint eddig hitték, s őt oly működéseknél is, hol annak szerepét eleddig nem is sejtették. Szóval a nemiség-— nagy irodalma dacára — az emberi természetrajz gy igen elhanyagolt fejezetének bizo-

nyult, mely már csak ezért is rászolgált arra, hogy új szempontokból kiinduló beható vizsgálat tárgya legyen. Nem szerénység, hanem a folyton el őretörekv ő tudós önelégületlensége szól Freudból, mikor végs ő konklúziójában e kísérlete sikerének tökéletlenségére utal. A fordítónak ellenben, ki úgyszólván küzdelem s fáradság nélkül jut az ezen értekezésekben foglalt nagy és új igazságok és távlatok szellemi birtokába, a szerz ő önelégületlensége egy félig elfeledett francia mondást juttat az eszébe, mely valahogy így hangzik: „Je me déplais, si je me juge; si je me compare, je suis fiére." Aki e „három értekezés" anyagának b őségét, szempontjainak meglep ő újdonságát a nemiségről mostanáig írott művekével összehasonlítja, abban nem elégületlenség, hanem csodálkozó elismerés fog ébredni szerz őjük alkotóképességével szemben; hisz őelőtte a libido–elmélet felépítését, s őt a probléma felvetését sem kísérelte meg senki, s íme, egy ember munkásságának nyomán már

5

a lapozva, részben felépítve, ha talán még ni ncs mélyen meg avan szexualitás tudományos elmélete. is betet őzve eredmény, csakúgy mint Freud pszichiátriai munkásEz az jük éleslátásának, hanem vizsgálómódságáé, nemcsak szerz ő szempontjai következetes alkalmazásáfő szere és tudományosA pszichoanalitikus vizsgálómódszer, a SZÓ nak is köszönhet ő. eszmetársítás, a léleknek eddig szoros értelmében vett szabad tudattalan mélyebb rétegét hozta felszín.. teljesen ismeretlen és A pszichikai determinizmus és a fejl ődési gondolat szem.. re. ismeretlen szigorúsággal és kivételnélküliségeddig pontjainak gel való alkalmazása pedig lehetővé tette ezen új anyag tudományos értékesítését. Hogy milyen eredménnyel, annak ilelég annyi, hogy a Freud előtti pszichiátri a lusztrálására legyen kórképek ritkasági gyűjteménye, a nemifurcsa a különös és képtelen és visszataszító abnormitások ségról szóló tudás pedig leíró csoportosítása volt. A szigorú okság és fejl ődésszer űség meg- alpjánószichoíanbtudmáyóljoga elfogulatlansággal tette vizsgálat tárgyává a logikát, követelt

etikát és esztétikát sért ő, s ezért elhanyagolt lelki tartalmakat is és ezen önlegyőzésért busásan kárpótolta az az eredmény,

hogy az elmebetegektól termelt képtelenségek mögött az emberi psziché egyéni és faji fejl ődésének ősi gyökereit, s a jelen kul-

túrtörekvéseinek is tápláló televényét, a nemi perverziókban pedig a nemi fejlődés tulajdonképpeni alapját sikerült kimutatnia. Talán eljön annak is az ideje, hogy nem fogják túlzásnak venni azt a kijelentésemet, hogy Freud ezen értekezéseinek tudománytörténelmi jelent ősége is van. „A célom valóban az volt" — írja a szerz ő előszavában —, hogy meggy őződjem róla, mennyit lehet az ember nemi életének tudományából a lélektani kutatás segítségével kitalálni." E szerényen hangzó kísérlet, ha jobban szemügyre vesszük, forradalmi jelent őségű : tisztán pszichológiai módszerrel, éspedig a „szubjektív" lélektan módszerével igyekszik megközelíteni egy biológiai problémát. Ha a törekvés jelentőségét érdeme szerint méltányolni akarjuk, messzire kell visszanyúlnunk. Vissza kell emlékeznünk arra, hogy a tudomány — őskorában — anthropocentrikus, ani6

misztikus volt; az ember a saját lelki mű ködéseit vette az egész világ történésének mértékéül. Nagy haladás volt, mikor ezt a

világnézetet, melynek a csillagászatban a ptolemaioszi, földközpontos rendszer felelt meg, a „természettudományos" — mondhatnók kopernikánus — felfogás váltotta fel, mely az embert megfosztotta vélt mértékadó jelent őségét ől és kimutatta róla, hogy ő sem egyéb, mint a világegyetemben végtelen sorban egymásba kapcsolódó mechanizmusok egyike. E felfogás hallgatólagosan magában foglalta azt a feltételt is, hogy az embernek nemcsak testi, hanem lelki m űködései is er őszerkezetek teljesítményei. Hallgatólagosan, mondom, mert a természettudományi felfogás (néhány költ ő és gondolkodó aforizmás bevilágításától eltekintve) mindeddig megelégedett, és adatok híján kénytelen volt megelégedni ezzel a feltevéssel, de egyébként a pszichikai mechanizmusok természetébe semmi betekintést nem tudott nyújtani. Az öntetszelg ő „narcissizmus" és az „elfojtás" fogalmának segítsége nélkül érthetetlen volna el őttünk természettudósaink lelki vaksága, mellyel a lélekr ől való tudásunk ezen tátongó ű rét letagadniuk és — fizikai és fiziológiai — frázisokkal kitölteniük sikerült. A pszichoanalízis derítette az els ő világító sugárt a lelki élet mechanizmusaira. Ám az így felderített mechanizmusok nem egyenérték ű ek egyéb életszerkezetekkel, hanem a megismerés szempontjából jelent őségteljesebbek minden egyéb mechanizmusnál; mert hiszen minden egyéb természetmegismerés csak ezen lelki mechanizmusokon keresztül sz ű rve, attól befolyásol-

tatva, ahhoz alkalmazkodva jut tudomásunkra, ellenben a tudat közvetlenül adott, való élmény, a Freud értelmében vett tudattalan pedig e tudat számára legközelebb adott része a valóságnak, melynek ismeretéb ől legalább oly jogosult, ha nem jogosultabb dolog a távolabb adott valóságot mibenlétére következtetni, mint megfordítva. Jogos, bár tudománytörténelmileg egyedülálló tehát Freudnak az a törekvése is, hogy eltekintve az egyébként szerezhet ő élettudományi ismeretekt ől, mindenekelőtt megkísérli, lehet–e és mennyire lehet a nemiséghez kapcsolt lelki jelenségek elemzésének adataival a nemiség biológiájának problémáját megkö7

bizonyos mértékig visszatér az ősi, animisztikus zelíteni. Freud világfelfogáshoz, mikor egy biológiai (természettudományi) két': dést lélektani eszközökkel próbál megoldani. Természetes azon pszichoanalitikust nem fenyegeti az a veszél y ban, hogy a mai hogy visszaessék az őskori animizmus naivságába. Az Ősi aniugyanis elemzés nélkül „en bloc" vitte át képzeletében mizmus az emberi lelket a természet objektumaira, míg a ;saeműklpzöicgdhtoéní—vz animizmust anthropocentrikus — végleg megszabadította az emberi lélektant az él ő világról beállításától és bekapcsolta az való egyéb tudásunkba. Ám a léleknek azon fejl ődéstani szemlélete, melyet a pszich o ővé, azt is kimutatta, hogy lelkünk — geolóanlízisteh giai rétegek módjára — magában rejti egész őskora élmén yei_ nek csapadékát. Beláthatatlan lesz a történelmi jelent ősége is Freud nyomán ezknalidoumtkn,haegyszr jobanfguktdilvspzchéerogifát.Akanmiség pszichológiája nemcsak a szexuális életm űködéseket, hanem azok egész őstörténelmét is közelebb fogja hozni megértésünkhöz. És megint csak vissza kell térnem ahhoz, hogy mindezeket a perspektívákat nem hiú spekuláció, hanem eddig semmibevett lelki furcsaságok, nemi aberrációk eseteinek mélyreható elemzése nyitotta meg el őttünk. Maga a szerz ő csak itt–ott, egy—egy jegyzetben, közbevetett mondatban foglalkozik e távlatokkal, s siet visszatérni a tényekhez, a részletekhez, mintha azt mondaná: ott van az alap, melyre támaszkodni kell, s amelyre csak lassú óvatossággal szabad elméleteket építeni. A tanítvány azonban, kinek e megismerések hivatását szépítették meg, nem tagadhatta meg magától, hogy egyszer ne en-rüljöagyipsktívázemlébn,s eoda az olvasót is, ki enélkül talán gondolattalanul haladt volna el a „három értekezés" némely jelentőségteljes iránymutatója mellett.

ELŐ SZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ Habár a szerző nincs kétségben az iránt, hogy e kis aűbínvrháiyosegmétkzalndo,giseát á kísértésnek, hogy az utolsó öt év kutatási eredményeit

beleiktassa, s ezzel annak egységes, okmányszer ű jellegét elpusztítsa. Ezért, kevés változtatástól eltekintve, ismét az eredeti

szöveget nyújtja, s megelégszik azzal,

hogy néhány széljegyzetet adjon hozzá, melyeket a régebbi jegyzetekt ől az eléjük nyomta-

tott jel (*) különböztet meg. Egyébiránt nincs bens őbb vágya, mint hogy ez a könyv gyorsan elavuljon olyképp, hogy ami újat egykor hozott, általánosan elfogadtassék, a benne foglalt tökéletlenségeket pedig helyesebb ismeretek váltsák fel. Bécs, 1909 december havában.

Budapest-Pápa, 1915 márciusában. Dr. Ferenczi Sándor 8 9

EL Ő SZÓ A HARMADIK KIADÁSHOZ Miután egy évtizeden keresztül figyeltem e könyv fogadtatását és hatását, harmadik kiadásához néhány el őzetes megjegy_ zést óhajtok fűzni, hogy megvédjem azt a félreértésekkel és teljesíthetetlen igényekkel szemben. Els ő megjegyzésem az, hogy a benne elmondottak kivétel nélkül a mindennapi orvosi tapasztalásból indulnak ki, melyet azonban a lélekelemz ő vizsgálás eredményei mélyíteni és tudományos jelent őségre emelni igyekeznek. Ez a „három értekezés a szexualitás elméletér ől" nem foglalhatt magában egyebet, mint aminek felvételére a pszichoanalízis kényszerít, vagy aminek meger ősítéséhez ez nyújt gmódot.Ezeérlvskiáhaó,ogyezmunkvlhaisgyé legyen kiszélesíthető és érthet ő, hogy a nemi »nemilét"

élet némely fontos problémájával szemben egyáltalában nem foglal állást. Nem kell tehát azt hinni, hogy a nagy téma itt mell őzött fejezeteir ől a szerzőnek nincs tudomása, vagy, hogy ő

ezeket jelentékteleneknek tartja, s ezért hanyagolta el. De, hogy ez az írás azzal a lélekelemzési tapasztalással van

függőségi viszonyban, mely szerkesztésére serkentett, kit űnik anyagának nemcsak a megválasztásából, hanem elrendezésének módjából is. Mindenütt be van tartva benne bizonyos fellebbezési út, mindenütt el őtérbe állítván az élményi tényez ői( háttérbe szorítván a hajlamosságra vonatkozók, s az egyéni fej: lődés mindig előbb vétetik figyelembe, mint a faji. Az esetleges.. ség, az élmény ugyanis a főszerepet játsza az elemzésnél, mely azzal csaknem hiánytalanul végez. A hajlamosság ellenben csak az élmény mögött tűnik elő, mint olyasvalamí, aminek csak az élmény ad ugyan igazi létet, de aminek méltánylása messze túl vezetne a lélekelemzés munkakörén. Ugyanez a helyzet az egyéni és fajfejl ődés viszonylatában. Az egyén fejl ődése a fajfejl ődés ismétlésének tekinthet ő, amennyiben arra legújabb egyéni átélések nem gyakorolnak változtató hatást. A phylogenetikus fejlődési hajlam csak az ontogenetikus történés mögött érvényesül. De alapjában a hajlamosság is csak 10

a faj korábbi élményének csapadéka, amelyhez az egyes egyén élménye az esetleges tényez ők összegeként csatlakozik. Ki kell emelnem, hogy ezt a munkálatomat nemcsak a pszichoanalitikus kutatástól való legteljesebb függés, hanem az élettudományi* kutatástól való szándékos függetlenítés is jellemzi. Gondosan kerültem, hogy az általános nemi élettudományból vagy különös állatfajokéból meríthet ő tudományos várakozásokat keverjek abba a vizsgálódásba, melyet a lélekelemz ő mesterség eszközeivel végezhetünk az ember nemi működésén. A célom ezzel valóban az volt, hogy meggy őződjem róla, mennyit lehet az ember nemi életének tudományából a lélektani kutatás segítségével kitalálni; így módomban volt azokra a kapcsolatokra és megegyezésekre ráutalni, melyek e vizsgálódás közben felmerültek, és mégsem kellett zavartatnom magam attól sem, ha a lélekelemz ő módszer sok fontos ponton oly nézetekhez és eredményekhez vezetett, melyek a csupán élettudományilag támogatottaktól lényegesen eltértek. Ebbe a harmadik kiadásba számos új részletet iktattam be,

de lemondtam róla, hogy ezeket — mint az el őbbi kiadásban — külön jellel tegyem felismerhet őkké. A tudományos munkásság haladása a mi területünkön mostanában lassúdott, de azért mellőzhetetlen volt, hogy ez írást bizonyos tekintetben kiegészítsem, ha azt akartam, hogy az a pszichoanalízis újabb irodalmával az összeköttetést el ne veszítse. Bécs, 1914 október havában,. Freud

Élettudománynak fordítom a „biológia" szót; az „élettan" szó már a „fiziológía számára van lefoglalva. Ford

I. A NEMISÉG TÉVÚTJAI* Iffiatok

nemi szükségleteinek tényét az élettudományban „nemi Ösztön" felvételével fejezik ki. Ezt teve, a táplálékfelvétel ösztönével, éhséggel való hasonlóság nyomában járnak. Az „éhség" szónak megfelel ő idevágó megjelölés a nép nyelvében nincs; a tudomány ily értelemben a /ibido"szot A népies felfogás egészen határozott fogalmat alkot ):Lneiiii 15sztönttermészetér ől és tulajdonságairól. Azt mondja, hogy az a gyermekkorban még nincs meg s csak a kamaszkor érési 10. lyamatának idejében és azzal összefüggésben lép fel; hogy ellenállhatatlan vonzás jelenségeiben nyilvánul meg, melyet egyik nem a másikra gyakorol , célja pedig: a nemi eg:yesülés, vau legalábbis olyan cselekmények,melyek annak irányába vezet.Minden okunk megvan rá, hogy ezeket az állításokat a valóti ágtól nagyon elütő leírásnak tekintsük; k; alaposabbann szemügyre véve őket, kitűnik, hogy tele vannak levédéssel, eplohnatmrksdág,. l la most két, nniszot vezetünk bv és azt a személyt, akibOl neniis‹;g- turgyánok vagy nemi t(ir,k;ym /--7; Ili mi VOI- 17,ZiS (Sexna o )je , az , ese uneny , pe( lg (inu,,W az oszton 7177-rircélnak (Se xualziel) nevezzük el 142,y a tudományos tapasztalás számos eltérést, mutat ki mind a kettőnek, tehát úgy a nemi tárgynak, mint, a nemi célnak tvkinte-

* Az első ertekezésben for,lalt adatokat v, KmIlk-Ebing, Moll, Moebius, llouclock Ellis, u. Schrenck-Notzing, Eulenburg, J. Bloch, M. /iirsehjild ismeri küzlrményeil s s az utóbbi kiadásában merj- elen ő fut' Sexuelle chenstuf n" intinkálataibOl ine•itettern. Minthogy e nitiNrekben a tárgy irodalma fel vttn serorva, rwm Imllett részletes hivatl«masokkal •adoznom. Al, invertáltak lelekelemző vizsgálatából merített tanulságok Sodger kiizlésvin és saját tapasztalatomon alapulnak. ►

* 1 ' A nemet nyelvnek egyetlen ezz.el tisszevágO szava: „Ltist", sajnos többertelniu, es nemcsak a szükséglet érzetét, hanem a kielégülését is ,jelenti. (Magya•ra nemi kedv kifejez('ssel lehetne a libidot fordítani. Ford.)

13

e

tében, s ezen eltéréseknek a feltételezett rendes nemiséghez való ,iszonya beható vizsgálatot kíván

nemiséghez

1. Eltérések a nemi tárgy tekintetébe n A nemi ösztön k" .

-esdzettviálen,. az ayze eisnzbéetrváelia o a költ ői mese, mely szerint a szerelemben és férfiból o a nőb őlegyesülni újra igyekeznek. igyekeznek. Ezért nagy a meglepetés mikor az akiknek nem n ő vannak ér ember azt hallja, hogy hanem Tett n őhöz vonzódnak. nemi tárgyuk és npk, kik férfi heleyett férfi a kna , étz iso szexuál (ellent Az ilyen személyeke t I ni mniséegle nemi-vagy h elyesebben invertáltaknak (fordított ne magát a tényt pedi g iverziónak . ::::ot t gűeknek) nevezik, nemiségnek). Az ilyen személyek száma igen jelenté eny , bá, számuk biztos megállapítása nehézségekbe ütközik.*

A) Az inverzió Az invertáltak viselkedése

-

Az illető személyek több tekintetben egészen különböz ő módon viselkednek. A feltétlenül invertáltaknál a nemiség tárgya csak azonos nem ű egyén lehet, míg a másik nemhez tartozó személy sohasem hat rájuk vonzóan. hanem hidegen hagyja őket, vagy ép pen nemi ellenszenvet ébreszt bennük. Az ilyen férfiak azután az

ellenszenv folytán képtelenek a normális nemi közösülés kivitelére: vagy ha erre képesek is, közben semmi élvezetük nincs Az amphigén módon invertáltak (kétnem űek, a lelki nemisé g hermafroditái) nemi tárgya éppúgy lehet azonos, mint a másik nemhez tartozó személy; itt tehát az inverzió nem feltétlen. .

* Ezekről a nehézségekról és az invertáltak arányszámának kikutatására irányult kísérletekről I Af. Harschfeld dolgozatát a Jahr buch fúr Sexuelle Zwischenstufen 1904. évf.-ban

14

0 Az alkalmilag invertáltaknál bizonyos küls ő körülmények — melyek közt a rendes nemi tárgy hozzáférhetetlensége és az utánzás emelkednek ki — okozhatják, hogy a saját nemükhöz tartozó személyt választják nemi tárgyul, s a velük való nemi érintkezésben találnak kielégülést. A tekintetben is változatos az invertáltak viselkedése, hogy miké ítélik meg ők ma k n e különössé ét. Egy ,‘ részük az inverziót éppoly magától értet őd ő valaminek veszi, mint a normális ember a maga nemi kedvének irányát; ezek erősen hangsúlyozzák sajátságuknak egyenjogúságát a normális libidoval. Mások ellenben bels őleg lázadoznak nemi_ fordíténye ellen és beteges kényszernek érzik azt,* 2,betgs Változatok vannak az időviszonyok tekintetében is. Az inverziós sajátság egy részüknél kezdett ől fogva fennáll, amióta csak emlékeznek; másoknál csak bizonyos id ővel a pubertás el őtt vagy után válik észrevehet ővé.** Az inverziós jelleg az egész életen át megmaradhat, más esetekben id őnként háttérbe szorul, megint máskor meg csak a normális fejl ődés felé viv ő út egy epizódja. Észlelték már a normális és az invertált nemi tárgy közti id őszakos ingadozás eseteit is. Különösen érdekesek azok az esetek, melyekben a nemi kedv azután lett fordítottá, hogy valamely kínos tapasztalat érte az egyént a normális nemi tárgy részér ől. A változatok e sokféle sorozata egymástól függetlenül megfér egymás mellett. A legszéls őségesebb alakokról rendszerint feltehet ő , hogy ott az inverzió igen korán lépett fel, s hogy az illető személy ezzel a sajátosságával egynek érzi magát. Sok szerz ő vonakodnék attól, hogy az itt felsorolt eseteket egy egységbe foglalja össze és inkább a különbségeket, mint a * Talán éppen e védekezés a fordított nemiség kényszere ellen az a feltétel, melynek fennforgása esetén az invertáltság szuggesztió vagy pszichoanalízis útján még gyógyítható. ** Több oldalról joggal hangsúlyozták, hogy az invertáltaktól szolgáltatott önéletrajzi adatok az inverziós hajlam felléptének id őpontját illetőleg megbízhatatlanok, mert megtörténhetett, hogy az illet ők heteroszexuális érzésük bizonyítékait emlékezetükb ől kiszorították (elfojtották).

A pszichoanalízis ezt a gyanút az ily kutatások számára hozzáférhet ő esetekben beigazolta, s azok kórel ő zményei adatait a gyermekkori emlékezeti űr kitöltésével lényegesen megváltoztatta.

15

pcestiliz jaozgigonysNurelartz ,akap a ál közös vonásokat l ian gsúlyodzi záav egítélésmódjával. m faluk kedvelt a meg_ különböztetés általában, félreismerhetetlen, hogy itt valamennységesen megvan, úgy hogy s zinte nyi átmeneti fokozat b ő önmaguktól csoportosulnak egyetlen sorozattá. Az inverzió megítélése Az inverzió els ő méltánylása abban a felfogásban. csúcs dott ki, hogy az az ideges elfajulásnak egy veleszületett fesle; összhangzásban állott ez azzal a ténnyel, hogy az orvosi meg_ figyel ők el őször idegbetegeknél vagy olyanoknál akadtak rá, kik idegbetegek benyomását tették. Ez a jellemzés két adatot fogl a l magában, melyeket egymástól függetlenül kell megítélni: a veleszületettséget elfajuás.

Elfajulás Az elfajulás felvétele ellen csoportosíthatók mindazok az érvek, melyeket ezen szó könnyelm ű használata ellen általában fel lehet hozni. Hiszen úgyszólván divattá vált, mindenféle betegségi tünetet, amely nem éppen sérülésb ől vagy fert őzésb ől eredt, az elfajulásokhoz sorozni. Az elfajultak Magnan szerinti osztályozása révén lehet ővé vált, hogy az idegek űnőbkté-eáplsagojiízrkadegnáció fogalmának alkalmazását. Ily körülmények között joggal kérdezheti az ember, micsoda haszna, micsoda új tartalma van egyáltalában ennek az ítéletnek: „elfajulás". Célszer ű bb lesz ha , degenerációról egyáltalán nem is beszélünk, csak ott 1. ahol a rendestól való eltérés több súlyos alakja együtt fordul elő. vagy 2. ahol a teljesít ő és önfenntartó képesség általában súlyosan meg van támadva. * Hogy mily fenntartással lehet csak az elfajulás diagnózisát felállítani, s hogy annak mily csekély gyakorlati értéke van, jól kivehet ő Moebius kijelentéseiból ( Über Entartung. Grenzfragen des Nerven — und Seelenlebens. Nr. III. 1900.); „Ha végigtekintünk a degeneráció azon széles területén, melyre itt néhány sugárt vetítettem, magától kialakul az a belátásunk, hogy az elfajulás diagnózisának felállítása egyáltalán vajmi csekély érték ű".

16

Hogy pedig a fordított nemiség ű egyének nem degeneráltak a szónak ezen egyedül jogos értelmében, az több tényb ől következik: 1. Az inverzió el őfordul oly egyéneknél, akiknél egyéb súlyos rendellenesség nem áll fenn. 2. Ugyancsak el őfordul olyan egyéneknél, kiknek teljesít őképessége zavartalan, s őt, akik kiválóan magasrend ű értelmi fejlettséggel és erkölcsi m űveltséggel t űnnek ki.' 3. Ha az ember eltekint azoktól a páciensekt ől, kikről az orvos szerzett tudomást és szélesebb látókört próbál átfogni, két irányban ütközik olyan tényekbe, melyek tiltakoznak az ellen, hogy az inverziót elfajulási jelnek tekintsük. a) súlyt kell helyezni arra a tényre, hogy az inverzió a régieknél m űvelődésük tet őfokán gyakori jelenség, szinte fontos feladatot teljesít ő intézmény volt; b) igen el van terjedve vad és kezdetleges népeknél, holott az elfajulás fogalmát a magas m űveltségre szoktuk szorítani. (J. Bloch.) Még Európa m űvelt népeinél is igen hatalmas befolyása van az éghajlatnak és a fajnak az inverzió elterjedésére és megítélésére.**

Veleszületettség Az inverzió veleszületett voltát természetszer űen csak a fordított nem űek els ő, legszéls őségesebb osztályáról állították éspedig azon az alapon, hogy ezek a személyek határozottan kijelentették, hogy a nemi ösztön soha életükben más irányban meg nem nyilatkozott. Már maga az a tény, hogy a két másik osztályhoz, főleg a harmadikhoz tartozó esetek is el őfordulnak, nehezen egyeztethet ő össze a veleszületett jelleg feltételével. Innen ered e nézet képvisel őinek arra való hajlandósága, hogy Az „Uranizmus" szóviv őinek meg kell adni, hogy azon legkiválóbb férfiak közül, kikről egyáltalán tudomásunk van, többen invertáltak, talán éppen feltétlenül invertáltak voltak. ** Az inverzióról való felfogásban a kórtani szempontokat embertaniak váltották fel. Ez a változás maradandó érdeme J. Bloch–nak (Beitrage zur Aetiologie der Psychopathia sexualis. Két részben, 1902-3.); ez a szerz ő a régi kultúrnépeknél otthonos inverzió tényét is hathatósan érvényesítette.

17

a feltétlenül invertáltak csoportját valamennyi mástól különvá, lasszák, amivel pedig lemondtak annak a lehet őségér ől is, ho„, ség lényegének magyarázatát. Az els ő feltevés adós marad anaz inverziónak általános érvény ű magyarázatát adják. Az inv erzió nak a megjelölésével, mi is az, ami az inverziónál az emberrel tehát — e felfogás szerint — az esetek ,egy sorozatában vej es zü veleszületik, ha csak nem fogadjuk el azt a nagyon is kezdetleesetekben más uton is keletkezhet. letett jelleg volna; más ges magyarázatot, hogy valamely személy nemi ösztönének egy E felfogással ellentétes az a másik, mely szerint az inverzió bizonyos nemi tárggyal való kapcsolatát magával hozza a világszerzett jellege a nemi ösztönnek. E nézet azon alapul, h ogy 1. , ra. A másik esetben nyílt kérdés marad, elégségesen megmaegyén életében kim utathatósok(aárfelténüi)v gyarázzák-e az inverzió szerzését a változatos alkalmi befolyáigen korán hatott nemi élmény, melynek a homoszexuális egy sok, s nem kell-e, hogy azokhoz valami az egyén részér ől is mintegy a tartós következménye; 2. sok más esetben hajlam hozzájáruljon. Ez utóbbi kérdés jogosultságát a fenntebbiek őmozdito és gátló befolyá nek azon el kimutathatók az élet sai, után nincs jogunk elvitatni. őbbi időpontban az inverzió ré g_melykva origés A nemi fordítottság lehet őségét Frank Lydstone, Kiernan és azonosnem (kizárólagosan ű ekkel való zítődéséhez vezettek Chevalier óta próbálják érthet ővé tenni egy gondolatmenettel, fogság, a heteroszexuális érintkezs,áulhboúanközs mely szintén ellentmond annak a népies felfo ásnak a érintkezés veszedelmei, n őtlenség, nemi gyengeség stb.); 3. az rint az ember va férfi val.4, n ő. u. omány ismer eseteket, inverzió hipnotikus sugalmazás útján megszüntethet ő, ami vemelyeka nemi jellegvonások ehrisódottak s á nern -ineh-aleszületett jelleg esetén vajmi csodálatos volna. roz sa ne zsége e üt özi e sősorban bonctani tekint E nézet szempontjából kétségbevonható, van-e egyáltalán veen. szeme ye nemi szerveiben férfias és nóies jellemz ők fel lehet hozni (Havelock Ellis), leszületett inverzió; hogy ha rTermafroditizmus) Ritka esetekben egymás vanná alposbnmegvizákaotse,mlykáíóme ett kifejl ődve található mind a két fajta nemi apparátus űleg itt is napfényre kelag biztosan veleszületettek, valószín (valóságos hermafroditizmus); legtöbbször mindkétfajta szerv rülne a korai gyermekkor egy oly élménye, mely a nemi kedv el van korcsosodva.* irányát megszabta, s mely az illet ő személynek csak tudatos E torzképz ődményeket jelent őssé az a tény teszi, hogy váratemlékezetéből tűnt el, de megfelel ő befolyásolás útján felidézlanul előmozdították a normális fejl ődés megértését. Ugyanis a nézete szerint az inverzió csak hető volna. E szerzők bonctani hermafroditizmus bizonyos mértéke a normalitással a nemi ösztön egy gy4kran előforduló válfaja, melyet bizonyos életköis együtt jár; nincs réndes fejl ődés ű férfi vagy n ői egyén, akinél e vo rülmények találkozása hoz létre. a másik nemzervei ao , vagy min mu o. esne u i cso ev nyes szerve , vagy pAz így szerzett látszólagos biztosságot megdönti azonban az pen más működések végzésére átalakulva. az ellenérv, hogy — mint bebizonyíthat ő — sok ember alá van Ezekből a régóta ismert bonctani tén ekból alakult ki már vetve ugyanezeknek a befolyásoknak (esetleg már kora ifjúsámos az a nezet hoc, az ere • irmtmer<4 gukban csábításnak, kölcsönös onaniának) anélkül, hogy ezáltal csa esó b változik át egynem űvé az által hogy az ellenkez ő invertálódnának vagy végleg invertáltak maradnának.

•

•

Az inverzig magyarázata

Sem az a feltevés, hogy az ínverzió veleszületett, sem az a másik, hogy az szerzett tulajdonság, nem adja a fordítottnem ű18

'elenté te en maradván októ e e m e, a 'nem u aj onsá ej o es en visszamaradnak.

* A testi hermaf•oditizmust illetóleg 1. a legújabb leírásokat: Taruffi: Ilerniaphroditismus und Zeugungsunfühigkeit. Deutsche Ausgabe von R. Teuschhner, 1903., továbbá Neugebauer dolgozatait a Jahrbuch für Sexuelle Zwischenstufen több kötetében. 19

ezt a felfo Szinte magától értet ődött azután ho ást a lelki élet terere s VI e s az inverziót és válfa'ait a S zic lermafroditizmus me n ilatkozásaiként értelmezték.., é lis rögtön mego • ó ott volna, ha bebizonyosodik, ogy az inv r és óval mindig együtt járnak a hermafroditizmus testi és lelki Jel iÁmde ez a kézenfekv ő feltevés nem bizonyult i gazna ű e ei. bensőnek mégsem szabad képzelnünk a feltételezett lelki, RilY bebizonyított testi kétnem ű ség közti viszonyt. Amit az mbara invertáltaknál néha talál, csupán a nemi ösztön általános 1 ent (Havelock Ellis), s a szervek kisebb mérv ű boncte„f ; koztsága elkorcsosodása. Ezt is, mint mondom, csak ritkán s egyahi`,` nem valamennyi vagy akárcsak túlnyomó számú esetben. E7; 1,1 szerint be kell ismerni, hogy az inverzió és a testi Izoshzáogt., :ad-a: erm ; froditizmus e észben véve es mas o k. Nagy súlyt helyeztek ovábbá az ún. másodla OS té kre és hangoztatták, ehnogy is seozkeka zlia jelle • os nemi jellemző ,is •• ta a ato inver a a na nem szabad elfeledni, hogy ellenkez ő nem ű másodlagos és h ar nadlagos nemi jellemz ők egyáltalán meglehet ős gyakran mu: tatkoznak és jeleznek bizonyos mérv ű kevertnem űséget, anél kül, hogy azért a nemi tárgy oly értelemben felcserél ő dnék, mintaz inverziónál. Kézzelfo hatóbb valóság számba menne a lelki ohzersrnaaafrm a tizmus, a a nemi ara inverziójával együtt járna legalábbodái: a többi lelki tu ajdonság, ösztön es ,le • • il , s e va A--idéájellem ezen inverziója s-I nemre jellegzetes irányban.rI csak- az inver a no e jar dszerint a nemi fordítottsággal együtt, a férfiaknál ellenben a lélek legteljesebb férfiassága is megfér az inverzíóval. Ha ragaszkodni akarnánk a lelki her)

ra.

-

mafroditizmus feltevéséhez, úgy hozzá kellene f ű znünk, hogy

annak különféle téren megnyilatkozó jelenségei egymástól _____ úgy látszik — csak igen kis mértékben függenek. Ugyanezt mondhatni egyébként a testi hermafroditizmusról is; Halban szerint* az egyes szervi elkorcsosodások és másodlagos nemi jellemzők fellépésükben meglehet ősen függetlenek egymástól. J. Halban: Die Entstehung der Geschlechtscharaktere. Archiv für Gynkologie. Bd. 70, 1903. L. ugyanott e tárgy irodalmát is.

20

A ketnermiség tanat legdur•abb niegfogalmazasban az inver• tolt férfiak egy szóviv ője fejezte ki N ői a De hiszen nem isrn•rjuk it ..1161 agyve 6 je em tL A probléma helyébe a bonctanit tenni hiábavaló és jogosulatlan. K rafp-Ehing magyarázó kísérlete pontosabban van meghatarozva, mint az Wriché, de lényegében nem ktilönbotik amattól. Krafirt-Ebing ügy véli, hegy a kétnemti fejkAési hajlam folytán minden egyénnel éppúgy voleszületnek a férfi és n ői agykőzpontok, mint a kétfajta nemi szervek. E központok csak pubertás idején fejl ődnek ki, ftilew a t őlük csirájukban tbegetlen nemi mirigyek befolyása alatt. Ámde a férfi és nni „központokról" is áll az, amit a férfi és n őt agyvel őről mondottunk, és mellesleg szólva egyáltalán nem tudjuk, van-e jogunk feltételezni, hogy a nemi m ű ködések funkciójának is van-e olyan kortillrt agyterülete (központja), mint a beszedm űködésnek. Két gondolat mégis megállja a helyét e latolgatasok titán is. Az egyik az, hogy az inverziónál a ketnemü fejl ődési hajlam szerepet játszik, csak azt nem tudjuk, mi e hajlam lényege az anatómiai alakulaton felüli tekintetben; a másik, hogy itt a nemi ösztön fejl ődésében bekövetkezett zavarokról van szó.' * Az első, aki az inverzió magyarázásánál a biszexualitás (ketnemuseg ► tatuthox folyamodott (a Jahrbuch für Sexuelle Zwischenstufen 6. kötetének egy imdalomjegyzéke szerint) E. Gley volt, ki erröl már 1884 januárjában közolt egy dolgozatot a Revue philosophigue-ban. (Les aberration% fe l'instinct sexuel Nevezetes egyébiránt, hogy a legtöbb szerz ő szerint, ki az inverziot kétnemüseggel magyarázza, ez utóbbi sajátság nemcsak a fordított nemücknél, hanem a normálissá fejl ődött összes embereknél is szerepet játszik, és hogy ők kovetkezésképp — az inverztot fejl ődési zavar eredményének tartják. Így nyilatkozott már Chevalter is, (Inversion sexuelle, 1893.) v. Krafft-Ebing e tárgyról azt írja, hogy a megfigyelések egész sorából kit ű nik, hogy ez a második központ (ti. a ki nem fejl ődött nem kozpontja) legalább virtuálisan megmarad. (Zur Erklárung der kontraren Sexualempfindung Jahrbücher für Psychiatrie und Nervenheilkunde. X11.) egy dr. Archiui nev ű szeriö a Jahrbuch für Sexuelle Zwischenstufen második kötetében (19(~ állítja, hogy minden emberben vannak férfi és n ői elemek_ (L. ugyanezen „JahibuCh --lian Hirschfeld-tói ;,Die objektive Diagnose der Homosexualitát" 1. kötet. 1899. 8.. 9. oldal stb.) „Csakhogy (folytatja Arduin), az egyik nem elemei heteroszexuálisoknál aránytalanul jobban vannak kifejl ődve, mint a másikéi". — G. Herman szerint kétségtelen, „hogy minden nóben vannak férfi-, minden férfibartr" és tulajdonságok is" stb. 1906-ban azután IV. Fliess a biszexualitás eszméjét (a kétnem űséget) a saját szellemi tulajdonának jelentette ki. („Der Ablauf des Lebens")

21

Az invertáltak nemi tárgya lmélete feltételezi, hogy az inve rtáltak

A normálissal ellenkez ő, hogy tehát az invertá ura némi tár a a r ias es S sz mint valami nóre, r z . z•va . o ő nőnek érzi •• u aj • ons 7n—a' át és ér i ut • n vágyi De ez — a raziner áltak egész soránál így van — távolról snzeemm usegő gnriezte — R aft-;:fi. • elen sem általános jellemzóje a or • i,,4itot

fi e . hogy az in vertált férfiak

la kevés másodlagos jelTelki kar terét a másik tárgy.....4bantu a) onnini: _p ic:nal; legét viseli magán és nemiségének e von so a eres. a ez nem vo a gy, nem -the tÓ, nictt és viselkedés minden külsőségébe ---utál nőicet a ruházat a férfi—prostituáltak — ma úgy, mint az ókorban invertáltak tetszését akarják kihívni; hiszen ez az utánzás sérte né az invertáltak eszményképét. A görögöknél, kik között a legfé rfi_ asabb férfiak voltak invertálva, nyilvánvaló, hogy az ifiú ne m fér_ „. .-k fias jellegével lobbantotta lán: a a férfi gzerefinét hanein az ifjú ársávvaln őttat: ólessé ével szemérmes.siéhveelyttartózkodásával -1. • Mihelyt nem volt többé a férfi számára nemi tárgy, esetleg maga kezdett

fiú-szeretőket tartani. A nemiség tárgya eszerint úgy ebben, mi nt sok más esetben, nem az azonos nem, hanem mind a két nem jellemzőit egyesíti, mintegy összeegyeztet két irányzatot, melyek egyike a férfihoz, a másika a n őhöz húz, feltétlenül ragaszkodván a test (a nemi szervek) férfi voltához: egyszóval az invertált férfi nemi tárgyában úgyszólván a saját kétnem űségének tükröz ődé_

11.111111~im

-

sét találja meg.* * A pszichoanalízis eddig nem derített ugyan teljes világosságot az inverzió keletkezésére, de mégis felfedte létrejöttének mechanizmusát és sok új problémával gazdagította az eddígi szempontokat. Az összes így vizsgált esetben megállapítottuk, hogy a későbbi invertáltak gyermekségük els ő éveiben igen intenzív, bár hamar múló időszakán mennek keresztül a n őhöz (többnyire az anyához) való rögzítettségnek, ennek leküzdése után magukat azonosítják a nővel és önmagukat teszik meg nemiségük tárgyává, vagyis — a narcizmusból kiindulva — a saját személyükhöz hasonló férfiakat keresnek fel s ezeket olyképp szeretik, mint ahogy

22

Egyszerűbbek ezek a viszonyokit n őknél, kik közül az aktíve invertáltak felt űnő gyakran viselik magukon a férfi testi és lelki jellemvonásait és nerniségük tárgyában a nő iességet keresik; szélesebb kör ű kutatás után azonban ez a kép is valószín űleg sokkal tarkábbnak fog bizonyulni. Az invertáltak nemi célja Fontos tényként kell megállapítani, hogy inverziónál a nemi cél egyáltalán nem nevezhet ő egységesnek. Férfiaknál a nemi érintkezés per anum egyáltalán nem esik egybe az inverzióval; a maszturbáció éppoly gyakran szerepel kizárólagos célként, a nemiség korlátozása pedig — néha egész a puszta érzelmi ömlengés fokáig — még gyakoribb itt, mint a heteroszexuális szerelemben. N őknél is változatosak az invertáltak nemi céljai; úgy látszik, hogy a száj nyálkahártyájával való érintés legtöbbször részesül el őnyben.

őket szerette az anyjuk. Igen gyakran tapasztaltuk továbbá, hogy állítólag invertáltak éppenséggel nem voltak érzéketlenek a n ői bájak iránt, hanem a n őtől kiváltott ingert következetesen átvitték egy hímnem ű személyre. Így ők egész életükön át megismételték azt a mechanizmust, amelynek útján inverziójuk létrejött. Bebizonyult az ő kényszer ű vonzódásukról a férfihoz, hogy az tulajdonképp a n őtől való szüntelen menekvés következménye. A pszichoanalitikus kutatás a legnagyobb határozottsággal elítéli azt a felfogást, mely a homoszexuálisokat, mint valami különös emberfajtát akarja a többi embert ől különválasztani. Az által, hogy e módszer nemcsak nyilvánvalóan mutatkozó, hanem egyéb nemi ingerületeket is tanulmányoz, felderíti, hogy minden emberben megvan a képesség az azonosnem ű tárgyválasztásra, s e választás tudattalanjában létre is jön. Mi több, azok a libidinozus érzelmek, melyek az embert a vele egynem ű személyekhez fűzik, a rendes lelki életnek nem kevésbé fontos tényez ői, lelki betegségeknek pedig még hatalmasabb rugói, mint a másik nemet illet ő érzelmek. Sőt, a pszichoanalízis azt tanítja, hogy az ember eredeti természetében, amint az a gyermekkorban, kezdetleges állapotokban és őstörténeti id ők nyomaiban ina is észlelhető, a tárgyválasztás független a választott tárgy nemi hovatartozásától és a nemiség szabadon választ férfi és n ői tárgyak között; ebb ől fejlődik aztán — e szabadosságnak egyik vagy másik irányban való megnyirbáltatása útján — úgy a normális, mint az invertált típus. A pszichoanalízis szerint tehát a férfinak a n őhöz való kizárólagos nemi vonzódása magyarázatra szoruló probléma és nem magától értetődő dolog, melyet valami, alapjában vegyi természet ű vonzás megmagyarázhatna.

23

Végkövetkeztetés

rendelkezésünkre álit, Nincs ugyan módunkban az eddig ő magyarázatát adni, ész-— alapján az inverziónak kielégít anyag revehetjük azonban, hogy e kutatásunk közben oly megi's réshezjutonk,mlyfsabehtinmgf adat megoldása. Figyelmessé lettünk arra, hogy mo s t a neiln. túlságosan bens őnek képzeltük a nemi ösztön és a nemisé_g- tar_ gya közti kapcsolatot. zcts b ik• A rendellenesnek tartott esetekb ől levont tapasztalás azt zonyítja, hogy itt a nemi ösztön és a nemi tárgy úgyszólván egymáshoz vannak forrasztva; amíg csak a rendes alakul;i. a egyöntet űségét nézzük, amelynél az ösztön mintha magával hozná a tárgyát, könnyen félreismerhetjük az ösztön és tárgy a yerürik's köztivsonygaermét.Ízonbaulás arra, hogy még lazábbnak tekintsük az ösztön és tárgy a -közti kapcsolt,minhgyedük.Amiösztnerdlg

A végleges nemi elhelyezkedés felett a döntés csak a pubertás idején történik meg a tényezók egy ma át sem tekinthető sorozatának végeredményeként ; e tényez ők természetüket tekintve, részint alkatiak, részint élményiek. Igaz, hogy e ténye zői, némelyike oly túlerej ű lehet, hogy az eredményt a maga irányába tereli. Általában azonban a meghatározó tényez ők sokféleségét híven tukrözteti vissza az a változa tosság, mely az emberek nyilvánvaló és végleges nemi viselkedésében uralkodikAz inverziós típusok közt kivétel nélkül megállapítható az ősies (archaikus) alkatok és a kezdetleges lelki er őszerkezetek túlnyomó volta. E típus leglényegesebb j ellemzői a narcisztilut.s. tárgyválasztás (önmagába való szerelmesség) megtartása és az anatis zóna erotikus jelentőségének meg őrzése. Ámde haszontalan dolog volna a legszélsőségesebb inverziós típusokat ilyen alkati sajátságok alapján a többit ől különválasztani. Ami ezeknél látszólag az állapot kielégítő magyarázata, ugyanaz — ha kevésbé kifejezetten is — fellelhet ő az átmeneti típusok, s a nyilvánvalóan normálisok alkatában is. A fejl ődés végkimenetelei közti különbség lehet minóleges; az azokat feltételező tényező k közti különbség azonban — mint az analízis mutatja: — mindig csak mennyiségbeli. A nemi tárgy megválasztását esetlegesen befolyásoló tényez ők közül a tilalmat (a korai nemi elrettentést) kiemelked őnek találtuk, s arra is figyel_

messé lettünk. hogy mindkét szül ő életben léte fontos szerepet játszik itt. Az er őskezű apa elvesztése a korai gyermekkorban nem ritkán el őmozdítja az inverziót. Végül pedig követelni kell, hogy a nemiség objektumának inverzióját fogalmilag szorgosan meg különböztessék a némi jellemvonások keveredését ől a szubjektumban. Félreismerhetetlen. hogy ebben a viszonylatban is bizonyos mérv ű függetlenség uralkodik.

24

független tárgyától és nem is a tárgy ingereinek

oszönheti létét.

B) Nemileg fejletlenek és állatok nemi tárgyul vétele

Azok a személyek, kiknél a nemi tárgy más nemhez tartozik, mint amely arra rendes körülmények között alkalmas, szóval az invertáltak, a megfigyel őre a különben talán teljes érték ű egyéniségek csoportjának benyomását teszik, ellenben azokat az eseteket, amelyekben valaki nemileg éretlen személyt (gyermeket) választ nemisége tárgyául, már eleve hajlandó az ember kivételes eltévelyedésnek ítélni. Hogy kizárólag a gyermek legyen valakinek a nemi tárgya, ritka dolog; többnyire csak akkor jut a gyermek ehhez a szerephez, ha valamely gyávává és tehetetlenné vált személy kénytelen ilyen szurrogátummal megelégedni, vagy ha a hevesen feltör ő (elodázhatatlan) ösztönnek véletlenül nincs módjában alkalmasabb tárgyat ejteni hatalmába. Mindenesetre világot vet a nemi ösztön természetére az a tény, hogy itt a tárgynak olyan változatossága és olyan mély lealacsonyítása lehetséges, amilyet az éhség ösztöne, mely tárgyához sokkal erélyesebben ragaszkodik, csak a végs ő esetben enged meg. Ez a megjegyzés az állatokkal való nemi érintkezésre is vonatkozik, mely falusi népnél nem is oly ritka, s amelynél a nemek vonzása úgyszólván áthágja a fajok közti korlátokat. Esztétikai okokból hajlandó volna az ember ezeket úgy, mint a nemi ösztönnek más súlyos eltévelyedéseit, az elmebetegségekhez utalni; ez azonban nem volna helyes. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy elmebetegeknél nem észlelhetni a nemi ösztön másfajta rendellenességeit, mint egészségeseknél, egész fajoknál és osztályoknál. Igy a gyermekkel való visszaélés ijeszt ő gyakorisággal fordul el ő tanítóknál és kiszolgáló személyeknél, csupán mert ezeknek van hozzá a legtöbb alkalmuk. Elmebetegeknél ugyanez az eltévelyedés legfeljebb valamivel fokozottabb mértékben, vagy — ami különösen lényeges —, kizáróla25

gossággal felruházva jelentkezik és a rendes nemi kielégülés helyét teljesen elfoglalja. Érdemes elgondolkozni a nemi változatosság ezen igen sai és elmebetegség közti Skála fok ságos viszonyáról az egészség zataihoz. Azt merném mondani, hogy ez a magyarázatr a szo,,,,,°tény arra utal, hogy a nemi élet érzelemrezdülései azok k r,. ( 1 tartoznak, amelyek felett már rendes körülmények között -z i" legtökéletlenebbül uralkodnak a magasabb lelki m űködések' ,,,, Akinek lelke bármily más tekintetben abnormis: társadahZ erkölcsi tekintetben, az — tapasztalatom szerint — nemi él tében is az. De igen sokan abnormisok nemi életükben, ak .e,s_ minden más tekintetben megütik az átlagos mértéket és egyéb_1 ként egész lényükkel végigélték az emberi m űvelődés fejl ődését sebezhet ő pontja kezdettel fogva a szexualitás. melynk Ezen fejtegetések legáltalánosabb eredményeként pedi R. a megismerést emelhetn ők ki, hogy nagyon sokféle körűin-W nyek között és meglep ően sok egyénnél szorul háttérbe a nemi tárgy minem űsége és értéke. Más dolog az, ami a nemi ö sztön_ ionben lényeges és állandó.*

megnézése. E ténykedések már magukban is kéjesek, másrészt fokozzák azon izgalmat, mely a végleges nemi cél eléréséig kell hogy kitartson. Ez érintkezések egyike pedig, két egyén ajaknyálkahártyáinak érintkezése, a csók, igen sok népnél (köztük

a legm űveltebbeknél is) magas nemi érték űvé emelkedett, bár az ennél tekintetbe jöv ő testrészek nem tartoznak a nemi szervhez, hanem az emészt őcsatorna bemeneti nyílását alkotják. Az így adott tények alapján lehetségessé vált a perverziónak kapcsolatba hozása a rendes nemi élettel, de felhasználhatók ezek a fonák (perverz) megnyilatkozások osztályozásánál is. A perverzió vagy: a) bonctani értelemben vett túllépés azokon a testtájakon, melyek a nemi érintkezésre vannak rendelve, vagy: b) továbbid őzés a nemi tárgyhoz való átmeneti viszonylatoknál, melyeken pedig rendes nemi érintkezésnél gyorsan túl kell haladni a végleges nemi cél felé vezet ő úton.

A) Anatómiai túllépések A nemi tárgy túlbecslése

2. Eltérések a nemi cél tekintetében A nemiség rendes célja közfelfogás szerint a nemi szervek egyesülése a közösülésnek nevezett aktusban, melynek eredné nye a nemi feszültség oldása és a nemi ösztön időleges kialvása (A kielégülés az éhség csillapulásával analóg.) Amde már a leg:

rendesebb nemi folyamatnál felismerhet ők azok a csírák, m e ődése a perverzió névvel jelölt eltévelyedésekhezlyeknifj vezet. Itt ugyanis szintén el vannak ismerve ideiglenes nemi célok gyanánt bizonyos átmeneti viszonylatok a nemi tárgyh oz ők például a tárgy tapogatása és (útbanközsüléfe),mi * Az ókor és a mai világ szerelmi élete között a legmélyebbreható különbség alighanem az, hogy az antik világ magára az ösztönre, mi pedig a tárgyára fektetjük a súlyt. A régiek az ösztönt istenitették és vele — ha kellett — még alsóbbrend tárgyat is felmagasztaltak; mi ellenben lenézzük az ösztönmegnyilatkozóst mintű olyat, s csak a tárgy kit űn őségében találunk mentséget alantasságára.

26

Az a lelki sokrabecsülés, melyben a nemi tárgy, mint a nemi ösztön vágyainak célja részesül, csak a legritkább esetben szorítkozik a nemi szervekre, legtöbbször az egész testre kisugárzik és megvan az az irányzata, hogy felöleljen minden, a nemi tárgytól kiváltott érzékelést. Ugyanez a túlbecslés a lelki térre is kisugárzik és itt logikai elvakultság (ítéletbeli gyengeség) alakjában érvényesül a nemi tárgy szellemi teljesítményeivel és tökéletességeivel, továbbá mint megadó hiszékenység az arról alkotott ítéletekkel szemben. A szerelemtól diktált hiszékenység így válik a tekintélynek igen fontos, ha ugyan nem

őseredeti forrásává.*

* Nem állhatom meg, hogy ne utaljak itt a hipnotizált ember hiszékeny megadására sugalmazójával szemben, mely azt sejteti velem, hogy a hipnózis lényege a libidonak a hipnotizáló személyéhez való tudattalan rögzít ődésében keresend ő (melyet a nemi ösztön mazochisztikus összetev ője hoz létre). Ferenczi S. a sugalmazhatóságnak ezen jellegét a „szül ő–komplexummal" hozta kapcsolatba. (Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen I. 1909.)

27

túlbecslés az, ami oly nehezen nyu éppen ez a nemi a tulajdonképpeni nemi szerv ek gs zik cél bele abba, hogy a nemi s ennek segítségével emelked nek ,se gYes sülésére szorítkozzék, testrészeken véghezvitt ténykedések a nemiség céljává.* Félre, " ismerhetetlen, hogy ezen igen változatos anatómiai túllépé sek_ szükségérzete i s. ,„ sek nél szerepet játszik a változatosság. , Hoche inger-éhességnek nevezett mint tényez őnek jelent őségét l e A nemi túlbecslésnek, csak az rie„f i°bban a férfiaknál lehet tanulmányozni, mert tük vált a kutatás számára hozzáférhet ővé, míg a nőkét ' éle ek részt a kultúra csonkító hatása, másrészt az assz onyo megállapodásszer ű titkolódzása és alakoskodása folytán mély sötétség leple borítja. ÉS

-

-

Az ajak és szájnyálkahártya nemi alkalmazás a -

A szájnak nemi szervként való alkalmazása pervhearzaióks megy,, ha az egyik személy ajka (nyelve) a másiknak nemi s ze veivel jut érintkezésbe, de nem tekinthetik annak, étát :z ebr mély ajaknyálkahártyái érintkeznek. Ez utóbbi kivétel adj; meg a perverzió kapcsolatát a normalitással. Aki a többi, bi z"; ténykedések nyára már az emberiség őskora óta szokásos ténykedéseket szautasítja, határozott undorérzés hatása alatt áll, mely őt nemi cél elismerésétől védi. Ez undor határa azonban gyakra n tisztára megállapodás kérdése; megeshetik, hogy valaki

áhítat tal csókolja egy szép lány ajkát, és csak undor leküzd tudná az ó' fogkeféjét használni, még akkor is, ha semmi ok sincs arra a feltevésre, hogy az ő saját szájürege, melyt ő l nem undorodik, tisztább, mint a lányé. Itt figyelmessé lesz az ember az undorra, mint lelki tényez őre, mely a nemi tárgy libidinozus

-

Meg kell azonban jegyezni, hogy a nemi túlbecslés a tárgyválasztásnak nem minden mechanizmusánál fejlődik ki és, hogy a többi testrészek nemi szerepének n2ás, közvetlenebb magyarázatával is meg fogunk kés őbb ismerkedni. ** További megfontolások ahhoz a következtetéshez vezetnek, hogy J. Bloch ez inger-éhességnek mint tényez őnek elméleti jelentöségét túlbecsulte. Az a sokféle út, melyeken a libido mozog, kezdett ől fogva kozlekedö cs ovek módjára ise vlkedik egy mással szemben, melyeknél az oldaláramlás jelenségével ii számolni kelj,

túlbecslésének gátat vet, de amelyet viszont a libido le tud küzdeni. Az undor úgy látszik egyike azon lelki hatalmaknak, melyek a nemi cél korlátozását létrehozták. E korlátozás nem szokta magát a nemi szervet is érinteni. Kétségtelen azonban, hogy a másik nem genitáliái maguk is lehetnek undorodás tárgyai, aminthogy ez a hisztériások (kivált a hisztériás nó'k) viselkedésének egy jellemz ő vonása. A nemi ösztön szereti erejét ezen undor leküzdésében gyakorolni. (Lásd alább)

A végbélnyílás nemi alkalmazása A végbélnyílás igénybevételénél jobban felismerhet ő, hogy az undor az, ami e nemi célt perverzióvá bélyegzi. Ne vegye t őlem senki részrehajlásnak, ha azt állítom, hogy mikor valaki ennek az undornak magyarázatául azt hozza fel, hogy ez a testrész a kiválasztás szolgálatában áll és így a „magánvaló utálatossággal", az exkrementumokkal jut érintkezésbe: ha err ől a magyarázatról azt állítom, hogy annak nem sokkal több az értelme, mint mikor a hisztériás leány a férfi nemi szervét ől való undorodását azzal indokolja, hogy az a szerv a vizelet kiürítésére szolgál. A végbélnyálkahártyának távolról sem csak a férfiak közti érintkezésnél van szerepe, e testrész el őnyben részesítése nem éppen az inverzióra jellegzetes. Ellenkez őleg, úgy látszik, a férfi--pclicatio voltaképpen a n ővel való aktust utánozza, míg az invertáltak érintkezésénél leggyakrabban a kölcsönös maszturbáció a nemi cél.

Más testrészek jelent ősége Más testrészek nemi igénybevétele, dacára a sok variációnak e téren, elvileg semmi újabb adattal nem járul hozzá a nemi ösztön ismeretéhez; a túlhágásokban a nemi ösztön csak azt a törekvést mutatja ki, hogy a nemi tárgyat minden irányban hatalmába akarja keríteni. Az anatómiai határtúllépésben a nemi tülbecslésen kívül egy másik, a népies felfogásban teljesen ismeretlen tényez ő is kifejezésre jut. Némely testtájék. például 29

a végbélnyálkahártya, melyek minduntal an 8 ,,, á' és jasszzain-ak az ilyenfajta cselekményeknél, úgyszólvá n a ; repet át génnyel lépnek fel, hogy nemi szerv számba vegyék é, zal az velük. Látni fogjuk, hogy ez az igény a ne a-,,,k4Pp . bánjanak i meríti jogosultságát, s hogy némely kóráll_ osztöri déséból fejl ő « Pot t ü. is van valósítva. neteiben ez az igény meg A nemi tárgy célszer űtlen pótlása. Fetisizmus

Egészen sajátos a j ellegük azoknak az eseteknek, am eiyekk ' es nemi tárgyat egy vele valamiképp viszonylatban ébenn más tárgy helyettesíti, mely a normális ri en,."ó, cl de a reolyan elérésére teljesen alkalmatlan. A mi megkülönbözt eté Vél ontjából talán helyesebb lett volna, ha a nemi ö sztös- rik lyedéseinek ezen nagyon érdekes csoportját már a eillt ?I' téve lyedéseinek eltérések sorában említettük volna fe!., de el k , tár. gy at 1'Il el le, mi. nt , t, halasztani ezeknek tárgyalását, míg a nemi túlbecslé ssel, 1n nem ismerkedtünk, mert ezzel szorosan 6 vel meg tényez ő ,,,, függnek e jelenségek, melyeket a nemi cél feladása jelle ossz a' eA nemi tárgy helyettesít ője itt valamely nemi célokr a ált z— ő ban igen kevéssé alkalmas testrész (láb, haj), vagy egY élett tárgy, mely kimutatható viszonyban van a nemi személly ealll en. el . leg annak nemiségével (ruhadarabok, fehérnem ű ). Ezt a póti -f-; helytelenül hasonlítják a fetishez, melyben a vadember iste asnét látja megtestesítve. A fetisizmus ilyen esetei mellett, melyekben az ösztön a relldes vagy fonák nemi célról teljesen lemond, vannak átmeneti esetek is, amelyekben a nemi tárgy meg van ugyan tartva, ed a nemi cél elérése valamely fetisszer ű feltételhez van kötve (e gy ebizonyshají,ruátmégesihbk).Anözte a kórossal határos változatai között egy sem hívja Úgy fel - r ődésünket az általa felszínre hozott jelenségek különös e --dekl _ se.. ségével, mint éppen ez. A rendes nemi cél felé törekvés bizonyos lefokozása, úgy látszik valamennyi esetben el őfeltétel. (A nem . készülék teljesít őképességének gyengesége).* A rendes nemi * Ez a gyengeség volna az alkati el őfeltétel. Elményi feltétel gyanánt a pszichoanalízis a korai nemi elriasztást mutatta ki, mely a rendes nemi céltól elterel és annak pótlására kényszerít.

élettel való kapcsolatot a nemi tárgynak lélektanilag túlbecslése kozvetiti, mely óhatatlanul átterjed mindenre, al111 a tárggyal gondolattársulás útján összefügg. Ily fetisizmus bizonyos mérve tehát a rendes szerelmi életnek is szabályszeru tartozéka, különösen a szerelmesség azon stadiumaihan, melyekben a normális nemi cél elérbetetlennek látszik vagy elérhetése fel van függesztve. ,Keríts nekem egy kend őt kebliről, Szerelmi vágyamnak harisnyafodrát." (Faust) Pathologikussá az eset csak akkor válik, ha a fetis utáni törekvés ezen a feltételen túl rögzít ődik és a rendes nemi cél lwlyét teljesen elfoglalja, továbbá, ha a fetis leválik egy bizonyos személyr ől és egyedüli nemi tárggyá lesz. Ezek általában azok a feltételek, melyek közt a nemi ösztön puszta változatai kóros eltévelyedésekbe mennek át. A fetis megválasztásánál, mint azt először Binet állította, s azután számos adat bebizonyította, egy, többnyire a korai gyermekkorban történt nemi élmény állandó utóhatása érvényesül, hasonlóan a normális ember els ő szerelmének maradandó hatásához. („On revient toujours a ses premiers ámours.") Ez a keletkezési mód különösen jól látható az olyan esetekben, melyekben a nemi tárgy megmarad, de fetisszer ű feltételhez van kötve. Korai nemi benyomások jelent őségével még más helyütt

is fognak találkozni. Más esetekben az illet ők maguk sem ismerik azt a jelképes gondolati kapcsolatot, melynek révén a fetis a tárgynak helyettesítőjévé vált. E kapcsolatok útjai nem deríthetó'k ki mindig biztosan. (A láb ősrégi, már a hitregében is szerepl ő nemi jelkép.* A „prém" a mons veneris sz őrzetével való kapcsolatnak köszönheti fetis-szerepét.) De — úgy látszik — az ilyen * Ennek megfelelően a cipő vagy papucs a n ői nemi szervet szimbolizálja.

30 31

független a gyermekko r nemi éimé szimbolika sem mindig tol.

4Yei,

B) Ideiglenes nemi célok rögzít ődése Új szándékok keletkezése Minden olyan küls ő és bels ő feltétel, mely a rendes nemt ecél elérését megnehezíti vagy hátráltatja (impotencia a nemi— költ s égessége. a nemi m űvelet veszélyei), mint érthet ő is, uámogatja a hajlamot az el őkészít ő m űveletnél való m egiii) esetleg ől a normális nemi cél dásra s arra, hogy ezekb h ai P°elfoglaló új célok keletkezzenek. Behatóbb vizsgáhiejé,t,egészn mindig kit űnik, hogy akármilyen idegenszer űnek is la ss4" 41 újszándékomelyi,arásnmfolyatr né de nyomokban is, már feltalálható. talán csak ha

Tapogatás és nézel ődés Bízonyos mérv ű tapogatás, legalább az embernél, a rend es eléréséhez feltétlenül szükséges. Az is általánosan is- nemicél mert dolog, hogy a nemi tárgy bőrének érintése mily kéj forr:; és milyen újabb izgalmat teremtő inger. Eszerint a tapi n tá snái A pszarbaanaliz. fvosIzmus •r•int•ze ,,rnel nwg

mutatkozó hiány ők kitoltotte. smennviben rainutatzdt arra, hogy az rifojtáa utjan veatendobe ment tosoges szerrpr van a tette t» álasat kc.dvn,k koprauitm<10 a krliemptien láb és a hajzat erób sLagu targyak. milyek . né vait való lemon dá s uLan feus - rangrs emelkedu•k A lAbfetiliszmuatuak m..gf•le16 p er. versionul enne k in.gteielo•n rbak rur.zagu láb iltrrepel neioi targ ykéni Egy másik adattal az intantil némi lbsurrete jarul hozza a láb fetiaszerij noteértárábrs alabb A lat, a nénel az oly zajnobits, tlélktdOzott ~ot páto4p LébkülittaiLik 04.1111 . 1 ., eim•Letiv t. ik.11 ■ Utái t 1,.4 ■■4 un, bu Ott a 1, «1« ► 1 étd,,« aim~ aluiso4 akartd. abegkosetstrm. ea olkoLia feitartzkata t ta u4ab, u; • miit ffh kénytokon a apt ►ei labémal, ount fetsaukkel ~akit • Alu keptoiet írd) -tannajs...k t n ,141 -

. 1. 1

való id őzés, ha egyébként a nemi m űvelet tovább halad, aligha s zámítható a perverziók közé. Ugyanezt mondhatjuk a nézelődésról is, mely — végs ő elem-

zésben — a tapintásból vezethet ő le. A leggyakoribb út a kéjes izgalom felébresztésére az optikai, és — ha egyáltalán szabad céltani szempontból szemlélni a dolgokat — azt kell hinni, hogy a faji kiválás az inger ezen útjára számít, mikor a nemi tárgy szépségét kifejleszti. A testnek a m űvelődés során mind teljesebbé váló leleplezése ébren tartja a nemi kíváncsiságot, mely arra törekszik, hogy a rejtett részek leleplezésével kiegészítse a nemiség tárgyát, s amely m űvészi irányba terelhet ő (átszel-

lemíthet ő), ha sikerül ezen érdekl ő dést a nemi szervekt ől el—, és a testalkat egészére ráterelni.* A továbbid őzés ezen ideiglenes nemi célnál, a nemileg hangsúlyozott nézel ődésnél, voltaképp a legtöbb normális embernél el őfordul, mi több: ez adja meg nekik a lehet őséget, hogy nemi kedvüknek egy részét ma-

gasabb, m űvészi célok felé tereljék. Ellenben perverzióvá lesz a nézel ődés: a) ha kizárólag a nemi szervekre szorítkozik; b) ha undor leküzdésével kapcsolódik egybe (így a voyeuröknél, kik a kiválasztási m űveleteket szeretik nézni); c) ha az a normális nemi célt, ahelyett, hogy csak el őkészítené, teljesen kiszorítja. Ez utóbbi eset legkifejezettebb az exhibicionistáknál (a mutogatóknál — ford.), kik, ha szabad egyetlen analízisemb ől következtetni, azért mutogatják a nemi szervüket, hogy ellenszolgáltatásképp a másik fél nemi szervét megpillanthassák. Azon perverziónál, mely nézésre és megnézetésre törekszik, kifejezésre jut az az igen különös jelleg, mely a most leírandó fonákságnál még behatóbban fog minket foglalkoztatni, az tudniillik, hogy itt a nemi cél két alakban van kifejez ődve: cselekv ő és szenved ő alakban. Az az erő , mely a nézel ődési kedvvel szemben áll, s attól esetleg legy őzetik — a szerérem (mint fentebb az undor). Kétségtelen el őttem, hogy a „szép" fogalma a nemi ingertilet talajában gyökerezik és eredetileg a nemileg ingerlövel volt egy jelent őség ű . (A „báj" szónak nemetul az „inger" szó felel meg: „Die Reize"). Annál felt ű nőbb, hogy magát a nemi szervet, melynek megpillantása a leger ősebb nemi ingert váltja ki „szép" nek tulajdonképp sohasem találjuk.

33

Szadizmus és mazochizmus Azt a hAjlandóságot, mely a nemi tárgynak fájd,, e két igen gyakori é s igen . a okozni s az azzal ellentéteset, Des perverziót, Krafft-Ehin g .szadizmusnak é s (a Jele mazochizmusnak nevezte el. Más szerz ők szív428,zi alakot) tó‘é lasználják az algolagnia kifejezést, mely a fájdalomb a. r`"oe kéjelgést, a kegyetlenséget hangsúlyozza, míg a K rafft 4 való s zerinti elnevezésekben a mindenfajta megalázásban es ta ' bing en. celtségben való gyönyör van kiemelve. A cselekv ő algolagniának, a szadizmusnak gyökereit malis nemiségben könnyen ki lehet mutatni. A legtöbl; férfi

szexualitásához hozzá van keverve bizonyos mennyi ségű- t iérfi

dókedv, leigázásra való hajlam, melynek él ettudományi 1,,Di 'z tősége hihet őleg az, hogy a nemi tárgy ellenállásának a re-k1;11csábítás eszközein kívül még egyéb is szük sé, "z- désheza szadizmus így a nemi ösztön önállóvá lett, túlságba h aj tobtets. A tolódás útján a főhelyre került támadási összetevójének felelenj.

e meg. A szadizmus fogalma a közhasználatban er ősen ingado,;, némelyek már a nemi tárggyal szemben való cselekv ő fellé 7: is, mások csak az eró'szakosat jelölik e névvel, avagy csu pánP'st az esetet, melyben a kielégülés kizárólagosan a megalázási,anzt a bántalmazáshoz kapcsolódik. Szigorúan véve csak ezt az utóbbi széls őséges esetet illeti meg a perverzió név. Hasonlóképp a mazochizmus elnevezés is felöleli nemi él t tel és a nemi tárggyal szemben lehetséges szenved őlegeersvebre:0 lítás minden fokát, melynek széls őséges esete az, mikor aki_1: elégülés kizárólag a nemi tárgy részéről elszenvedett testi vaR-v i. lelki fájdalomhoz kapcsolódik. A mazochizmus mint p a normális nemi céltól jobban eltávolodik, mint ellentéte; jo-R-0. san kétségbevonható, hogy els ődleges el őfordulásáról egy lán szó lehetne és nem keletkezik-e az minden esetben aáslz-taa: dizmusból, átalakulás útján. Gyakran megállapítható, hogy a egyen saj át mazochiusnegyéb,mtzadiusely' személye ellen fordul, a maga személyével tulajdonképp Így a őséges ese- nemitárgyapóolv.Azchistfnákgél 34

te lnek klinikai elemzése kideríti. hogy itt e$n* ,or olyan tényezd 05,..:zejatszásárol van szó. melyek az eredeti ,.tenv.-dólege,ti nemi

bea!litást tulozzak és rögzítik. (Katestrikeíós komplexum, tAntuiat A fajdalom, mélyet eközben le kell ktladeal, egy sorba állaható az undorral és a szeniéremmel, melyek alliaid~ Lva .. nánt tartóztatják fel a libidot. A szadizmus es mazochizmus a perverziók közt kulim helyet foglalnak el, mert a cselekv őképeaség és szenved őlegesség közti ellentét, mely lényegüket alkotja, a nemi élet általános jellemvonásaihoz tartozik. Hogy a kegyetlenség és a nemi ösztön közt a legbensőbb összefüggés áll fenn, arra az emberiség m űvel őde.,tortenelme minden kétségen felül megtanít minket, de ennek az osszeftlggésnek a magyarázásánál nemigen jutottak tovább a libido agresszív tényez őjének hangsúlyozásánál. Néhány szerz ő szerint ez, a nemi ösztönhöz kapcsolt agresszió tulajdonképp kannibáli hzkilandóságok maradványa, vagyis azon hódító szerkezet beavatkozását jelenti, mely a másik, az egyéni fejl ődésben ősibb,

nagy szükséglet kielégítésének áll a szolgálatában.* Azt is állították, hogy minden fájdalomban önmagában véve megvan a kéjérzés lehet ősége. De elégedjünk meg annak a benyomásnak a megállapításával, hogy ezen perverziónak távolról sem tudjuk kielégítő magyarázatát adni, és hogy úgy látszik, mintha ennél

több lelki törekvés egyesülne egy hatás létrehozására. E perverzió legfelt űnőbb sajátossága azonban az, hogy cselekv ő és szenved ő formája rendszerint egyazon személyben együtt található fel. Akinek kedve telik abban, hogy másnak a nemi viszonylatban fájdalmat okozzon, annak megvan a képessége ahhoz is, hogy kéjként élvezze azt a fájdalmat, mely őt a nemi viszonylatban éri. A szadista egyúttal mindig mazochista is, bár talán e perverzió aktív vagy passzív oldala er ősebben is

V.ö. ezzel a kés őbb következő közlést a nemi fejlődés pragenitalis szakairól, melyben e nézet beigazolást nyer.

35

túlnyomóan egyik vagy másik ir , . van nála kifejl ődve és allYb a, i%egy m űködtetim bizonyos perverziós hajlandóságok iségé Lá tjuk, t, és ő őbb bb felhozandó tényekrellen fel, aminek kés k rok tbá tnj uléPnek e ,, -,'tPd ő fontos elméleti jelent séget tulajdoníthatu nk . ,;(5 te, kinvielaátt el gos továbbá, hogy a szadisztikus—mazochisztikus t ' t ár létezését nem lehet egyszer űen a nemiség ag.gr llen. ől leszármaztatni. Ellenben csábító gondolas,sz,i58 alkatrészéb eP az ily en egyidej űleg fennálló ellentéteket a kétnem űséggel °L'il ' viszonylatba, melyben szintén két ellentét, a hí ; hoz , mé qmua litások ellentéte keveredik. Ez ellentétes nemi saját n6,1 ségét a pszichoanalízis a cselekv ő és szenved ő jelent ő --g°'£ cl"alitás ellentétére redukálja. .

3. Általános mondanivalók az összes perverzióról Változat és betegség

Azok az orvosok, kik a perverziót el őször, igen kifejezett e tekben és sajátos feltételek közt tanulmányozták, termseszetesen hajlandók voltak azt betegségi vagy elfajulási jelneel anú ugy mint azgy, inverziót. Arnde itt könnyebb minősíteni, , mint amott, e felfogást visszautasítani. A mindennapi tapasz_ talat mutatja, hogy e túlhágások legtöbbje, legalábbis a kevésb é súlyoak,z egészséges ember nemi életének ritkán hiányz alkatrészei és általában ugyanolyan megítélés alá esnek, mi ntó másegyébintok.Havszyr kedvez ő

k, a normális emberrel is megesik, hogy valamelyiket a rendes nemi cél helyébe állítja vagy mellette meg-t űri. Aligha van egészséges Ezen állítás bizonyítékául sok idézet helyett csak Hauelock Ellistól citálok egy mondatot (Das Geschlechtsgefühl 1903.) ,A szadizmus és mazochizmus összes es teíben, még a Kmfit-Ehingáiben is, rendszerint kimutathatók mindkét fajta jelen. ség nyomai egy és ugyanazon egyénben (mint azt már Colira, Scott és Féré is ki. mutatták).» ** Lásd alább az ambivalenciáról szóló részt.

36

e mber, kinél teljesen hiányozna a normális nemi cél mellett v alamelyes perverznek nevezhet ő függelék, s ez az általános igazság egymagában is elégséges ahhoz, hogy megmutassa, milyen helytelen dolog a perverzió szót megvet ő értelemben használni. A nemi élet terén különösen nagy, ez id ő szerint tulajdonképp megoldhatatlan nehézségekbe ütközik az ember, ha éles határt akar vonni az élettani határokon belüli egyszer ű változatok és a beteges tünetek között. Tény azonban, hogy e perverziók némelyikénél az új nemi cél természete különleges méltánylást kíván. Némelyik perverzió tartalmilag olyannyira eltávolodik a normálistól, hogy kénytelenek vagyunk azt betegesnek mondani, különösen akkor, ha a nemi ösztön az ellentállásoknak (szemérem, undor, borzalom, fájdalom) a leküzdésében meglep ő tevékenységet fejt ki (bélsár-. nyalás, hullával való visszaélés). De még ezekben az esetekben

sem szabad biztosra venni, hogy a tettes egyébként is súlyos r endellenességekben vagy elmebetegségben szenved ő egyénnek fog bizonyulni rendszerint. Itt sem tehetünk egyebet, mint hogy elismerjük azon tény igazságát, hogy vannak emberek, kik különben normálisan viselkednek, csupán a nemi élet terén, e legzabolátlanabb ösztön uralma alatt bizonyulnak betegeknek. Ellenben valamely nyilvánvaló rendellenesség az élet egyéb viszonylataiban mindig maga után szokta vonni a nemi viselkedés abnormitását is. Az esetek többségében a perverzió beteges jellegét nem az új nemi cél tartalmi mivoltában találhatjuk, hanem ez új célnak a normálishoz való viszonyában. Ha a perverzió nem a normális nemiség (nemi cél és tárgy) mellett lép fel, úgy, hogy a kedvez ő körülmények a normalitást támogatják, a kedvez őtlenek hátráltatják, hanem úgy, hogy az a rendes nemiséget minden körülmények közt kiszorítja és helyettesíti: akkor van jogunk a perverziót kórosnak ítélni. A kizárólagosság és a rögzítettség adja meg tehát a perverziónak a kóros jelleget.

A lélek közrem ű ködése a perverzióknál

El kell ismernünk, hogy talán éppen a legvisszatas zítób b verziók azok, melyeknél a lélek a legnagyobb mérvben , peres átváltoztatásában. Oly lelki m unk "Kö dik verz i a nemi ösztön ől, ha eredménye mégoly i rtóz a kifej, kö é z-rreól van itt szó, melyt elvitatni, hogy az ösztön egyik es zményíté si a,,t°8 is t lehet qe kéntt értékelend ő. A szerelem mindenhatósága talán Sel;',Ó(lja: mutatkozik nagyobb er ővel, mint ezen elt évelyedésekb en.°A' ser, és a legalacsonyabb dolgok a nemiségbe n min magasabb ben ha legben legsőbb módon összefüggnek egymással. („Von, cre n(itt nun el hoch durch die Welt zur Hölle"). Két eredmény

A perverziók tanulmányozása közben ahhoz a megisMer4i, jutottunk, hogy a nemi ösztönnek bizonyos lelki hatalma ellen, m int ellentállások ellen kell küzdenie; ezek közül a e len, yenérzet és az undor váltak ki a legélesebben. Jogosn ak lát ina feltevés, hogy ezeknek a lelki er őknek részük van abb szik munkában, mely az ösztönt a normálisnak elismert k orlát a közé szorítja és ha az egyénben korábban fejl ődnek ki, rnép,"u°k előtt a nemiség teljes erejét elérte volna, úgy ezek leli:, 'ni' azok, amik a nemi fejl ődésnek irányt szabnak.* Azt is megfigyeltük továbbá, hogy a tanulmányozott p er, ziók egy része csak több indítóok együtthatásának felvétel lesz érthet ővé. Mert ha egyszer lehetséges őket analizálni, bontani, akkor összetett természetük kellett hogy legyen. - uútmutatásnak vehetjük arra, hogy talán maga a nemi ösztön Eezt sem egységes valami, hanem komponensekból van összetéven melyek a perverzióknál újra leválnak bel őle. Így a klinika révé r; A nemi fejlődést gátak közé szorító er ők, az undor, szeméremérzet, erk"1 cs íség más oldalról nézve azon küls ő korlátoz ások történelmi csapadéka' inak 1'' ' tekinthetők, melyeket a nemi ösztön az emberiség fejl ődéstörténetében elszenv e dett Megfigyelhetjük, hogy a lelki er ők az egyes egyén fejl ődésében a kell ő id őb " mintegy önként lépnek fél, a nevelés és befolyásolás csak a jelt adja meg rá. . —

38

ta lán felismertünk bizonyos egybeolvadásokat, melyek a normális viselkedés egyformaságában kifejezésre nem juthattak.

4. A neurotikusok nemi ösztöne Van egy forrás, melyhez csak egy bizonyos úton lehet hozz áférk őzni, de amely fontos adattal járul hozzá a normálist legalábbis megközelít ő személyek nemi ösztönének ismeretéhez. Csak egy úton lehet az úgynevezett pszichoneurotikusok (hisztériások, kényszerbetegek — helytelen néven nevezve n euraszténiások —, nemkülönben a tébolyodottak, dementia praecoxban szenved ők) nemi életéről alapos és tévútra nem vezet ő felvilágosítást nyerni, tudniillik, ha e betegeket pszichoa nalitikus vizsgálat tárgyává tesszük; ez a módszere az 1893– ban J. Breuer és énáltalam először alkalmazott, s akkor

,katharzis"–nak nevezett gyógyító eljárásnak. Előre kell bocsátanom, illet őleg más közlemények után ismételnem, hogy e pszichoneurózisok — amennyire az én tapasztalatom terjed — mindig nemi Mozgatóer őkön alapulnak. Ezt nemcsak úgy értem, hogy a nemi ösztönök energiája hozzájárul azokhoz az er őkhöz, melyek a beteges jelenségeket (a tüneteket) fenntartják, hanem kifejezetten azt akarom ezzel állítani, hogy a neurózisnak ez az egyedüli állandó és legfontosabb energiaforrása, úgyhogy az illet ő személy nemisége vagy kizárólagosan, vagy főképpen, vagy csak részben, de ezen tünetekben éli ki magát. A tünetek — mint azt más helyütt kifejeztem —, a betegnek a nemi ténykedései. Ezen állítás bizonyságát hisztérikus vagy egyébként neurotikus egyének húsz év óta szaporodó számú pszichoanalízise szolgáltatta nekem; ezeknek eredményér ől azonban részletesen és behatón más helyütt adtam és fogok adni számot. A pszichoanalízis, mid őn hisztérikusok tüneteit gyógyítja, abból az el őfeltételb ől indul ki, hogy e tünetek helyettesít ői — úgyszólván fordításai — az indulattelt lelki folyamatok, kívánságok, törekvések egy sorának, melyeknek útját a tudatképes lelki mű ködés felé egy sajátos lelki folyamat (az elfojtás) elzárta. 39

Az így tudattalanság állapotában tartott gondolatképz6d nyek indulati értéküknek megfelel ő kifejez ődésre, levezetésrori. rekszenek és ezt hisztériánál a testi jelenségekké való k: ' ös tálős folyamatában, vagyis hisztérias tünetekbe n érik ei- uerszakértelemmel és egy sajátos technika igénybevételével(114 lattelt, s most már tudatos gondolatokká változtatjuk viss -4 11tüneteket, módunkban van az addig tudattalan lelki alak a természetér ől és származásáról a legalaposabb felvilágo l k nyerni. st

ato

A pszichoanalízisból merített tapasztalatok

Ezen az úton aztán tudomásunkra jutott, hogy a szinIni--,,orn -k olyan törekvések helyettesít ői, melyek a nemi ösztön forrásból merítik erejüket. Teljesen egybevág ezzel minden, amit a hisz° térikusoknak, kiket itt mindenfajta pszichoneurózis példá . peiül veszünk, megbetegedésük el őtti jellegér ől és meg n ykédésük alkalmi okairól tudunk. A hisztériás jellemen oly betege mérv nemi elfojtás ismerhető fel, mely a normális mértéket meghaű ladja; náluk a nemi ösztön elleni ellentálló er ők, melyeket a szeméremérzet, az undor, az erkölcsösség alakjában ismertünk meg, fokozottak; ó'k, mintegy ösztönszer ű en menekülnek a nemi problémával való értelmi foglalkozás el ől, aminek a kifejezett esetekben az az eredménye, hogy a teljes nemi érettség éveiben is megőrzik nemi tekintetben a teljes tudatlanságot.* A hisztériának ezt a lényeges jellemvonását a felületes vizsgáló előtt néha teljesen elfedi a hisztéria másik alkati tényez őjének, a nemi ösztön túl hatalmas fejlettségének jelenléte de a lélekelemzés minden esetben megtalálja amazt is és meg tudja oldani a hisztéria ellentmondásokban gazdag talányszer ű ségét az által, hogy megállapítja a túl nagy nemi szükséglet és a túlságba vitt nemi vonakodás ellentétpárját.

Breuer így jellemzi azt a n őbeteget, akinél a katharzisos gyógymódot el őször alkalmazta: „A nemisége bámulatraméltóan fejletlen volt." (Studien über Hysterie 1895.)

40

A hisztériára hajlamos egyén megbetegedésének alkalmi oka akkor áll el ő, ha vagy saját nemi érésének el őhaladása, vagy küls ő viszonyok folytán az élet komoly és reális követelményeket támaszt nemiségével szemben. Az ösztön hajtó-, és a nemi vonakodás visszatartó ereje között mintegy menekülési útként jön létre a megbetegedés, mely a konfliktust nem oldja meg, hanem a libidinozus törekvéseket tünetekké változtatja át, s így próbál t őlük szabadulni. Csak látszólagos kivétel, ha a hisztériás személy, például egy férfi, közönséges kedélyi izgalmak vagy oly konfliktus folytán betegszik meg, melynek központjában nem a nemi érdek áll. A pszichoanalízis bebizonyítja, hogy itt is mindig a konfliktus nemi összetev ője tette a megbetegedést lehet ővé, azáltal, hogy lelki folyamatokat a normális elintézés alól kivont. Neurózis és perverzió

Az ezen állításaimmal szemben elhangzott ellentmondás jórészt abból a tévedésb ől magyarázható, hogy a szexualitáson, melyből én a pszichoneurotikus tüneteket levezetem, csak a normális nemiséget értették. Pedig a pszichoanalízis másra, többre tanít. Megmutatja, hogy a tünetek távolról sem csak az úgynevezett normális nemiség rovására keletkeznek (legalábbis nem kizárólag vagy főképpen), hanem oly ösztönök konvertált megnyilatkozásai, melyeket (a legtágabb értelemben) perverzeknek neveznénk, ha azok a tudattól el nem terelve, közvetlenül érvényesülnének, mint képzeletben szándékolt vagy végrehajtott cselekmények. Vagyis a tünetek részben a rendellenes nemiség rovására keletkeznek; a neurózis úgyszólván a perverzió negatívja.* A pszichoneurotikusok nemi ösztönében fel lehet ismerni mindazokat az eltévelyedéseket, melyeket, mint a normális neA perverzek tudatos elképzelései, melyek kedvez ő körülmények között végre is lesznek hajtva, a paranoiások másokra vetített félelmes téveszméi és a hisztériások azon tudattalan fantáziái, melyeket a pszichoanalízis a tünetek mögött felderít, tartalmukban a legapróbb részletekig megegyeznek egymással.

41

mi élet változatait, s mint a betegesnek megnyilatk oz ásalt yozetnunn ánind )m nualm n eu rotikus tudattalan lelki életében (kivétel kül) fellelhet ő az inverziós hajlandóság, a libido - n!1' azontoiesnneem ű személyekhez. Messzemen ő magyarázatrögzítdd nelk --.4 tényez ő jelent a kórkép kialakulásátiái ul héete en méltányolni; itt csak ismételhetem, hog y a t,, hahsziánnoys zfiekivéisiákgü. sitnáös a fé,irr ttakn igaesnem inverziós hajlamheszoh téria megértés e soeknk al já rui o" zá.* b) Pszichoneurotikusok tudattalanjában és tünet a lk unyez ői közt az anatómiai túlhágásra való mindenfajtantó dóságot fel lehet lelni, különös gyakorisággal főleg azoka t`kilaill lyek a száj— és végbélnyálkahártyának a nemi szerv sz er Aé J uttatják. c) A pszichoneurózisok , tünetképz ő tényez ői közt kiernelke szerepet játszanak a jórészt ellentétpárokban fellép ő részi d ösztnk,mely iújcéokterm őivel • 'snlerkets tünk meg, így a nézel ődés és mutogatás ösztöne é s a kegyeti ed. ; ségre hajtó, cselekv ő és szenved ő alakban kifejl ő dött ösztön eZ utóbbinak ismerete nem nélkülözhet ő, ha meg akarjuk ér, Ez a tüneteknek szenvedóleges természetét; csaknem minden ese ' ben ez adja meg jórészben a beteg társadalmi viselkedésének. is a jellegét. A libidonak ezen kapcsolata a kegyetlenségg el köz űlöletté, a gyöngédségnek ellenséges .vetíiaszrlmnkgy dulattá változását, mely a neurotikus esetek egész sorára, a paranoiára pedig úgy látszik egészben jellemz ő. Ezen eredmények érdekességét a tényállásnak még néhány sajátossága fokozza.

A pszichoneurózis nem ritkán társul nyilvánvaló inverzióhoz; ily esetekbe

n ahetroszxuálinyajezfotásldae.—Szívnismrel,

hogy e tárgyban más oldalról nyertem az els ő ujjmutatást; miután én a neurózis egyes eseteiben felfedeztem az inverziós hajlandóságot, W. Fliess (Berlin) figyel. meztetett engem, magánúton adott közlésekkel, e hajlandóság szükségszer ű és ál• talános voltára a pszichoneurózisnál.

a) A neurózisok tudattalan gondolatmenetében nyoma sincs a fetisizmusra való hajlandóságnak; ez a körülmény vILigosságot vet e jól átlátott perverzió lélektani különállására. R) Ahol a tudattalanban olyan ösztönre akadunk, mely ellentéttel párosulni képes, ott rendszerint ezen ellentét hatékony jelenléte is megállapítható. Itt tehát minden „aktív" perverzió passzív ellenlábasának kíséretében van jelen; aki tudattalanjában mutogató, az egyúttal nézel ődő is, aki szadista törekvések elfojtása miatt szenved, annál a mazochisztikus hajlam forrásából is vezet út a tünetekhez. Ez a teljes egybevágás a megfelel ő „pozitív" perverziók viselkedésével mindenesetre nagyon figyelemreméltó. A kórképen azonban az ellentétes hajlamok egyike vagy másika túlnyomóan el őtérben áll. y) Pszichoneurózis kifejezett esetében csak ritkán fordul el ő, hogy e perverz ösztönök közül csak egyetlenegy volna kifejl ődve, legtöbbször több, rendszerint nyomokban valamennyi kimutatható; az egyeS -ösztönök fejlettségének foka azonban a többiek erősségétól független. A perverziók tanulmányozásánál nyert kép ennek is teljesen megfelel. Részletösztönök és erogén zónák

Ha mindazt egybefoglaljuk, amit a pozitív és negatív perverziók tanulmányozása közben tapasztaltunk, kézenfekv ő dolog ezeket „részletösztönök"—re vezetni vissza, melyek azonban maguk sem elemi természet űek, hanem még szintén szétbonthatók. Az „ösztön" szón egyel őre nem érthetünk mást, mint egy folytonosan m űködő , mindig testi természet ű ingerforrás lelki képviseletét, ellentétben az „inger"—rel, melyet egyes kívülr ől jövő izgalmak hoznak létre. Az ösztön eszerint a testiség és szellemiség egy határfogalma. Az ösztönök természetér ől a legegyszer ű bb és legközelebbi feltevés az volna, hogy azok önmagukban véve min őségtelenek és a lelki életben csak mint elintézést igénylő mennyiségek jönnek tekintetbe. Ami az ösztönöket egymástól megkülönbözteti, s őket sajátságos tulajdonságokkal ruházza fel, nem más, mint az egyes ösztön viszonylata testi forrásához és céljához. Az ösztön forrása valamely szervben

42 43

izga lmi folyamat, legközelebbi célja pedig a sz ,, végbemen ő megszüntetése. inger s, mely el öl, ha az h--sZuönöl_ Egy másik ideiglenes feltevé almat akarunk alkotni, nem térhetünk ki,múegyszólgy hoitr °1 fog szolgáltatnak, melyek v testi g szervek kétfajta izgalmat alapulhatnak. Ez izgalmak egyikét mészét ű különbségeken er ő szervet pedig a t őle származó rész, neminek, az illet cifikusan sz , nevezzük. , letösztön ,erogén zónájának" Azoknál a perverziós hajlandóságoknál, melyek a szájüre get és végbélnyílást nemi értelemben veszik igénybe, az ero gén - 6"" Minden tekintetben úgy vi na szerepe magától értet ődik. seltr dik ez, mintha nemi szerv volna. Hisztériánál ezeken a test, – szeknaoidulóyákhrtszevbn ép különös érzetek és beidegzési változások jönnek létre, amili ye nek a tulajdonképpeni nemi szervekben keletkeznek a normális nemi folyamatok izgalmainak hatása alatt. Az erogén zónáknak, mint a nemi szervek mellékm űszereine és pótszereinek jelentősége a pszichoneurózisok közül a hi szt;k riánál mutatkozik a legfelt űnőbben, de ez nem jelenti azt, ho gy a többi megbetegedési alakoknál kevesebbre értékelend ő . Itt legfeljebb kevésbé ismerhet ő fel, mert ezeknél (kényszerneur: zis, paranoia) a tünetképz ődés a lelki apparátus oly rétegeib en játszódik le, melyek a test felett uralkodó központoktól távola b b fekszenek. Kényszerneurózisnál felt űnőbb azon impulzusok j ősége, melyek új nemi célokat teremtenek és az erogé n Z-ele-nt úgy látszik függetlenebbek. Ámde a nézel ődési és rnut ° - náktól kedvnél a szem felel meg az erogén zónának, a nemi gatási őjénél a b őr veszi át ösztnfájdalmiékegysöztv ezt a szerepet, a b őr, mely bizonyos testrészeken érzékszervekké finomult és nyálkahártyává alakult át.** -

' Nem könny ű dolog e feltevések jogosultságát, melyek a neurotikus megbetegedések egy bizonyos osztályának tanulmányozásából merítvék, e helyütt igazolni Viszont lehetetlen az ösztönökr ől bármi érdemleges dolgot mondani, ha az ember e feltevéseket elhallgatja. E helyütt meg kell emlékezni a Moll—feltevésr ől, ki a nemi ösztönt kontrektációs és detumescentiás ösztönre osztja. Kontrektáció a b őr érintésének ingerét jelenti

44

A perverz nemiség látszólagos túlsúlya psziehoneurózisokn ál Az eddigi fejtegetések, úgy lehet, hamis színben tüntetik fel a pszichoneurotikusok nemiségét. Azt a benyomást kelthették, mintha a pszichoneurotikusok alkati mivoltukban igen közel állnának a perverzekhez és ugyanoly távol a normális emberektől. Nos, valóban lehetséges is, hogy ezen betegek alkati hajlamosságát a nemi elfojtás túlságosságán, s a nemi ösztön túlerős voltán kívül szokatlanul nagy hajlam jellemzi a perverziókra is, utóbbiakat a legtágabb értelemben véve; ámde enyhébb esetek vizsgálata mutatja, hogy ez utóbbi feltevés nem okvetlenül szükséges; a beteges jelenségek megítélésénél egy tényez ő hatását le kell vonni. A legtöbb pszichoneurotikus csak a pubertás után betegszik meg, a normális nemi élet követelményei folytán. Tehát ez ellen irányul az elfojtás mindenekelőtt. Avagy még kés őbb jön létre a megbetegedés, mikor a nemi kedv normális úton való kielégítésének útja elzárul. Mind a két

esetben úgy viselkedik a libido, mint az olyan folyam, melynek fő ágyát eltömik: megtölti a vele oldalról közleked ő medreket, melyek eddig talán üresen maradtak volna. Igy a pszichoneurotikusok látszólag még oly nagyfokú (igaz, hogy negatív) perverziós hajlama ily oldaláramlástól függhet, ezen oldaláramlatoktól mindenesetre er ősítéseket kaphat. Úgy áll ugyanis a dolog, hogy a nemi elfojtást, mint bels ő tényez őt, egy sorba kell állítani azokkal a küls ő tényez őkkel, melyek — mint például a szabadságvesztés, a normális nemi tárgy hozzáférhetetlensége, a normális nemi m űvelet veszélyei stb. — olyan egyéneket is perverziókhoz juttatnak, kik egyébként talán normálisak maradtak volna. Az egyes neurózis–eseteknél e tekintetben különféleképp állhat a dolog, az egyiknél a perverziós hajlam veleszületett túlsága lehet kórokozó, a másikban inkább a libido eltolása a normális nemi tárgytól és nemi céltól. Helytelen volna ellentétességet mesterkélni ott, ahol együttm űködési viszonyról van szó. A legnagyobbszer ű t olyankor fogja a neurózis produkálni, amikor alkat és élmény egyértelm űleg hatnak közre. A kifeje45

zett alkat nélkülözheti talán az élmény el ősegít ő hatá sá t , viszont átlagos alkat mellett i s ' na. talmas rázkódás átélése zishoz vezethet. E szempontok egyébiránt ugyan is a veleszületett és esetlegesen átél t jesek minden más téren golgok ségének megítélésénél. kórokozó jelent ő el, hogy a perverziok, Ha azt a néz őpontot fogadjuk inkább jellemzi a pszic honeurotika való különös hajlam mégis k éen:ues :ló.. katot, kilátásunk nyílik arra, hogy egyik vagy íin g: séirv v -ngéri zóna, egyik vagy másik részletösztön veleszületett túl s úl rint az ilyen alkatok többféleségét különböztethessük' a2zevan—e különös vi sz , e g Hogy a perverziós hajlamosságnak v a köralak megválasztáSához, az éppoly kevéssé van még "Ylata felde. rítve, mint annyi sok más dolog e téren.

Utalás a nemiség infantilizmusára Azáltal, hogy bebizonyítottuk a perverziós irányzatok tüne t alkotó jelent őségét a pszichoneurózisoknál, rendkívülien me et a perszaporítg-uknembraszát,ki verzek közé lehetne számítani. Nemcsak, mert a neurotikusok maguk az emberiségnek igen tekintélyes számú osztályát a , kotják, hanem azért is, mert figyelembe kell venni, h ogy a ne.iátmeneti sorozat vezet urózisoköealthiány egész az egészséges állapotig; hiszen Möbitts is joggal mondh at

veleszületett, alkati gyökereiról van itt szó, melyek az esetek egy részében (a perverzeknél) a nemiség valóságos képvisel őivé fejlődnek, más esetekben tökéletlen elnyomatást szenvednek el (az elfojtást), úgyhogy kerül ő úton, betegségi tünetek alakjában a nemi energia jelentékeny részét magukhoz ragadják, míg a legkedvez őbb esetekben a két véglet között hatályos korlátozás és egyébkénti átdolgozás útján az úgynevezett normális nemi élet létrejöttéhez vezetnek. Hozzá fogjuk ehhez továbbá f ű zni, hogy azt a feltételezett konstitúciót, melyben minden lehetséges perverzió csírájában fellelhető, csak gyermekeknél fogjuk felmutathatni, noha náluk minden ösztön csak szerény er ővel tud megnyilatkozni. S ha így sejtésként kialakul bennünk az a szabály, hogy a neurotikusok megőrizték nemiségük gyermeki állapotát, vagy visszaesnek annak színvonalára, úgy figyelmünk a gyermekek nemi élete felé fog irányulni és igyekezni fogunk követni azon befolyások váltakozó hatásait, melyek a gyermeki nemiség fejl ődésén uralkodnak egész a végs ő kimenetelig, ami perverzió, neurózis vagy normális szexualitás lehet.

ta: mindnyájan hisztérikusak vagyunk egy kissé. Így aztán perverziók rendkívüli elterjedettsége arra a feltevésre késztet minket, hogy a perverziókra való hajlam nem lehet valami ritka különösség, hanem a normálisnak elismert konstitúciónak iis alkatrésze kell hogy legyen. Hallottuk, hogy vita tárgya, vajon a perverziók veleszületett feltételekre vezethet ők-e vissza, vagy — mint azt Binet a fetisizmusról bebizonyította véletlen élmények folytán keletkeznek-e. Nekünk azonban az a megoldás kínálkozik, h ogy a perverzió tényleg valami veleszületett dolgon alapul, fi e olyas. ami minden emberrel veleszületik, s mint a Hajlandóvalmin, ságok általában, különböző erősségi fokokban van adva é s az élet v iszonyoktól várhatja felszínre hozatalát. A nemi ösztönne k —

-

k

41,

47

II. A GYERMEKI SZEXUALITÁS A nemi ösztönról elterjedt közfelfogás rendes tartozéka az a nézet, hogy a nemiség a uermekb ől hiányzik, s csak az élet pubertásnak nevezett szakában ébred fel. Pedig ez nemcsak durva, hanem következményeiben is súlyos tévedés, mert fóleg ennek tulajdonítható, hogy ma is oly kevéssé ismerjük a nemi élet alapvet ő viszonyait. A gyermekkor nemi megnyilvánulásainak alapos tanulmányozása valószín űleg feltárná el őttünk a nemi ösztön lényeges vonásait, leleplezné fejl ődését és megmutatná különböz ő forrásokból történ ő egybefolyását.

A gyermeki lélek megfigyelésének elhanyagoltsága Figyelemreméltó dolog, hogy azok a szerz ők, kik a felnőtt egyének tulajdonságainak és reakcióinak magyarázásával foglalkoznak, oly sokkal több tekintetre méltatják azt az őskort, amit az el ődök élettartama jelent, más szóval oly sokkal több befolyást tulajdonítanak az öröklékenységnek, mint annak a másik őskornak, mely már az ember egyéni létezésének idejére esik, vagyis a gyermekkornak. Pedig eleve inkább azt hihetné az ember, hogy ennek az életszakasznak a kés őbbi befolyása könnyebben volna érthető és hogy ezt több joggal lehetne az öröklékenység el őtt is figyelembe venni.* Találhatni ugyan az irodalomban helyenként egy—egy feljegyzést kisgyermekek korai nemi ténykedésér ől, merevedésekr ől, maszturbációról, s őt koituszszer ű próbálgatásokról is, de mindig csak mint kivételes jelenségeket, furcsaságokat, vagy mint id ő előtti romlottság elrettent ő példáit említik ezeket. Tudomásom szerint egy szerz ő * Mellesleg nem is lehetséges az öröklést tényleg megillet ő részt helyesen mérlegelnünk, ha elóbb nem méltányoltuk kell ően a gyermekkori benyomások hatását.

49

sem ismerte fel tisztán, hogy a nemi ösztön a gyerm e.Kkorb valami . es . a gyermek fejl ődés‹,-?,4., űen meglév ő o is törvényszerszaporodd írásokban is tobbnyire elhallgat: Jak í ,ott s egyre s fejezetét.* „nemi fejl ődés"

A gyermekkor elfelejtése mulasztásnak okát részben konvencionális tek' E meglepő szerz ők saját neve lés ü tetben keresem, melyekkel a szer laee-n.^ foliledn; yták kénytelenek számolni, részben egy más lelki jelenségbe n méltánylásban nem részesült. Arra a sajátságos en-i ' eddig zeti kiesésre célzok itt, mely a legtöbb (de nem minden!) ember . o-vermekkorának els ő éveit a 6–ik vagy 8–ik életévig a f homályába burkolja. Mindeddig nem jutott eszünkbe, hogy ez -felejtés tényén csodálkozzunk, pedig erre alapos okunk vol en Mert hiszen azt halljuk másoktól, hogy ezen évek alatt, k melyek ről később néhány értelmetlen töredéken kívül semmi emlék * Ez az állítás — utólagos olvasásnál — magam el őtt is oly merésznek látszott hogy nem restelltem azt az irodalom , újabb átnézése után ég egyszer elbírálás tárgyává tenni. A felülbírálás eredménye az lett, hogy , allitasomat változatlanul hagytam. A gyermekkori nemiség testi és lelki jelenségének tanulmányozása a kezdet kezdetén van. Egy S. Bell nevű szerző így nyilatkozik: I know of no scientist, w ho has given a careful analysis of the emotion as it seen ni the adolescent. (A preliminary study of the Emotion of love between the sexes. American Journal of Psychology, XIII., 1902.) — A nemiségnek a pubertás el őtti id őben jelentkez ő testi elfajulási kapcsolatban ajulasi jelekkel kapcsolatba i latkozásaira csak elfajulási jelenségekkel és megny történt utalás. A gyermek nemi életének fejezete hiányzik minden el őttem ismert m űből, mely ezen életkor lélektanát írja le, így a következ ő szerz ők m űveib ől: Preyer, Baldwin (Die Entwicklung des Geistes beim Kinde und bei der Rasse, 1898). Pérez (L'enfant de 3-7 ans, 1894.), Strü mpell (Die pádagogische Pathologie, 1899 )‚ Karl Groos (Das Seelenleben des Kindes, 1904.), Tlz. Heller (Grundriss der dagogik. 1904.), Sully (Untersuchungen über die Kindheit, 1897.) és másoknál Tudásunk valódi állásáról e téren a leghelyesebb benyomást nyerhetik a „Die Ki n: derfehlerl c. folyóiratból (megj. 1896 óta). Viszont az is kit ű nik, hogy a szerelemlétezése a gyermekkorban már fel van fedezve. Pérez kardoskodik mellette (1.c.). K Groos mint általánosan ismert dolgot említi, „das manche Kinder schon sehr Erük sexuellen Regungen zugánglich sind und dem anderen Geschlecht gegenüber einen Drang nach Berührungen empfinden" (336. lap); szerelmi vágyrezdülés (sex–love) legkoraibb fellépése S. Bell megfigyeléseinek sorozatában egy két és fél éves gyer50

sem marad meg bennünk, élénken reagáltunk benyomásokra; hogy fájdalmat, örömet emberi módon tudtunk nyilvánítani, szeretés, féltékenység és más szenvedélyek jeleit adtuk, melyek akkor heves kedélyhullámzást idéztek el ő bennünk, mi több-. beszédünk tartalmából a feln őttek alapos bizonyságot merítettek arra, hogy belátásunk is volt és ítéló'képességünk fejl ődésnek indult. Es mégis, mint felnőttek, saját emlékezetünk szerint minderról semmit sem tudunk. Miért marad így hátra emlékezőképességünk minden egyéb szellemi tevékenységünk mögött? Hiszen joggal hihetjük, hogy az ember felfogó– és megjegyz őképessége életének egy szakában sem oly er ős, mint éppen a gyermekkor éveiben.* Másrészről kénytelenek vagyunk feltenni, s módunkban van másokon végzett lélektani vizsgálat alapján meggy őződést szerezni arról, hogy ugyanazok a benyomások, melyeket pedig elfelejtettünk, dacára ennek, lelki világunkban igen mély nyomokat hagytak hátra s egész kés őbbi fejlődésünkre meghatározó befolyást gyakoroltak. Nem lehet itt tehát szó a gyermeki benyomások valóságos elmúlásáról, hanem csak olyan természetű emlékezeti kiesésr ől, amilyet — kés őbbi élményekre vonatkozólag — a neurotikusoknál észlelhetünk és amelynek lényege az, hogy az . emlékkép csak a tudattól van távol tartva (elfojtva). Á.mde melyek azok az er ők, amelyek a gyermekkori benyomások elfojtását létesítik? Aki erre a kérdésre a választ meknél észleltetett. — L. továbbá Havelock Ellis: Das Geschlechtsgefühl (fordította Kurella), 1903, Appendix, II. Egyébiránt a gyermeki nemiség irodalmáról fentebb kimondott ítélethez nem kell többé szó szerint ragaszkodnunk, mióta Stanley Hall nagyarányú m űve megjelent (Adolescence, its psychology and its relation to physiology, anthropology, sociology, sex, crime, religion and education. Two volumes, New York 1908.) — Th. Moll nemrég megjelent könyve azonban nem szolgáltat okot korábbi ítéletünk megváltoztatására. Ellenben 1. Bleuler–tót: Sexuelle Abnormitáten der Kinder. (Jahrbuch der schweizerischen Gesellschaft für Schulgesundheitspfege, LX. 1908.) Dr. H. v. Hug–Hellmuth asszony könyve ,,Aus dem Seelenleben des Kindes" (1913) már teljes mértékben számba veszi az eddig elhanyagolt nemi tényez őt. A legkorábbi gyermekkori emlékekkel kapcsolatos problémák egyikét egy dolgozatban („Über Deckerinnerungen". Monatsschrift für Psychiatrie und Neuroligie, VI. 1899.) próbáltam megoldani.

51

megadná, egy

úttal megoldaná a hisztériás emlékezeti ki esése

talányis. mulaszthatjuk el egyébként e helyütt kiemelni, h o t holtaz i n f a t l s e m é k z n y ú j a b h s o l ó á g o lélek állapota között. A má s ik e gyerm ek és a n eurotikus á a már elóbb ráakadtunk, mikor felállítottuk azt fo a lóesr a pszichoneurotik usok nemisége a gyerrnekia s Unlát, hogy apotot megtartotta, vagy arra vezethet ő vissza. vaion -s lnl mindez végül oda, hogy maga a gyermekkor an- Inézn. e nli. veztis a gyermeki nemi hajlamokkal lesz kapcsolatba hozható? Egyébiránt a gyermekkori amnéziának kapcsolatb a hozása a hisztérikussal több, mint szellemes játék. A hisztériás amnéziát, mely az elfojtás szolgálatába n án, e ak az a körülmény teszi érthet ővé, hogy az egyénben már megvan a tudat fennhatósága alól kivont emlékbeny omá sok e részlete, mely azután eszmetársítási kötelékkel magához rántgrY, azt, amire a tudat oldaláról az elfojtás taszító er ői hatn ai;ja, Infantil amnézia nélkül — mondhatnók — nem is létezh etnék hisztériás amnézia. Nos, én úgy vélem, hogy az infantil emlékkiesés, mely a mekkor élményeiból minden emberben úgyszólván történel ° ' er' em előtti ősidőt teremt, s el őtte a saját nemi életének kezdeteit e l , fedi, hogy ez az emlékkiesés az oka annak a mulasztásnak hogy az emberek általában nem tulajdonítanak jelent őségetisi gyermekkornak a nemi élet fejl ődésében. Egyetlen megfi gyeld e hézagát nem pótolhatja. Én már 1896-ban tudásnk - ,,; lyoztam a gyermeki évek jelent őségét bizonyos, a nemi él et-t°' függő jelenségeknél, s azóta sem szüntem meg a nemiség i nfa nőtérbe állítani. tilsmoenuá

Nem

* Nem érthet ő meg az elfojtás gépezete, ha a benne együttható két folyamat közül csak az egyiket veszi figyelembe. Például az a mód szolgáljon, amellyel az utazót a gizehi nagy piramis csúcsára juttatják: az egyik oldalról tolják, a másikról húzzák az embert.

A nemi lappangás id ű szaku ct gyermekkor-1)(in s annak megszcikitásai

A gyermekkorban, állítólag szabályellenesen és kivételesen, de rendkívül gyakran megállapítható nemi megnyilatkozások. valamint a neurotikusok eladdig tudattalan gyermeki emlékeinek felderítése lehet ővé teszik, hogy a gyermekkor nemi viselkedéséról körülbelül ilyen képet alkossunk.* Bizonyosnak látszik, hogy az újszülött nemi rezdülések csíráit hozza magával, melyek egy ideig tovább fejl ődnek, azután mind erősebben elnyomatnak, ezt az elnyomást viszont a nemiségnek kifejezett el őretörései és egyéni sajátságok feltartóztathatják. Ennek az így ingadozó fejl ődési menetnek törvényszerűségéről és id őszakosságáról semmi bizonyosat nem tudunk.

Úgy látszik azonban, hogy a gyermek nemi élete többnyire a harmadik vagy negyedik életév körül mutatkozik észrevehet ő alakban.** Nemi gátlások A teljes vagy részleges lappangás ezen id ő szakában épülnek fel azok a lelki er ők, melyek kés őbb, mint gátló er ők állnak a nemi ösztön útjába s annak folyását sz űkebb mederbe szorítják. (Ilyenek: az undor. a szeméremérzet, a szépnek és erkölcsösnek eszményi követelményei). A kulturált gyermeknél azt a benyomást nyerjük, hogy e gátak felépítése a nevelés m űve, és bizoEz utóbbi anyagot a jogos feltevés teszi itt felhasználhatóvá, hogy a késóbb neurotikussá válók gyermekévei azokétól, kik egészségesek maradnak, lényegében nem, csak a jelenségek intenzitásában és felt űnőbb voltában különböznek. ** A gyermeki nemi m ű ködés azon viselkedésével, mely az én felfogásom szerint uralkodik, anatómiai tekintetben párhuzamba volna vonható Bayer azon felfedezése, hogy az újszülöttek bels ő nemi szervei (méhe) többnyire nagyobbak, mint id ősebb gyermekekéi. (Deutsches Archiv für klinische Medizin. 73. kötet). Ámde még nein bizonyos, hogy ezen születés utáni zsugorodást, melyet Halban a nemi szerkezet más részeir ől is kimutatott, miképp kell értelmezni. Halban szerint ez a visszafejl ődési folyamat a méhenkívüli életben már néhány hét alatt befejez ődik. (Zeitschrift für Geburtshilfe und Gynákologie, LIII., 1904.)

52 53

nyos is, hogy a nevelés sokban járul hozzá. Valóság ga l a zonL szervileg meghatározott és öröklésileg rögzített dolog e, a uari f a nevelés minden hozzájárulása nél k ü lődés, s alkalomadtán valóban akkor marad meg az őt me gill l nevelés is létrejöhet. A hatalmi körben, ha arra szorítkozik, hogy a szervezett ől elé . rajzolt vonalakat aláhúzza, s azokat valamivel tisztábban és élesebben juttassa kifejezésre. Ellenhatásképz ődmények és átszellemítési mód"

Mik azok az eszközök, amelyek segélyével ezek a kés őbbi s normalitás szempontjából oly jelent őségtej z ' mélyi m űveltség és szerkezetek felépülnek? Valószín űleg maguknak a z in jes lelki fantil nemi irányzatoknak a rovására történik ez, melyeknek' forrása tehát a lappangási id őszakban sem apad ki, csak eper.! Májuk vezetődik el a nemi értékesítéstól és áll más célok s zollátszik egyetértenek ab -álatába. A m űvel ődéstörténészek, úgy g ban a feltevésben, hogy nemi mozgatóer ők ily eltérés e ne céloktól és új célok szolgálatába állítása, amely folyamat m en: művel ődési érdemli, hogy átszellemítésnek nevezzük, minden m teljesítményhez hatalmas tényez őként járul hozzá. ehh e csak azt fűzzük hozzá, hogy ugyanez a folyamat játszódik le :z: az egyes ember fejl ődésében is, és hogy annak kezdete a -

kor nemi lappangási id őszakában keresend ő.* Az ilyen átszellemítés gépezete fel ől is megkockáztathatunk egy véleményt. A gyermekévek nemi rezdülései egyrészt hasznavehetetlenek volnának, mert a fajfenntartási m űködések fel vannak függesztve, ami a lappangási szak f ő jellemvonása, má s_ részt magukban véve is perverzek volnának, vagyis erogén zónákból kiindulók és oly ösztönökt ől hajtók, melyek az egyénben fejlődésének irányzata folytán, csak kínos érzetet válthatnának ki. Innen jön azután, hogy ezek lelki ellen őröket (ellenhatási rezdületeket) ébresztenek, melyek az ily kínérzet hathatós el. A „nemi lappangási id őszak" elnevezést W. Fliess — tól veszem kölcsön.

54

nyomására az említett lelki gátakat: az undort, a szemérmet, a z erkölcsöt építik fel.' A lappangási szak megszakításai

Ne áltassuk magunkat. Ismerjük be, hogy a gyermeki lappangás vagy felfüggesztés folyamatáról való ismereteink feltevésszerűek és kevéssé tisztázottak; térjünk vissza a tények talajára és emeljük ki, hogy a gyermeki nemiség ily értékesítése a nevelésnek csak eszményképe, melyt ől az egyes egyén fejl ődése valamelyik ponton, s őt igen sokszor lényegesen eltér. Id őnként áttör a nemi nyilvánulás egy részlete, mely az átszellemítés alól kivonta magát, egyik—másik nemi ténykedés pedig lappangási szak egész tartama alatt fennmaradhat, egész a nemi ösztön fokozott er ővel történ ő előtöréséig, a pubertásig. A nevel ő személyek, ha már egyáltalán figyelemre méltatják a gyermeki nemiséget, úgy viselkednek, mintha teljesen osztanák azt a nézetünket, hogy az erkölcsi elhárító er ők a nemiség rovására fejl ődnek, s mintha tudnák, hogy a nemi ténykedés a gyermeket nevelhetetlenné teszi; a gyermek minden nemi megnyilvánulását „vétkes" dologként üldözik, anélkül persze, hogy ezzel sokra mennének. Nekünk azonban alapos okaink vannak rá, hogy érdekl ődéssel nézzük ezeket a nevelésnél annyira rettegett jelenségeket, mert ezekt ől várjuk a felvilágosítást a nemi ösztön eredeti mibenléte fel ől.

Az infantil nemniség nyilvánulásai Kés őbb kivilágló okokból vegyük a szopogatást (kéjhívást, ludlizást) az infantil nemi megnyilvánulások példájaképp; Az itt leírt esetben a nemi hajtóer ők átszellemítése ellenhatásképz ődés útján történik. Általában azonban az átszellemítést és az ellenhatásképz ődést fogalmilag el lehet különíteni egymástól. Lehetségesek az átszellemítésnek más, egyszer űbb szerkezetei is.

55

magyar gyermekorvos, kit űnő ennek Lindner tanul mányt szentelt.*

Nyilvánvaló továbbá, hogy a szopogató gyermek e ténykedését egy már átélt kellemes érzet keresése határozza meg, melyre ilyenkor visszaemlékszik. Valamely b ő r- vagy nyákhártyafelület ütemes szopogatásában találja meg azután a legegyszer űbb egész A szopogatás, mely már a csecsem őnél fellép, s gy ul avzetéert: esetben a kielégülést. Könny ű azt is kitalálni, mely alkalmakegész életen át fennállhat, a szájja j; l ség idejéig vagy akár az kor szerezte a gyermek e kellemes érzet fel ől azon elsó tapaszajkakkal ütemesen ismételve végzett szívó érintés, nie lyn talatait, melyeket most felújítani igyekszik. A gyermeknek els ő, A szopás tár á vet eti kizárhat táplálékfelvétel mint cél kizárható. és az élete legfontosabb ténykedése, az anya keblének (vagy k m a g á n k z j e y r é s , a n l v m e t s z é ss • pótszereinek) szopása közben már meg kellett ismerkednie ezzel a kéjérzettel. Mi ezt úgy fejezn ők ki, hogy a gyermek ajkai rinti hozzáférhet ő bőrterület — akár a láb nagyujja i s . A y zel ő markoló ösztön esetleg abban nyilvánul meeeegyütflép erogén zóna módjára viselkednek, s hogy bizonyára a meleg tejűleg a fülcimpa is ütemes húzogatás tárgya, de g' hogyeidj áram ingere volt a kéjérzet kiváltó oka. Az erogén zóna kielémás személy testrészét (többnyire fülét) szintén hatalmába kgülése eleinte a táplálékfelvételi szükségérzet kielégüléséhez e gy az ösztön. A kéjszívás a figyelem teljes lekötésév tartozik. A nemi tevékenység eleinte a létfenntartás szolgálarítheti ez el • e-; és vagy elalváshoz, vagy akár orgazmusszer ű mozgási reakcia: tában álló m űködések egyikére támaszkodik s csak kés őbb füghoz is vezet.** Nem ritkán társul a szopogatáshoz valarnel:; getleníti magát t őle. Aki egyszer látta, hogyan viselkedik a csec semő a szoptatás utáni kielégülésnél, mily boldog mosollyal érzékeny testrésznek, a mellbimbóknak, a küls ő nemi szervek': kipirult arcán engedi el az anyamellet s merül álomba, azt kell nek dörzsöl ő érintgetése. Ezen az úton jut el sok gyermek a hogy mondja, hogy ez a kép a kés őbbi életkorban is irányadó szopgatáólmurbcihoz. marad a nemi kielégülés kifejezésénél. Kés őbb azután a nemi kielégülés megismétlésének szükségérzete a táplálékfelvételi Autoerotizmus szükséglettől elválik; ez elválás kikerülhetetlen is, mert közben a fogak is kin őnek, s a táplálékot nem kizárólag szívás, hanem Kötelességünk itt a tényállást másképp is áttekinteni. Emel. rágás útján kebelezik be. A gyermek nem választ a szopáshoz jük ki e nemi ténykedés legfelt űnőbb jellemzójeként, hogy az idegen tárgyat, hanem inkább a saját bőrének egy területét, ösztniemáélykrinu;sajáteélgíi ki mert ez így számára kényelmesebb, függetleníti őt a külvilágtól, magát, Havelock Ellist ől származó jól kifejez ő szóval jelölve: mely fölött egyel őre nem tud uralkodni, s mert ily módon egy autoerotikus.*** másik — igaz, hogy kevesebb érték ű — erogén zónát létesít. E második zóna kevesebb érték ű volta készteti őt aztán kés őbb arra, hogy egy más személy azonos testrészét, ajkait keresse. Jahrbuch für Kinderheilkunde, N.F., XIV., 1879. (Mintha azt mondaná: „Kár, hogy önmagamat nem csókolha-. ** Már ekkor is kit űnik, ami különben az egész életre is érvényes, hogy a nemi tom"). kielégülés a legjobb altatószer. Az ideges álmatlanság legtöbb esete nemi kielégtiletlenségből indul ki. Ismeretes, hogy lelkiismeretlen dajkák a síró gyereket a nemi Nem minden gyermek szopogat. Feltételezhet ő, hogy azok a szerv simogatásával altatják el. gyermekek veszik fel ezt a szokást, akiknél az ajakzóna erogén *** Csakhogy Hauelock Ellis elrontja a maga alkotta m űkifejezést, mikor az jelent ősége alkatilag fokozott. Ha ez a jelenség fennmarad, akegész hisztériát, s a maszturbáció minden formáját az autoerotikus jelenségekhez kor a gyermekb ől feln őtt korában csókínyenc, perverz csókokra számítja A szopogatás

4

.

hajlandó egyén lesz; férfiaknál az ivásra és dohányzásra való 56 57

s tápot meríthet ebból a forrásból. Ha ell en beri eif hajlam er ő fognak az ételtól és hisztéri l hozzá, undorodni piza tási'rul s oe ás 11az hk, r:: réti majd náluk. A ál kjoazkázsóinöaszktöönzöress. égnyás léphet fel átterjed a tá elfojtási folyamat ántkezNi zavarban, hisztériás globusban, torokelszorulásban, szopogató volt gyermekéveYá sban

erélyes ő nó'betegem szenved A szopogatáson vagy kéjszíváson máris észlelhettük 1 lényeges jellemzőjét. Keletkaz i›en n fan.

„ :éséjr til nemi nyilvánulás háromm űködések valamelyikéh ez e2ió (61, életre fontos llemz ő az hanem a je még, autoerotikus vnemei nemi tárgya maszkodás; nincs erogén zóna uralma alatt áll. Bocsássukeseire,* célja valamely nemi ösztön legtöbb egyel hogy e jellemvonások a gyermeki fait megnyilvánulásánál szintén érvényben vannak. )

A gyermeki szexualitás nemi célja ői Az erogén zónák jellemz A szopogatás példájából még sok mindent tanulhatunk általában alkalmas. B őr_ ', erogén zóna jellemzésére az nyákhártyaterület ez, melyen bizonyos fajta ingerlések n levagY ő . Nem fér hozzá kéjérzetet idéznek el ű kétgsiZ tározott min őség ezeket hogy a kéjt kelt ő ingerek különös feltételekhez kötöttek' ez azonban nem ismerjük. Az ütemesség jellegének szerep' et benne játszani; felötlik itt a csiklandási ingerrel való analóiZl. Kevésbé bizonyos, hogy lehet–e az ingertót kiváltott kéjérzet jellegét „sajátos"–nak nevezni olyképp, hogy épp ebben a sajátosságban foglaltatnék a nemi momentum. A kéj és a kín kér. désében a lélektan még annyira a sötétben botorkál, hog ya legóvatosabb feltevés mindenesetre a legajánlatosabb. Ké -sb akadunk még olyan érvekre, melyek a kéjérzet sajátos min ősé_

beonatznei rloágtséznasnaajká ga negky efseltveéstterlééstzetákm géE

.tság kivételes mm ódeogna:: t dik. Vannak pradestinált erogén zónák, mint a szopogatás a zít ő példájamut.Ugynezpéldaobris hogy akármelyik más b őr– vagy nyákhártyaterület vállalhatja

58

az erögen zóna m űködését, tehát erre bizonyos készséget kell

hogy magaval hozzon a világra. Az inger min őségének eszerint

megis több köze lehet a kéjérzet kiváltásához, mint a testrész lk o tásának. A szopogató gyermek összevissza keresgél a testén kiN,•álaszt valamely helyet a kéjszívásra, melyet azután megszokás folytán el ő nyben részesít; ha ezenközben véletlenül ráakad a pradestinált helyek egyikére (a mellbimbókra, a nemi szervekre), akkor ezeknek az els ősége persze megmarad. Ezzel teljesen analóg eltolhatóság tér vissza a hisztéria tünettanában. E n eurózisnál az elfojtása tulajdonképpeni genitálzónákat éri legerősebben, s ezek átadják ingerlékenységüket a többi, feln őtteknél rendszerint háttérbe szorított erogén zónáknak, melyek egészen nemi szervek módjára viselkednek. De ezenfelül is — éppúgy mint a szopogatásnál — akármelyik más testrész felruházódhatik a nemi szervek ingerlékenységével és erogén zóna ,a

ndára emelkedhetik.* Infantil nemi cél Az infantil ösztön nemi célja az, hogy a kielégülés az így vagy úgy választott erogén zóna alkalmas módon történ ő ingerlése útján létrejöjjön. E kielégülést el őbb át kellett élni, csak úgy

maradhat fenn megismétlésének szükségérzete, s joggal várhatjuk, hogy a természet megbízható berendezéseket létesített arra, hogy a ki elégülés átélé se ne függjön a véletlent ől. Már megismerkedtünk azzal a berendezéssel, mely az ajakzónánál szolgálja e célt, e testrésznek a táplálékfelvétellel való egyidej ű bekapcsolásában leltük fel ezt. Más hasonló berendezésekben is fogunk lelni nemi forrásokat. A kielégülés megismétlésére irányuló szükséglet állapota két dologban árulja el magát: egy sajátságos feszültségi állapotban, mely önmagában véve inkább kínos jellegű és egy központi eredet ű, a környéki erogén zónában kivetített viszket ő vagy ingerérzetben. A nemi célt tehát úgyis * További megfontolások és más megfigyelések értékesítése után rájövünk, hogy az erogeneitás sajátságát valamennyi testrészben és bels ő szervben fel kell tételeznünk.

határozhatnók, hogy itt voltaképpen arról van Szó, helyébe az erogén zónában oly külskivetíngréz ő"? gy az ingerérzetet megszünteti, mikor a k•elé ingep 2„,: -11- ttassék, mely létre. Ez a küls ő inger többnyi re aszopás hozza lés i érzetét manipulációból áll. emlékeztet ő A

maszturbációs nemi nyilvánulások. űködtetése

zónájának m A végbélnyílás neki, ha azt látjuk, hogy a gyermek n Csak örülhetünksok fontos tanulnivalónk van hátra, emi l nem ő kedésér tény zóna révén érthet ővé lett el őttünk az ö szt' °,.,t egyetlenegy erogén bb különbségek arra a ténykedésrenatkáotzanzg A legfelt űn ő az ajakzónánál a szopás — az egyhelyzeténél eszóilálh mely --mint és alkotása szerint más és más izomm űködés útján idézi elő kielégülést. A végbélnyílás, hasonlóan az ajakzónához, e iYfo alkalmas arra, hogy közvetítse a nemiség más testi miYködésekhez. Úgy kell elképzelni a dolgot, h ogy zónának erogén jelent ősége eredetileg igen nagy. Nem kis e E dálkozásunkra derül ki pszichoanalízis közben, milyen kulásokon mennek keresztül normális viszonyok között az nen kiinduló nemi izgalmak-és mily gyakran őriz meg ez a zón11a jó darab genitális ingerlékenységet az egész életen át.** A gy mekkorban igen gyakori bélzavarok gondoskodnak róla, h oz-ver• zóna ne nélkülözze az intenzív ingereket. Úgy szokták mond:, ie legzsengébb korban kiállott bélhurutok „idegességet»hogya okoznak: ha kés őbb neurózisban betegszik meg az illet ő, e h

urutokmeghaázóbflystkornaeuózitü * L. az onaniának ígen gazdag, de szempontjait tekintve, tájékozás nélküli irodalmát, pl. Rohleder „Die Masturbation", 1899. L. továbbá a Wiener Diskussionen füzetét: „Die Onanie", Wiesbaden, 1912. .4 L. a “Charakter und Analerotik" c. dolgozatot („Saminlung kleiner Schrift,en zur Neurosenlehre", második évfolyam, 1909.1

nyilvánulására, s a bélzavarok egész tömegét annak rendelkezésére bocsátják. Tekintettel arra, hogy a bélnyílás zónája, bár átalakulva, de megtartja erogén jelentőségét, nem szabad mosoly ognunk a hámorrhoidalis befolyásokon sem, melyekre a rég ebbi medicina neurotikus állapotok magyarázásánál oly nagy súlyt fektetett. Azoka kik a végbélnyílás zónájának erogén ingerlézokka enységét kihasználják, azzal árulják el magukat, hogy a bélsártömegeket mindaddig visszatartják, mígnem azok felhalmozódása heves izomösszehúzódást vált ki, s a bélnyíláson való áthaladás közben er ős ingert gyakorolhat a nyálkahártyára. Eközben a fájdalmasság mellett kéjérzetnek kell keletkeznie. A jövend őbeli különcségnek vagy idegességnek egyik legbiztosabb el őjele, ha a csecsem ő makacsul vonakodik a bél kiürítését ől, mikor az edényre ültetik, vagyis mikor az ápoló kívánja, kivánja, hanem

ezt a m űködést saját tetszése szerint akarja elintézni. Természetesen nem az a fontos neki, hogy ágyát bepiszkítsa, csupán arra vigyáz, hogy a bélkiürítéskor ne mulassza el a mellesleg megszerezhet ő kéjt. A nevel ő személyek pedig helyes nyomon járnak, ha azokat a gyermekeket, kik e m űveletekkel „takarészalkodóknak mondják. koskodn A béltartalom, mint nemileg érzékeny nyálkahártyafelület izgató test, úgy viselkedik, mintha el őfutárja volna egy szervnek, mely csak a gyermeki szak után lép majd akcióba; de a csecsemőkre nézve még más fontos jelent ősége is van. Nyilvánvalóan olyan bánásmódban részesül, mintha a test egy tagja volna, s az els ő „ajándékot" reprezentálja, amelyt ől ha megválik: engedelmességet, s amit ha megtagad: dacot juttathat kifejezésre környezetével szemben a kis teremtmény. Az „ajándék"–ból aztán kés őbb a .,gyermek" jelent ősége fejl ődik ki, melyet az egyik gyermekes nemi elmélet szerint evés útján kapnak és a bélen keresztül szülnek meg. A bélsártömegek visszatartása eszerint eleinte szándékos, és arra szolgál, hogy mintegy maszturbálva izgassa a végbélzónát, va : y, hogy a gondozó személyekhez való viszonylatban érvényesüljön; kés őbb azonban egyik gyökerévé válhat a neuropathikusoknál oly gyakori székszorulásnak. A végbélzóna jelent őségét

60 61

tükrözi vissza azután az a té n, a maga teljességében neurotikus, akinek ne volnának saját kük -i 12°L.gY ritk. az olyan ceremóniái stb., melyeket gondosann és szokásai kus b gyermekeknél egyáltalában nem ritka d oi -7get. • 's igazi maszturbációs izgatása az ujjak a nyílás zónájának o ból kivetített vagy környileg tái3ii ts,,e gít%: 4 gével, ezt a k ö zpont

tés idézi el ő.

A genitális zónák m űködtetése

• A gy ermeki test erogén zónái közt van egy, mel y h _ 'v is játssza az elsó' sze re tt4 be lehet a le gősiba, t al petsnmi y a jövő nd amely nagy d olgokra rezdülések nemdülése hordozója, de n n őnemnél a vizeletkiürítéyr ebi a férfi-, mint a hre va ll ve' van összekapcsolva és a férfiaknál a y a tásks' él z e's van bevonva, valószín űleg azért, hogy ne legyen hián ya vá ,'""al okozta izgatásban, mely a nemi rezdülést korán f eilobi,'ade. kok , hatja. Ez a valóságos nemz őrészekhez tartozó erogén zóna "ant. m űködtetése vezeti be voltaképp a kés őbb „ normális"-nakpepii nemi életet. Anatómiai helyzete, átáramoltatása váladékokkvett a testi ápoláshoz tartozó mosások és dörzsölések és bi zon al, esetleges izgatások (például lányoknál bélférgek átvándorli elkerülhetetlenné teszik, hogy a gyermek már csecsem őkorában figyelmessé ne legyen arra a kéjérzésre, melyet ez tud szolgáltatni és fel ne ébredjen benne a vágy annak emégi se métl ődésére. Ha áttekintünk a meglév ő berendezések egé sz-é s, és meggondoljuk, hogy a tisztántartásra irányuló rean dtes sztarbaá - ) lyok alig hathatnak másképp, mint maga a tisztátalanság , neest igen fogunk elzárkózhatni az el ől a felfogás el ől, ho gy a mőkori onania, melyet aligha kerül el egy egyén is, megalapozza ezen erogén zónák jöbend őbeli vezet ő szerepét a nemi m űkö. désben. A ténykedés, mely az ingert megszünteti és a kielégü.. lést kiváltja, a kézzel való dörzsöl ő érintés vagy bizonyos el őké.. szített reflexúton létrejöv ő nyomása az egymáshoz szorított comboknak. Ez utóbbi mód a lányoknál sokkalta gyakoribb minden másnál. Fiúknál a kéznek jut a főszerep, s már ez is rámutat arra, mily lényegesen fog egykor a férfi nemiségéhez hozzá62

itiru i n i a hat-, limibakerítésre hajtó osztoii. Szokatlan nulfogások az onania kivit.•l,•iiei, ug• latszik, valamely áthágott onania-ti-

. befolyásra onan autalnakúgy i rn rcs be:sfoely latszik, a lappangási szak kezdelai téve ' eltű nik; van azonban olyan eset is, melyben megszakítás nélkül folytatódik .egész a pubertasig, de ez már az első nagy ( «érés attól a fejl odestol, melyre kultúrembernek tbrekednie kell. Valamikor a gyermekévekben, a csecsem őkor után, ismét fe l s zokott ébredni a genitál-zóna nemi ösztóne, s azután egy darabig , talán egy újabb elnyomásig, megint uralkodik vagy megszakítás nélkül fennmarad. A lehet őségek és változatok száma itt igen nagy és csak egyes esetek pontos széttagolásával volna illusztrálható. De ezen második infantil nemi ténykedés minden részlete igen mély (tudattalan) benyomást hagy vissza az egy én emlékezetében, elhatározó befolyást gyakorol jellemére, ha egészséges marad, neurózisának tünetsorozatára, ha a pubertás után megbetegszik.. Utóbbi esetben úgy találjuk, hogy ' ez a nemi id őszak el van felejtve, a mellette tanúskodó tudatos emlékek el vannak tolódva; — már említettem, hogy a normális gyermekkori amnéziát is ezzel az infantil nemi ténykedéssel szeretném kapcsolatba hozni. Pszichoanalitikus kutatással sikerül az elfelejtett dolgokat tudatossá tenni, s ezzel véget vetni a kényszernek, mely a tudattalan lelki anyagból indul ki.

A csecsem őkori maszturbálás visszatérése

A csecsem őkor nemi izgalma a gyermekkorban visszatér (eddig nem sikerült pontosabban megállapítani, hogy mikor) éspedig vagy mint centralis, de kivetített csiklandási inger, mely onanisztikus kielégítésre késztet, vagy mint pollúciószer ű folyamat, mely, mint az érettkor pollúciója, a kielégüléshez minden ténykedés segítsége nélkül hozzájut. Leányoknál a gyermekkor második felében az utóbbi eset a gyakoribb, feltételei Hogy miért kapcsolódik a neurotikusok b űntudata — mint azt nemrég Bleuler is elismerte — ezen onanisztikus ténykedéshez, az még nagyon kimerít ő analitikus kutatás tárgya kell hogy legyen.

ny

me

va

— e lőfeltétele vánulás ok vkánulások tünetsorozata sze

ny il 7et helyett többnyire re a húgyszer v ad rh- -feji 4k nemi szerkezet szer amannak gondnoka. Ez életkor 1e pi---a,g4 R N51; úgyszólván a n emi zavar; az, péjojlell,:iieáiógynabkavfiezieeli és,ma_hoi"nbeC:114bi ,1 ll lyagbántalm ot helyettesít leptiku s rohaém újraéledésénél bels ő kenvség okok és-kiii,öaikeA nemi te:cirák, dók, melyeknek mibenlétét neurotikus Inal; irány a a tünetek alakulásában meg lehet a:fegbeteLli: dés ese teiben, itikus kutatás útján pedig biztosan meg i ehet"eni, 1,87. na,l oa kés őbb lesz szó; a véletlen küls ő ese,,,á.,11 ch1)ítab!' A bels ő okokról ben nagy és maradandó a jelent ősége. "ii'llYek,'"e, ő id ebben az m ely a gyermekkel id őn ek 8,6, s orba," ít á s befolyása, áll a csáb int nemi tárggyal és vele mély benyomás t keltő m bánik, i

kközött megismerteti a genitális zónák útjá n et6tte % körtu

m énye i ülést, . _n

úgyhogy az aztán többnyire maradandó-erezhet, kielégülést , kielégülést onania útján megismételni. Ily en b , keny agy , szeri.' ek más gyermekek gyakorolhatn ak r eá, , el °1Ykt feln őtte v agy amit 1896 ban írt dolgozatomban („t .jb -e n' kell Hy m, no visszavon Hysterie") a gyermekkori csábítás dér gyakoeri: de ti ologie dn g4,ó1 ezeku i é,d, őségér ől írtam. Egyáltalán nem becsültemhogy jelenttúl, ésjelen ae bár igaz — akkor még nem tudtam, m ű könl. később egyének is átélhették gyermekkorukb an n kes eg norma is so kat, s ezért a cs ábítást többre értékeltenigYane ben mintzer' l adott tényez ő nemi alkattól és fejl ődéstő ket. Magától a Y°m -

—

nem szükséges a csábítás ahhoz, hogy a gyer ..._ "tető. mek, ne dik, hogy ébredjen, mert ez az ébredés önmagától, bels ő okokból életre létrejöhet.

ől írt tanulmányának függeléke g yanánt , Ellis a „Nemi érzés"-r H lock jelentést közöl olyan személyek els ő gyermekkori nemi '""a etrajzi so r önél okaikalmi okair ő l, kik kés őbb jórészt normálisak maradtak, re--P ` é. se egi); óslo: s azok a hián ya, hogy nincs meg bennük a n e. ' jele il• ni szetesen meg,vanaz " ek ter .léamnézia folytán elfeledett történelem el őtti őskora, melye rni élet. „té „z 'fatud a neurotikussá lett egyénnél kipótolni. De azért e ieite c:k a -;;;;h- j? ,P.,,,--,--, ,°,3na 1. Is tben értékesek és hasonló kérdez ősködések nyomán kellett " jiemk a szövegben említett irányban megváltoztatni. is-k—óro*taenb -

23

-

-

64

-

nne

A w ilimorf-perverz hajlandóság (1.1,4z. liwy rvermcket a csábítás haukaa matt ii m nrf perverzzé lehét. minden elképzelhet ő. túlhágásK . • i •/ arra mutat. hogy az erre való hnjlandóságot adra -

aban magával hozta a világra; a kivitel azért titközik kevés r•t a' nemi kihágások elleni gátak, a azciu..rein, un d or , erkölcs. a gyermek kora szerint vagy egyáltalán hiány. v agy csak épiilöfélben vannak. A gyermek e tPkinúgy viselkedik, mint a kultiválatlan átlag-n ő, kiben 3 kn tzeatnbe nez á polimorf-perverz hajlandóság rejt ugya ő zik. Közönséges ,.1,,lviszonyok között talán normális nemiség ű marad az ilyen, ügyes csábító vezetése mellett azonban az összes perverziók ,,,mnyör űségére rájön és azután állandóan belekapcsolja azokat n ne mi ténykedésébe. Ugyanezt a polimorf, tehát gyermeki biulandóságot aknázza ki a kéjn ő , hivatásának teljesítése közben; s ha mármost figyelembe vesszük a prostituált n ők óriási számit és méghozzá azokét, kiket a prostitúcióra alkalmasnak kell mondanunk (ha talán elkerülték is ezt a hivatást): végleg lehete tl en né válik annak tagadása, hogy az összes perverziókra való egyenl ő mérték ű hajlamosság voltaképpen általános emberi, őseredeti dolog.

a ök Részletösztön Részletösz cs ábítás befolyása nem nyújt segítséget ahhoz, Egyébként hogy leleplez ődjenek el őttünk a nemi ösztön kezdeti viszonyai, sőt megzavarja betekintésünket e viszonyokba, amennyiben idő el őtt összehozza a gyermeket a nemi tárggyal, mely iránt a gyermeki nemi ösztön egyelőre vágyódást nem mutatott. Mindazáltal meg kell engednünk, hogy a gyermek nemi életében is, bármily túlsúlyban van is itt az erogén zónák uralma, vannak alkatrészek, melyeknél eleit ől fogva tekintetbe jönnek más személyek, mint nemi tárgyak. Ilyen természet űek az erogén zónáktól némileg függetlenül fellép ő nézel ődési, mutogatási és kegyetlenségi ösztönök, melyek csak kés őbb találják meg bens őbb kapcsolatukat a nemi élettel, de már a gyermekkorban is ész -

revelllisieirányzatok A kisgyermek el őször is szemérmetlené f tt v Ezen m utat testee öná llá me rhetetlen kedet b, ik::::: első években fé lr le meztelen ítésére. . ",lóti4, z e i n e keis :ez n ti he m !I.ar éms ellentétes tartozéka, a más személyek nem-z.unibi, Al me. nok m irányuló kíváncsiság, valószín űleg kél s zer. évemkeben eglesésére ehhez, mikor a szeméremérzet gátja m járul el. A csábítás befolyása alatt a néze7nYot fejlődésifokot ért ősége verg ődhet a gyermek nemi élet 91,.(1„ ei nagy jelent p rverzió egészségesek és neurózis-beteg ek er„,. 4. e saját kutatásaim De jogosítanak fel, h :Yer. ől arra a következtetésre mekkora fel perverzió kisgyermekeknél mint spontán nemi gY a nézel ődési vánulás is felléphet. A kisgyermekek, ha egyszer _____. éspilYil, többnyire maszturbáció útján — ráirányult figyelmük a s e? i nemi szerveikre, a további haladást idegen segítség nélk .1,4t 41 megtalálják és élénk érdekl ődést tanúsítanak játszótársaiku- 2,:i

nitáliái iránt.

Minthogy e kíváncsiság kielégítésére többri,7:-41

elintézése közben ny íli k csak a két kiválasztási szükséglet kalom, azért lesznek az ilyen gyerm ekekből „voyeur"-ök, m á

vizelet- és székletkiürítésének buzgó néz őközönsége. E h « mok elfojtásának elkövetkezte után kínzó kényszer gyan á nt ő

maradhat fenn a mások (azonos vagy ellenkez nem űek) n emi szerveinek látása utáni kíváncsi vágy; némely neurózi s_ "1i s e t e'arie‘l dés legnagyobb hajtóerejét. ez szolgáltatja a tünetképz ő Még függetlenebbül a többi, erogén zónákhoz kapcsolt n enii ténykedésekt ől fejlődik ki a gyermekben a nemi ösztön kegy et, lenségi összetevője. A kegyetlenség általában közeli rok onság _ ban áll a gyermeki természettel, mert az a gátlás, melynek folt' tán a hatalombakerítés ösztöne a más ember fájdalma elY: visszariad, szóval a részvétre való képesség aránylag kés őn feji , lődik ki. Eme ösztön alapos lelki elemzése tudvalev őleg mind_

eddig nem sikerült; feltehetjük, hogy a kegyetlenkedési rezdülés a neiniségtől tulajdonképp független forrásból fakad , úgy azon_ ban, hogy e kettő már eredésükhöz közel, korán juthat egYrnás sal összeköttetésbe. A tapasztalás viszont azt tanítja, hogy ez; részt a nemi fejl ődés, másrészt a nézel ődési és kegyetlenségiösztönök fejl ődése között oly nagy a kölcsönös befolyásolás, hogy

-

66

ennek folytán ismét esokken az a függetlenség, mely a fenti állitásom szerint a két ösztön közötti viszonyt jellemzi. Azok a gyermekek, akik állatok és jatszótársaik iránt különösen ke• etlen..k , joggal keltenek gyanút a tekintetben, hogy az erogéti zowtk reszeról is korán és er ősen érvényesül nerniségük; a7 Ó,,, ,zes nemi öszU.Mok koraérettségt, esetén pedig Úgy látszik. mégis az erogén nemi ténykedes az els ődleges. A részvét korlátozó hatásának hiánya azzal a veszéllyel jár, hogy a ki gyetlenségi és az erogén ösztenok ezen gyermekkori ( -~zekapcsolódása kés őbb, az élet folyamán is széttéphetetlennek bizonyul. J. J. Rousseau önvallomásai óta minden pedagógus el őtt ismeretes, hogy a passzív kegyetlenségi ösztönnek (a mazochizmusnak) egyik vrogen gyökere a farbőr fájdalmas izgatása. Ebből joggal vonták le azt a következtetést és követelést, hogy a testi büntetést, mely többnyire ezt a testrészt éri, kerüljük mindazon gyermekeknél, kiknek később a kulturális nevelés követelményeihez képest a libidot mellékutakra kell majd terelniük.* ►

A gyermeki nemiségről itt közölt nézeteim megalkotására 1905-ben f őképp a felnőtteken végzett pszichoanalitikus kutatás eredményei alapján éreztem magamat feljogosítva. Közvetlen észlelés gyermekeken akkor nem állott teljes mértékben a rendelkezésemre, ez oldalról legfeljebb némi ujjmutatást és itt-ott értékes meger ősítést nyerhettem. A legzsengébb gyermekkorban fellépett ideges megbetegedések egyes eseteinek elemzése útján sikerült azóta közvetlen bepillantást nyerni a gyermeki pszichoszexualitásba. (Jahrbuch, I. kötet stb.) Megelégedéssel utalhatok arra, hogy a közvetlen észlelés a pszichoanalízis következtetéseit teljesen meger ősítette és ezzel egyúttal bizonyságot tett e kutatási módszer megbízhatósága mellett. E dolgozatok elseje („Analyse der Phobie eines 5 jahrigen Knaben" Jahrbuch, I. kötet) ezenfelül nem egy oly dolgot hozott felszínre, ami a pszichoanalízist is váratlanul érte, pl. hogy a nemi szimbolika — a nemiség érzékeltetése nem nemi tárgyakkal és viszonylatokkal — visszanyúlik a beszél őképesség legels ő évéig. Itt lettem figyelmessé továbbá a fenti fejtegetések egy hiányára, arra ti., hogy az átnézetesség kedvéért az autneroizmus és a tárgyszeretés fázisait nemcsak fogalmilag különítettem el egymástól, hanem úgy írtam le, mintha azok időbelileg is külön

állnának. A fent idézett gyermek-analízisekb ől azonban (valamint Bell közléseiből I f.) meggyő ződhetünk róla, hogy 3-5 éves gyermekek nagyon kifejezett, er ős indulatoktól kísért tárgyválasztásra képesek.

67

Az infantil nemi kutatás

A tudásvágy tájt, mikor a gyermek nemi élete els ő vir a. Azon 3id ő g, jelentkeznek nála ama tevék c,gzá sk az 5 _...i

eléri, ai is, melyeket a tudásvágynak vagy kutatóösztöm;nYs% melye

mazeelemik i ..1 nyoma dásvágyat nem lehet s e gyenn tudásvágyat l'idn'tanak. A kizárólag a nemiségnek pszt' sem a l a nt számítani, °I. e tek közékedés n. egyrészt a hatalombavétel áts zen e l e l n i E tény másrészt a nézel ődési kedv energiái im, tt felel meg, e' -In élethez való viszonylata nagyon j ' -j , elent eti. De a nemi .

kmdi naka pszichoanalízis tanúsítja, hogy a rtt hisz t'' és el őre nem sejthet ő er ővel von-- "sgy át váratlanul korán hogy éppen ezek ébresztik s őt az is lehet,pro a problémák, nemi _r.-s ztik ,n71e áő

fel. A sphynx talánya elméletiek, hanem gyakorlati természet űek azok az Nem a gyermek kutatótevékenységének szerkezet:'; lékek melyek hozzák. Ha létfeltételeit új testvér születésén ek és z zgá'sba fenyegeti, ha attól kell félnie, h ogy lelése vagy megsejtése kapcsolatban veszteség érheti ápolás és szerettetés eseménnyel e akkor esik a gyermek gondolkodóba és válik élesels dolgában, e méj űvé. Az els ő probléma, mely foglalkoztatja — tudatébreciés,, történetének megfelel ően — nem is a nemek közti különbséj hanem az a talány, hogy honnan jönnek a gyermekek? Kö nnye"' leálcázható elferdítésben a thébai sphynx is ezt a rejtvényt adja fel. A nemek kétféleségének tényét ellenben a gyermek eleinte vonakodás és aggály nélkül elfogadja. A fiúgyermek el őtt ina. gától értetődő dolog, hogy minden embernek, aki körülötte v an alapján kép'azövéhesonlómirgye,ésfltv elgondolni, hogy az valakinél hiányozzék. E meggy őződ-é : télen sükhöz a fiúk makacsul ragaszkodnak, azt még a megfig ye lés felmerül ő ellentmondó tapasztalattal szemben is erélye közben sen védelmezik, s csak néhéz bels ő küzdelmek után (kasztráció; 68

komp lexum) adják fel azt. Azok a pótképz ő dmények, melyek a ő ezen „elveszített penisét" helyettesítik, számos perverzió ki,ea : jg s ez y éz s szerepet e si v n n ial p j n s áá ts egmo z ti sfeá s a bn e éa r : k . : li 1 aAkzu la

feltevés, embernek k egyforma (férfi) nemi az elseje sajátságos következményeikben oly ős infantil nemi elméleteknek. Kevés haszna van a gyerjelent ős eknek abból, hogy az élettudomány tanítása kénytelen igazat ő előítéletének és elismerni, hogy a n ői clitoris valóságila d inal azvan, adni pepist helyettesíti. — A kisleánynak nem kell ily elutasító gm agatartást tanúsítania, mikor a fiúnak másként alkotott geiiitáléját megpillantja. Azonmód hajlandó azt valónak elismerni, s er őt vesz rajta a penis–irigység, mely abban a kés őbb jelent őségteljessé váló vágyban csúcsosodik ki, hogy ő is fiú szeretne lenni.

elm életek Sokan élénken vissza tudnak emlékezni arra, hogy mily beérdekl naléotgy h oődtek a pubertást megel őző időben azon kérdés gyan születik a gyermek. Az anatómiai megolágoyo ki, ,i hogy vil dlraáaó különfélék voltak ekkor, pl.: a gyermek a kebelb ől jön, a felvágott hasból; a köldök szétnyílik, s onnan búvik el ő . Analízisen kívül kevesen emlékeznek vissza a kora gyermekkor hasonló kutatásaira; e kutatás rég az elfojtás áldozata lett, eredményei azonban egészen egyöntet ű ek. A gyermek úgy születik, hogy az ember (mint a mesében) valamit eszik, azután a széklet útján a bélen keresztül jön a világra a gyermek. E gyermekkori elméletek emlékeztetnek némely állatfaj nemi berendezésére, különösen az eml ősöknél alantasabb fajok kloakájára. A közösülés szadisztikus értelmezése

Egészen kiskorú gyermekek, kik a nagyok meggy őződése szerint semmi nemi dolgot nem érthetnek meg, gyakran jutnak abba a helyzetbe, hogy feln őttek közösülését végignézik; ilyenkor ők a közösülésben csak a bántalmazást, a legy űrésnek egy

nét látják, szóval szadisztikusan fogják azt fel. A p, hos e analízis megtanít azután arra, hogy az ily kora-g yerrncil a nemi cél k-é :_k_ más nagyban hozzájárul ahhoz, benyo szadisztikus eltolódására való haj am jojjon etre. Az a p robi ?bbi álla bboágya ól(efremlfeokgieákt gy ováah gialkoztiaatjgayt_ felfogják van miben t itok , tkezés többnyire a vizelési vagy székletürítési m űvelet éisrin° megoldását larnely közösségében keresik. kutatás tipikus balsikere Az infantil nemi azt kell mondani a gyermekes nemi e l m éje Egészében véve tekról, hogy azokban a gyermek saját nemi alkatát tükrözteti hogy azok, groteszk tévedések mellett, a nemi folyam a tok kal s tanúsítanak, mint amennyit megal a ko t szemben több megértést tóiktól elvártunk volna. A gyermek anyjának terhesség,k o gólyamesét is észreveszi és helyesen magyarázza; a elváltozását oly közönségnek tálalják fel, mely azt néma, igen sokszor nagy bizalmatlansággal fogadja. Minthogy azonban a g yermeki ő hozzáférhetetlen marad, nemikutaászrénye ői nemi nyílás létezése mag szerepe és a n ő a termékenyít tekintetében a gyermeki gyer , a pontok, melyek lesleg éppen azok hátramaradott): ennélfogva a gyermeki kutatók szervezet is terméketlen marad, s lemondással többnyire -is erólködése még tudásvágy állandó károsodása végz ődik, melyb ől nem ritkán a

' marad vissza. E korai gyermekévekben a nemi kutatás mi ndig kísérlet az önálló tájékozódás ő történik; ez az els a magányosan a világban, s azt is eredményezi, hogy a gyermek, ki eddig vakon hízott környezetében, attól er ősen elidegenedik.

A nemi organizáció fejl ődésfokai Mindmostanáig azt emeltük ki az infantil nemi élet jellem_ zójeként, hogy az jórészt autoerotikus (saját testén leli meg tárgyát), s hogy egyes részletösztönei egészben véve összeköttetés nélkül, egymástól függetlenül törekszenek a kéjszerzésre. A fej:7

0

végpontja pedig a feln ő ttek úgynevezett normális nemi melyben a kéjszerzés a fajfenntartási tevékenység szoltába állott, g élől:dltéaeS' s a részletösztönök egyetlen erogén zóna vezet ése alatt szoros szovetsegre lépnek a nemi cél elérésére valame ly idegen nemi tárggyal. pra egenitális organizációk Az ezen fejl ődés menetében létrejöv ő gátlások és zavarok tanulmányozása lehet ő vé teszi, hogy felismerjük a részletösztönök ezen szervez ődésének kezdeteit és el őfutárjait, melyek magukban is bizonyos nemi m ű gáltatnak. Rendes körülmények között a fejl ő ködést szoldés gyorsan áthalad a nemi szervezkedés e fázisain, melyek így legfeljebb 'csekély jelekkel árulják el magukat. Csak kóros esetekben ténylegesülnek, s válnak a durva megfigyelés számára is hozzáférhetőkkéNevezzük a nemi élet azon organizációit, melyekben a genitálzónák még nem érték el a vezérszerepet, praegenitálisoknak Eddig két ilyen stádiummal ismerkedtünk meg, melyek korábbi állapotokra való visszaesés benyomását keltik. Az els ő ily praegenitális szervezkedés az orális, vagy ha úgy tetszik, kannibáli organizáció. A nemi ténykedés itt még nem vált el a táplálékfelvételt ől, ellentétes irányzatok sem különböződtek még el benne. Mind a két ténykedésnek egy a tárgya, a • hoanalitikus pSZ1C

nemi cél; a tárgy bekebelezése, s ez a mintaképe a kés őbbi o,onosításnak, mely oly jelentős lelki szereplésre van hivatva. E fiktív, de a pathológiai megfigyelést ől ránk kényszerített szervezkedési fázis maradványának tekinthet ő a szopogatás, melynél a nemi ténykedés, elkülönülve a táplálkozási tevékenység-. tól tó], lemond a küls ő tárgyról és saját testén választ helyettes tárgyat. Egy másik praegenitális fejl ődési fok a szadisztikusa' na lis organizáció. Itt már ki van fejl ődve az az ellentétesség, mely az egész nemi életen végigvonul; még nem nevezhet ő azonban hím— vagy nőnem űségnek, hanem csak tev őlegesnek vagy szenved őlegesnek. A tev őlegességet a test izomzatának hatalombakerítési ösztöne szolgáltatja, szenved őleges nemi célú szerv

ősorba n a bélnyálkahártya érvényesül ; m i n d,K ét gyanánt els a tá. rgy, a, _ nem egy a tár gyuk * de l-i t' s i-ekyésnek meg -van i„t is ervenyesü 1nekautoerotik usEine ö Egyé bb' tható a nemiség poi ''''ClOr) . a Ebben tehát már kimut Ami még nincsen merartá8 k n i fázisbantárgy jelenléte. z:: nemi ő a ki-ill vezérletnek és fajfenntartási tevékeny s égneek . és genitábis al pij a rendelt organizáció. Ambivalencia

A nemi organizációnak ez a formája már az egész és maradandóan magához ragadhatja a nemi t `' , fennállhat jékeny részét. A szadizmus uralkodó szere kenység egY elent sége kifejezetten ősi es (arcba és az analis zóna kloaka—jelent ő szakasznak. További jellel, dési ő ua fejl e ekus) jelleget kölcsönöz hogy az ösztön—ellentétpárok körülbelül egyenr116 ennek, vonása i dve; e sajátságnak Bleuler az w6l. mértékben vannak kifejl ő adta. valencia találó nevet A nemi élet praegenitális organizációjának felvétele a ne, , elemzésén alapul, s ennek ismeretét ől függetle r°' zisok lelki méltányolható. Számíthatunk rá, hogy a lélekelv i aligha ,zes sokkal több világosságot fog d er iueni szüntelen fáradozása még és fejl ődésére. ködés összetételére ű a normális nemi m Hogy az infantil nemi életr ől alkotott képet kiegészítsük, ho —7 zá kell tennünk, hogy gyakran vagy éppen rendszerint már gyermekévekben rákerül a sor az olyan tárgyválasztásr a ő amelyr ől azt állítottam, hogy az a pubertás fejl dési szak a

jellegzetes, vagyis olyan, amelynél az összes nemi törekvések egyetlenegy személy felé irányulnak, s annál akarják céljukat'

elérni. Ez az a pont, amelyen a gyermek aránylag legjobb an megközelítheti a pubertás utáni végleges nemi kialakulást. c:k utóbbitól csak abban különbözik ez, hogy a részletösztönök ös jz

szefoglalása, s a g-,enitalzóna vezérlete alá rendeltetése a gyerz', niekkorban vagy nem, vagy csak tökéletlenül meg y végbe. E ,, ezérszerep létesítése a fajfenntartás szolgálatában: ez az utol, só fázis, melyen a nemi szervezkedésnek keresztül kell menni e, 72

Kétszakos tárgyválasztás Tipikus jelenségnek mondható, hogy a tárgyválasztás két szakban, két iramban folyik le. Az els ő nekiiramodás a 3. és 5. é le tév közt kezd ődik, s a lappangási szak beálltával megállapok vagy visszafejl ődik; ezt a nemi célok infantil természete jelldeim vz ia. A másik a pubertással indul meg és meghatározza a nemi tén y égaleagzesa kialakulását. mvag élet azonban hogy a tárgyválasztás kétszakos amit lényegileg csak a lappangási id ő közbejötte okoz, igen je: lent őségteljessé válhat, mint a végleges kialakulást zavaró körülmény. Az infantil tárgyválasztás eredményei a kés őbbi id őbe is belenyúlnak; vagy egyszer űen megmaradtak mint olyanok, vagy felújulnak a pubertás idején. Amde az elfojtásnak a két ,

fázis között végbement kifejlődése folytán ezek hasznavehetetlennek bizonyulnak. A nemi célok bizonyos enyhülésen mentek keresztül id őközben és azzá szelídültek, amit a nemi élet gyöngédségi áramlatának nevezhetünk. Csak a pszichoanaliik vizsgálat mutathatja ki, hogy e mögött a gyöngédség, t iszutselet és nagyrabecsülés mögött az infantil részletösztönöknek most hasznavehetetlenné lett nemi törekvései rejt ő znek. A. pubertáskori nemi tárgyválasztás le kell hogy mondjon a gyermeki tárgyakról, s újból érzéki áramlat gyanánt kell nekiiraHa két áramlat nem ömlik egybe, úgy ennek elég gyakran a 'következménye, hogy a nemi élet egyik eszménye, az összes a zod m vágyakozásoknak egy személyben való összpontosulása, nem tud létrejönni.

Az infantil nemiség forrásai Arra törekedve, hogy kikutassuk a nemi ösztön eredetét, eddig úgy találtuk, hogy a nemi izgalom keletkezhetik: a) mint valamely más szervi folyamat közben átélt kielégülés utánzása; b) erogén zónák megfelel ő környéki izgatása útján; c) néhány, eredetét illet őleg még nem teljesen érthet ő „ösztön" megnyilat-

-73

...

kozásakén t, min ők a nézel ődés ic a pszichoanalitikus kutatás, mely iaés kés b,, telviszagyrmko őkegyetlenségi bbi id ő l a lése, egyértelm ű -- L s magának a gyekn . . 40 k. A rme ek leg rámutatnak a nem i izgalom -%ck,,. szeresen folyó forrásaira is. A gyermek megfi apj,1, nié meg i,, hátránya, hogy itt a munkálkodás ú a pszichoanalízist az nehezíti mg,tárgya hogy könn ye, f;i7lek a, következtetéseihez csak nagy ke e m űködve azonban a két módszer ül ő utako gy gY4a"::.' n'i ,;:::: n t tárgyaik kielégít ő fokát éri el. a megismerudt eljut iii:irit. bi gYüt. ztos.sáeg4 Erogén zónák vizsgálása közti en nek rájöttünk ho,, e h.. g ha halljuk, hogy y az általános b ő zett erogén hatással járnak. ringerek Ezek közül Miel bizonyos fajtái kij.eii, m z4i , érsékleti ingereket emeljük ki; ez talán a meleg fürd ő ndenek tt a i'.' hatásának megértéséhez is némi alapot szolgáltat. ű k gyógy"1' Erőmű vi ingerek

_

Itt kell megemlékeznünk továbbá a nemi inger keletk nek azon forrásáról, mely a testnek üteme, er zésé_ fásából ered; ennél őm háromféle ingerhatást s ízületiűvi rázke nünk, aszerint, amint az a tömkelegigek megkülön böe'dltet. bőrre vagy a mélyebb részekre (izmokra érz éks zervér'e stb.) hat, s eközben vált ki kellemes érzet szerkezet hel, hogy itt jó eket. Kieniele ' darabon megkülönböztetés nélkül hatjuk a „nemi inger" és a

sznál biak folyamán kötelessé g- „kielégülés" kifejezést, amit ha a totesti váb ünk lesz indokolni. Hogy bizonyos rázkódások kéjérzést okozhatnak, annak bizonysága m a gy er_ ekek öröme passzív mozgatással járó játékok közbe, hintázásn- ál ,repü lésnél", melyeket igen kedvelnek s vé n g nélkül meg. ismételtetnek.* A ringatást tudvalev ő leg rendszeresen *

Egyesek tisztán visszaemlékeznek rá, hogy hintázás közben a léghullám odaUtóklése'a nemi szervekhez, valósággal szexuális kéj módjára hatott rájuk.

74

nytwtakm g■,rni ►kek

fe,U;14 , kk,

kOris•ti ér7..t t nsik,„L, trinayko.ina :«;,,... . hogy vai-a-mliekKoat!akt,hia_..::,st, talti-);-i.',,,,,,1.11,:iktiasi,s,,,ilizt

égbeme lenni. A vasúton vn ő dolgokat értheteu uk.°1'-'-',:,:ctO it,t. é.rciekl ődéssel szoktak kísérni, s a képteletm űk • ke." 11 11>„n (kevéssel a pubertas elő tt) kifejezetten szexuális jelr . ruházzák azt lel.. A vasutazá valutazán és a notség emig e 1:1,7b' e - é abépe égk i skoöl,.á,es tákn:!‘zki kk. sazzeuretánnyeihivhez nyilváennitofoit,,, zgási nutaekkozké lkaz annyi gyermeki kedvtelést ellenkez ő jére fordít, akkor .1'‘:iy `n- ; D ezek a személyek serdül ő vagy feln ő tt korukban a ringa y hintázásra rosszulléttel reagálnak, vasúti utazá , utOra' va gy i.t'.5,ber, rettenetesen kimerülnek, vagy útközben könnyen kap szorongásí rohamokat, s ezen vasúti szorongassal védekez. nfik kí no s tapasztalat megismétlése ellen. -

fti

sorozhatd az a ma még át nem értett tény, hogy ij edtség 6 . ,rő iníívi rázkódás együttes behatása súlyos hisztériaszerú aurn ás neurózist hoz létre. Feltevésszer ű en legalább annyit -tithatunk ' err ől, hogy e befolyások, melyek kis erővel hatva i izgalomkeltés forrásai, túler ő s behatásnál a nemi gépe: a -n mélyreható rombolást visznek végbe. ne i-de

s a gyermek mennyire szükségét érzi izmai ű kö:gy el:tes, :lin neetl'Ils:en ködtetésének, s hogy e szükség kielégítése neki rendalapos mű

kivüli örömet szerez. Hogy van—e ez örömnek valami köze a szexualitáshoz, s hogy, mint olyan, foglal—e magában nemi kielégülést vagy nyújthat—e alkalmat nemi ingerületre, bíráló latolgatás tárgya lehet; e bírálat egyébként a fentebbiekben foghit állításokkal is szembeszállhat, melyek szerint a passzív ozgastól. kiváltott örömérzet nemi természet ű vagy nemi izgalomként hat. Tény azonban, hogy egész sor ember hangoztatja hogy nemi szervükön az inger els ő jeleit játszótársaikkal va ló verekedés vagy birkózás közben érezték, amely helyzetben az általános izommeger őltetésen kívül az ellenfél b őrével való '75

terjedelmes érintkezés is hatályossá lesz.

A haihni, ar

ra, t", n k h., i há itatkozas kedve), találó Olójele annak, bo ,1. v"i' `" --- v i uísa arra a személyre irányul. k, 8 ,i ch die , nek tArgYvá "' Abban, hogy az izommaködé(„ W 111-z s flism... .:i., da , „,,,iá sich.") 1 ,0 „,i i ii p,rilletet, talán egyik gyökerét sejthetjük a szaci7"itia iisztiiiinek. A verekedés és nemi izgalom közti infantil kzti sztik tényez őjévé lesz annak, hogy a nemi Pcsol sok egyénné] mi ,,-.8, 4 k t,,óht, mely irányban fog el őszeretettel haladni..

t , ‘41411

' ra.n(4 4

C.

,■•

44:4411~11.

itAlltja, Akik, e V1,44.4

"attan

,,ég KI:::::étt ikf(t),Iyaemseakto:gy

ermeki nemi izgalom ktiuibt ha it4fo, rrkása megfigyelés, mint az utólagos i. I -Igy az egyidej ű ő kimutatja, hogy minden er sebb indulati foi, ör'Y.- err el nynsz e :: 1 zkiedéssel járó felindulás is, átterjed a nemi s éion; arnat, i ei- adatot szolgáltathat az ilyen kedélyhullám z á sok' ii-ri,ali 1° ,k,%lkci: g , t-ikozii hatásának megértéséhez. Gyermekeknél a vizsg a fé l f,,""r valamely nehezen megoldható feladat feszültsége jelent őss;.,e,n; ' hat tigy nemi megnyilvánulások kitörése, mint az iskoláh oz- ,: '`,1 viszony tekintetében, amennyiben ilyen körülmény ek L..." a' elég

gyakran olyan ingerérzet keletkezik, mely a nesmairisaz:ezöengtit

érintésére késztet, avagy magömlésszer ű folyamat lép fel,rvek

nak minden zavarbaejt ő következményével. Egyáltalá n jó a gyermekek iskolai viselkedését, mely a tanítónak vol_ fejtörést okoz, megpróbálnánk kapcsolatba hozni kezd ő nemiségükkel. Több, magában véve kellemetle n indulat: sz életa ': :1szorngá,balmetésokbrnlazeg at megtartja nemileg izgató hatását, s ez lesz amagYarázaetan annak is. hogy annyian hajhásszák az ilyen izgalmakat,feiteénvyé lio y bizonyos mellékkörülmények a kínérzet komolyságát:, ' n-

na , ha a

s A neurotikus járási zavar és téríszony eseteinekl _elemzése feleslegessé tesz minden kétséget a mozgási gyönyör nemi természete fel ől. A modern kultúraevelés tud valev őleg nagy mértékben igénybe veszi a sportot, hogy azzal az ifjúságot a neiui ténykedestol elterelje; helyesebben úgy kellene mondani: a nemi gyö nyöröket gyönyörrel pótolja, s a nemi ténykedést egyik autoerotikus komponensére szoritja vissza.

ErtrImi munka Félreismerhetetlen tény vegyi, s itA,u, vn ik ' a fi elv

mely értelmi munka te ljesít - _flp . ,I.,,,,i ,,,, renz),ei g ula eiértié ol vtt«,,tiét; .4 rr,;ai a oityAltala 21:"."' ok iigGhtinn é::,flpt i, te. bb s ze. tnér_v , nel a -n ni,,, :k :Ig Z A Z arra. ra. hogy a vey,lali szellemi „tüleroltet,,bör. inei vt.A indokolt alap rinaztatj ák az ideges,,,,,g..t, neur

egy4,1,kent téve

-

ő tikus za'var hes sé"k. keletkez elf'-ia mármost e se nem behatii, at, uta ja,o k közlése után áttekintúnk nem kimerít ő példák és a gyermeki nemi izrálnit forrásain. a kgove(tikgyezlőáts álztila ikiigieon s tbeőtseélg eeksetg:nejdtohsektjod iikásvau:g4éinsitte kintetben, ben, hogy a nemi ingerület folyam laémbnebyra:ng eetai p ata,melynek ütek ersze még csak most lett e ett igazán talánsá mű be jöjjön' Gondoskodik erről mindenekel ő ködéstt többékevésbé közvetlenül az érz ő felületek — a b ő r és az érzékszervek — izgalma, legközvetlenebbül bizonyos erogénnek nevezhet ő területeké. A ne mi izgalom ezen forrásainál bizonyára az ingerek min ő sége z irányadó, noha az er ő sségi tényez a ő (a fájdalomnál) szintén De m közömbös. ne ezenfelül olyan berendezések is vannak a servezetben, melyek folytán a nemi inger a bels ő folyamatok e gész sorának mellékhatásaként jön létre, mihelyt e folyamatok zitása n bizonyos mennyiségi határt túllép. Amit ezzel a névinte - elöltünk: a nemiség részletösztönei, az vagy egyenest jelölt ve Jünk:

a ne mi inger e bels ő forrásaiból ered, vagy az ezen források és az zónák által együttesen — szolgáltatott ingerekb erogén ől tev ődik össze. Lehetséges, hogy semmi lényeges nem mehet végbe a -

77

► ,

1

(•t ben :mell .. ot, 11(11is y nbbol ne

hasadna le egy részlet,

11, , m (:11.)m modját, hogyan emeljem ezeket az ál. mi,11,1 ► ,:o1cat 4 , 1i , sség ceti biztosság magasabb fokára ; isii ■ , , r1 teszek felel őssé: el őször az egés z tod ► w,:ágát, s másodszor azt, hogy a nemi inger , , ?:v:111:11:111:111 isnwriiik. Két, nagy távlatot ígér ő 11(911 szerellwk elhallgatni: kt ilii n fe le ne m i a lk atok

Amint hogy az el őbbiekben felvillant el őttünk az a lehet őm•g, hogy veleszületett nemi alkatok sokféleségét az erogén tOniik elterá kift;j1odésére alapítsuk, úgy most ugyanezt a nemi im.!értilet közvetett tbrrásainak bevonásával is megkísérelhetFeltehetjük, hogy bár ezen források minden egyénben hoz;1 nemiség táplálásához, ez nem mindegyiknél töregyénlo erdvel. Hogy a nemi ingerületnek ez vagy az a

4,, A szerintem nemi folyamatok zavaraiból g.~to.k tünetsorozatának jó része más keletkel ő neurói ödésének ,nem szexuális zavarában nyilvánul meg, de ez az eddi testi esti m ű1, folyásolás veszít talányosságából, ha csak g érthetetlen -e kiegészít ő ellentétet a z on befolyás olybá vesszük, ingerület termelődése van alávetve. o lásra knt, melynek a ne"' -n de azok az utak, amelyeken a nemi zav m űködésekre átharapóznak, az egészséges életbe e ködésre kell hogy hivatva legyenek. n is fontos m űz utakon történik a nemi jhar Fel kell tennünk, hogy ezeő ű k elvezetése ken természet célok felé, vagyis a nein'--más, nem n.emiség h átszellemítése. 1 a vallomással kell e fejezetettóe lezárnunk, Azza, g:K„w ___iii meglév , ő , valószín ű kívül kétség ogy ezekr ől a legmindkét midkét irányban járható utakról meg igen kevés biztosat tudunk.

torrasa van 4. erősebben kifejlődve, valószín űleg szintén hozzáiarul az egymástól eltérő nemi alkatok elkülönböz ődéséhez. -

A köler4.-inös befolyásolás útjai lr 1 1,1 1 iyf .11f01 - 111:in elejtjuk az eleddig használt képletes kifesmeamodot es neni beszelunk többé a nemi ingerület „forrásairol", az a velemeny alakulhat ki bennunk, hogy mindazok az onsiffibit6 utak, amelyek a többi m űködések felól a nemiséghez vezetnek bizosiy;ra megfordított irányban is járhatók. Annak peidaui, hogy fi táplálékfelvételnél szexuális kielégülés is áll be, az 112 ok a, hogy H7 ajakzOna mindkét m űködésének közös a birtaicterület,e; de ugyanez a teli>, teszi rank nézve érthetővé azt zavarok allanak be, ha a közös zóna erogén as. hagy taplalkozeni nio , s rendben Ha már egyszer tudjuk, hogy a figye. twitz potatomuisx. ne n, ingeruletxst okozhat, magától értet ő44~404z telteves hogy ugyanezen uton, de ellenkez ő irány~45 halma» fulytan a nemi ingerultség állapota

kas

)ofnlváoant h ti a fPnrriefaurányítaa feletti reil,i,.1kezókép„,é_

79

III. PUBERTÁS ALATTI ATALAKuLks A pubert ás bealltaval kezd ő dnek meg azok a változások melyeknek feladata. hogy a gyermeki nemi életet végleges : bályos kialakulásához elvezessék. A nemi ösztön eleddio- és • szaerotikus volt. most ine2,-talal'a a nemi ösztönóket es erogén zönákat .ödt1,--lett, melyek e mastol• függetlenül egyedüli nemi célként bizonyos zyön .'\', Or szt'e'rzésére t ör eke dtek. Most: új nemi cMt t ű z maga elé,-n'lely'nek elérésére ziz összes részletösztönök szövetkeznek, mialatt az erogn zonak genitalis zón:i Vezérletének rendelik alá magukat.* Minthoo-‘zi z- 11j nemi cel két nemnek igen különböz ő. szerepkört juttat, innen kezdve nemi fejlodesük messze eltávolodik egymastol. A férfi a követ kezetesebb, könnyebben megérthet ő míg a nonel valóság:zal a visszafejl ődes egy neme következik be., A nemi elet --zabalv szeruse&, csak akkor van biztosítva, ha a nemi tárgyra kis nenii célra iianvuló két áramlat, a uengédségi és az érzéki, pontosan összetalálkozik. Olyan ez, mint mikor az alatutat két oldalról egyszerre törik at. A férfi új nemi célja: a nemi termékek kilövellése; a korábbi nemi cél, a uönyörs:erzes, nem hiányzik most sem de a leg-teljesebb gyönyör érzete a nemi folyamatnak ezen ‘Ségsó - mo'zzanatához fűződik. A nemi ösztön e‘tt ől kezdve a fajfenntartás szolgálatába szegodik. ug-yszólván altruistava lesz. Ez az italakulás akkor sikerülhet, ha lett jötte közben az ösztön eredeti hajlandosagai es összes sjatossá;..zai fig3elembe vétetnek. Mint, mindig, mikor arról van szó, hogy a szervezetben újabb kapcsolatok és összetételek útján újabb szerkezetek jöjjenek létre, úgy itt is alkalom kínálkozik beteges zavarok keletkezesere ÖSSZC'S az által, hogvaz újraszerve r.odes elmarad. A nemi elet beteges zav:Vrai teljes foggal tekinthetók fejl ődési zavaroknák. az ,k,, t oh ojtja eliiterbe állitani. Hoz De1111 * Az itt közölt V :111 atOS leirt s x kiilönbzk.gt nwnnyiben kttizeliti meg a végleges is, iufantil netniseg, tárg-VN'alaSZtáSa ftijtettiik, alkatot-, már elóbb ki 81

A genitális zónák vezér- szerep, ex az f zclít ő h , Pj Az itt leírt fejl ődési folyamat kiindulási és végp o A közvetít ő átmeneti álla potok sok ntja ti u> áll előtt még homályosak; nem egy rejtélyt megoldatlanul tkínt zt44 "II itt (*t nunk! h., t'''' -...gy. Am i a pubertás fol yamatánál a legfelt űn őbb , azt n .. úttal AúnI tti a leglényegesebbnek: a küls ő egy nemi szervek nyilv:It" növekedését. A lappangási id őszak -

e szerveken viszonyi„„nvaló vekdésigátlajbnrezhtás.

E növek--,,,,:s r16, l, d e gyidőben a bels ő nemi szervek fe j l ő képesek nemi termékeket szolgáltatni, ilv iei ig illetóleg az új f il noRy fe'lesztése céljából magukba fogadni. Rendkívül szöve jön így létre, s ,vény szerkezet várja igénybevételét. v én y,,, M ost azután eljött az ideje annak, hogy ez a in rseéák ,i gae rme gf : ai gyelé sek :ni3Ofgym űszer t oonz gháastbhaa által úm eúdisá:::jgg sze r i e,gk:;bn ingerek: rom úton hathatnak s taa6him i'leiit-,: :,,.,4;:ii;t-

zónák izgatásával, még kikutatandó utakon a sn, tv sm"t belsejéből s a lelki élet fel ől, mely maga is benyomásoknak és felvev őállomása bels ő ingerületeknek. M -; reedkmés nm neaknanzeavzezen y jeölyn lkéétrtefíaeja .úton ugy ind , ltezaatitizeiabilledanoPnontk,éinpi-ipell-ey:" ,:, „nemi inger" nek vanui lelkiben és testiben. Az inger lelki m keen g: késztet ő jellegű feszültségi érzet; a sokfajta testi jel k l lső helyen állanak a nemi szervek elváltozásai, mel yekn,k h,, k'é ' egtelenül eé egy az értelmük: a nemi aktusra való kés zenlét me,t. teremtése. (A hímtag merevedése és a hüvely átnedvesed" t -

ésej. A nemi feszültség A nemi ingerültség feszültségi természete egy problémát v et fel, melynek megoldása amilyen nehéz, olyan jelent ős fel, nemi folyamatok felfogása szempontjából. Bármily gyisis ete kintethen a lélektan terén uralkodó nézeteltérés, ragaszkodnehogy feszültségi érzetnek kínos jellege kell hozza, ll kern hogy legyen. Reám nézve dönt ő körülmény, hogy az ilyen érzet

a lelki helyzet megváltoztatására irányuló késztetéssel jár, ö sz. 82

,, , ,1,:

, , „ , ,

k , 114rtne. tktvei

W, ,.- -,-,-.1 «..ii...,....

11,., ,, '

„1: r';.::: ', :; 'icir:::::riik"Ic abbi c4"eta .,ts,,,,,t::;,:,"t1 ,--:— .Ik" tiweri:::r. ,_ h , ' ,,,' , -., k i,i ,- ,11 k«.11,1m., Míndentatt t , ,, kiA"-;„-- 1. 1 ::,",44-nboty" ,,ii:,,, ,-.,'" `,1 ,‘. 1-:.1;: : t.14,1.k:17 I n"t :6 1,iittdi:tict i.*tth:fasali u ttiro v :10: ta kk::: ~:::::7" 4 :::: " .., (":ac - • most össze r.z a kinosi .4e ! "‘. , ifi4 ,14_,31 .,, ',„,.,,, ri,'ir , ;s4h,4 "1‘1114'4r :tt lu*#' ,... _ .,, k valami ka i1ek''' . \ 11 ' 1 .,,,,be tiwtobb pontján érinti a mai pazich o t ,,,,,,,-, ir ,""« —411 ' ,„i. kg,,,-, 1,,),, , őleg csak a bennünket fog:e:t itlic gi v i r3,,,i nt i és né akarjuk a problémát ikesaa:::::,,,,:melt n:_ t f°611t:at4',' leil'<.' 1, k még mindenekel őtt, hogyan i llpazkMtirk 11: fel -rolL4 ---nsn' N i ,:tsia t tki :11,,:i'l i ."Am:Ini:;;.iiFt° t°ánrg;t682i efiroCegv gt páajVuOiteggy lithhatk,:b7.1Ó,::::,k7:71,4:-, rn,i,a -:, ti,%lit.: ,1:1-ztíbft:4hkoögryt'riZéanzYciiz.ngillom azon különb:4 min6st ,

a vb i e n iorgilt::', ::::tgit'eilk:::1'.:8 wi n,r,,z,t, 1,7yz nii‘o:11 :::If-t e:^ [mi,
,3)eik'eelYléo_lvdiéjv6:112g-saziétPaszérritetknonnedvjeázkzfi „iknz:gli

itoo;,r:1:164"nRéi a:ri: ner","é „ jár a ébre" tapo gató kéz izgalma is járul, az eredmény megint' dá .`1 ,,y 'l részt gyönyörérzet, melyhez csakhar,izrishroézszzá,tjaárttli,, Pt'bi:z . nc e, té i.,, etiovváál bt obziásfoolkobzóól dkeletkez őlygy Imaes;;;.mihamar h atámriokzoor ttpkéílné szül ' fokozódik, ha nincs módja rá, hogy további n dikí r_ r gyön zetté ' yh r-t ae i ki n zegb tgbto világosabb ő r a l á é ő m i l be iel a ge. nT ielgoyzznojen.uniklénteergy ömnáysöirk eset, izgatott sszem é ly ‚ valamely erogén zónáját ul

egyré singerwtséngyotomváábbabni .foukoz aeóld ilálesza,egy

gY éiintés ingerli. Ez az érintés oion uJ,,,, i s kéjérzetet okoz, másrészt mi sem alkalmasabb rnár, lnloal; nem i ingerültség ébresztésére, mely még nagyobb kierine ,,,st lést sürget. Mi a módja már most annak, hogy a kéjérzet el? gu kéj szükségérzetét keltse: ez éppen a robl éma . meg

•• l Az ízelít ő kéj intézmény e

Az erogén zónák szerepe azonban tisztá v egyiknél érvényesnek bizonyult, valarnennyinélzva ér,,,:n' Mindahánynak egy feladata van: megfelel Ank kéjmennyiséget szolgáltatni; ebb ő izgna ::::: : '' fokozódása, i mely ól indul ki azután .: lvyéghezvitesm elegend ő s éokz. gE ', 14 zgra kt' a tzó hogy kilo nem_-di i áasak'tu moz zanata ismét egy erogén zóna , ae nk hu:svi: ity pénis-é, az arra legalkalmasabb megfelel ő izgat:t s-: : agi,, '4°184 14t,, által. A kéj, melyet ez az izgatása tárgy, a űvel yújt, most aztán rYá filf,ki,`',./14'1›: útonermlayizgónát,meyia~-"rku kilövelléséhez szükséges. Ez az utolsó kéj intenzitá ~iti;IY:41,1,: a leger ősebb, szerkezetét tekintve azonb i:, ektől. Ezt ugyanis kizárólag a feszült an különb özi8kd:f"" ségegy megsz ez tehát zavartalan kielégülési kéj, mely i ű nés, ^',147"; bido feszültségét. d őre k oltja „ii. Úgy hiszem nem jogosulatlan, ha létrejöv ő kéj és a nemi anyagok az erogén zónák izgahn kiürítését fajta kéj közti lényegben különbséget azál kísér ő ama mindkett őnek külön nevet adunk. Az el tal rö őbbit talál gzítjük 1 : ik' jük el - vagy ízelít ő_kejnek*, ó an nevezha másikat ő a nemi tevékenység kielégülési kéjének.befejez t. Esze kéjne k ,k3r, , ,,

e

-rint az í zelító--k . ugyanz,mitárfleösztn kisebb mértékben is; a végs ő kéj valami új is termel , ha tal'',' , tehá oly feltételekt ő t valószír Q a„. l függ, melyek csak a pubertással együtt követ. kezhtnb.Arogéóákújm ű ködésmódjának formulája tehát így hangzanék: az erogén zónák arra szolgálnak, h általuk az infantil élet módjára termeli el ogy az őkéj - lési kéj létrejöttét lehet ővé tegye. agülési nagyobb kieléNemrégiben módomban volt a lelki történés egy egé sze, más területér ől vett _példát megfejthetni, melynél a nagyobb gyo. nyörhatas szintén egy k ebbmérv is ű örömérzet segítségével, • Vartust, (Ford) Endlu.st. (Ford)

84

, ,

,

t-

ti

ied"1"Waxl , r,.

< el t* t11.11.410414.11"

:fug~t

p. melyet ez mint kórokozó játszhat ka lkatrésze az izelltd ksj, nyilván veszelyez a nemi rel elérését, s ez akkor *11 hr, ha aa •

ama.

t lu.ae‘ 1Y J:nta ti:Ilt4s :'ost 't:I.naikka:;."-i nkejr j al 1114 4: no az wew:é it belyet, Ez a hátrányos eset a tapasztalás szerint k i"" latkez ik be, ha az. illető erogén zóna vagy a megf e lel: k"'nea kave ,,tön mar az infántil életben szokatlan mérvben hozzájá le,66_:nyörtermeleshez. Ila ehhez még egyéb rögzít ő hatású rult gr't i . járul, könnyen befészkelheti magát az egész tovább' Pula olya n kényszer, mely megakadályozza ennek az No s etre ajtának beilleszkedését valamely új összel:I:g:eeli,éjf :b r, ez a keletkezési módja sok olyan perverziónak, mely v a lóba ő továbbid zés a nemi folyamat elöl( b, mint .

•

egYLe,

szerkezet m ű ködésének tévútra terel ődését az el

őké.

tán leginkább az akadályozza meg, ha a genitális hibája szintén ki van fejl ődve már az infantil élet-i Zpnák vezérszerepe

ú gy látszik, hogy ennek érdekében a gyermekkor má-

znákez zpuébveerktábseing) mminádrenolleyhaentő ébeAn (a 8 - i k életévtót fornzágntiod ik felében nem 8n1i ne érett korban, izgalmi érzetek, készenléti el, lkednek, mint

változások mennek végbe bennük, mihelyt más erogén zónák e kéjkielégülési érzet ban

a kar milyen

-

jön létre, bár ez a hatás

megjelent tanulmányomat:_„ Der Witz und seine Beziehung zum sten". Az élc—technikából merített ízelít ő kéj arra szolgál, hogy — bels ő 9°5— s u1 Unbs eliw. gátlások megszüntetése útján — nagyobb gyönyörérzetet szabadítson fel.

85

még céltalan, va is semmivel sem járul hozzá ah nemi folyamat folytatódjék. Eszerint már a gye,,,hoz i,i;"-i logy létrejön a kielégülési kel mellett bizonyos mérvd-nei-nlérveekl.),, és kevésbé nagy fokba ség, bárha nem mindig n, és mr, megértjük, miért mondhattuk a nemiség forrásainak t s zult. -4- st 41 41,sánlugyaoj,hzilet ő folyamat n -rgYa lá 4emilg gl't ően' mint azt, hogy nemileg ingerl ően hat. Most lát. -k ki„,, a megismerés útján haladva, eleinte túl nagy hogy Ju ,nak 1,. sak, tük ezt a különbséget az infantilis és az érett kor nemi "Pzel. közt, s most e hibát utólagosan kiigazítjuk. él ete nemi ingerület problémája Mindebből semmi világosság sem derült arra a kérdésre, lésre, rian szárruazik az a_nemi feszültség, mely az ero zór:: s1-19 e: elég-ülésékor _ á kéjérzettel egyidej űleg létrejön, s i anna k , lényege.* Az a legközelebb fekv ő feltevés, hogyez a feszült a kéjből magából következik, mag lvóaszín űtlen , de teljesen elveszti létalapját, ában véve is sea° tek n vesszük, hogy a legnagyobb gyönyör, mely a nemi termékek ürítését kíséri, nemcsak hogy nem termel feszültséget, haneni minden feszültséget ellazít. Kéj és nemi feszültség tehát cs közvetett összefüggésben állhatnak egymással. ak A nemi anyagok szerepe

Ha el is tekintünk attól, hogy rendes viszonyok között egyed ű a nemi anyagoktól való megszabadulás vet véget a nemi izga..l jam uwujságos dolog, hogy a német nyelv a „Lust" szó alkalmazásánál fi VING AZ etökészítő nemi ingereknek a szövegben említett szerepére, ti. gye bizooyuo mérvii kielégülést okoznak, de ezzel egyidej ű okot fáczz óit. A .Lusr szó kétértelmú, egyrészt a nemi feszültség leg aérzetét nemi feszüllat: valam késztetést érzek valamire), másrészt magán fllida bab. Last szeretnék valamit. Jelent i• ketértelm űség van a magyar „kedv" t Ukat 1411. algyatirlyszóban is, mely rerzi v4,4-•ar tk:hát febzultséget, másrészt örömérzetet, tehát kielégülést jelent.egya ragookoks. kéj a ju-.4 v" szónak egy változata. Ford.) i".‘ ~001

86

A

nemi feszültséget iwanak, akkor is van alapunk arra, hogy_a Tartóíkódó életmód összefuggés be. ősza• yagokkal hozzuk inellt.t.t 11(.1111 an a nemi szerkezet változó, de nem szabálytalan id kokban, éjjelente, kéjérzet mellett és nemi aktus álornhallucinációjának kíséretében szokta a nemi anyagot kiüríteni és e l alig lehet más felfogást folyamat — az éjjeli magömlés — fel ő alkotni, mint, hogy a nemi feszültség, melynek sikerül az aktus rövid, hallucinációs útját megtalálni, a nemi anyamaelülemlés funkciója. Hasonpótlásának gf gy gok rezervoárjaiban történ ő ősége feló értelemben szólnak a nemi mechanizmus kimeríthet li tapasztalatok. Ha a magkészlet kiürül, akkor nemcsak a lő velet kivitele válik lehetetlenné, hanem az erogén zóő izgatánemi m ű ődöt mond, úgyhogy megfelel ák ingerlékenysége is cs azt is megleg n melleshet suk ilyenkor kéjt nem tud okozni. Ebb ől őségének is tanuljuk, hogy még az erogén zónák ingerel feltétele a nemi feszültség bizonyos foka. Mindez pedig ahhoz a feltevéshez vezet, mely, ha nem téve- a nemi anya ---rjedve, hogy dek, meglehet ős általánosan el van feszülts éget,_tagok felhalmozódása teremti és tápalfa a_nemi olt e termékeknek_a tartályok falaira gyakor áll meiy_.)...e ah ú r ogy_ hat egy gerincagyi központra, l nyomás a ing magasabb centrumok tudomást vesznek, mire a tu lapotáról latban az ismert feszültségérzet keletkezik. S ha az erogén zónák izgalma a nemifeszültséget fokozza, úgy ennek az lehetne: az erogén zónák eleve anatómiai kapcsolatban. 320:dja, hogy á aj_____ állnak azon központokkal, bennük az inger tónusát fokozzák, _elTg'es nemi feszültség jelenlétében a nemi aktust mozgásba hozzák és elégtelen feszültség mellett nemi anyagok ter indítják meg. Krafft—Ebing is a Ennek az elméletnek, melyet például v. e folyamatok leírásánál, az a gyeng_éjW__ „magáévá tesz a nemi ködését veszi figyelembe, ellenben csak az ér-étt férfi nemi m ű —alig vesz tekintetbe három körülményt, melyeket_pedig szintén nél és a kellene magyaráznia. Ezek: a gyermeknél, a n ő

meg

87

kasztrált férfinál fennforgó lehet sz ő viszonyok. Ez esetck nemi termékek felhalmozódiá mint a férfinál, s i.:gy árók1 éotl,yéag kalmazhatását ; de, en: ;-: ez megnehezíti szabály ki,;4 -h-,,ZI'!!:¥n. azért nincs oka rá '‘' ;_ 4: magyarázat leh,,tósegét, mely k,,, L:C:: megen gedné, ho y e a szabály alá rendeltessenek. Mindenesetre g ki ,Zk ,13, tény, arra 6Y atoss,hogynetukmáljaiyg á ry, •ij 1' i. daására olyasmit is, amire , úgy ' a int ,,, látszik, képtele ok felha I,

A bels ő nemz ő

n.

. 1,

0,4.

részek túlbecslése

Hogy

a nemi inger jelentékeny n-iérvben függj f nemi anyagok termelésétól, amellett szólnak ü kasztrált férfiakon tehet ő nit, tapasztalatok; a 'léheet a e a m ű tét ezeknél N é haténik.hogyalibdocsökené

he. bár ennek ellenkez ője volna a s utsábnásrez iknaód'avrn mű zabály, eiehkrert:_ tétet is. Így azután egyáltalán nem oly csodálatos , e:t:k: C. Rieger ecseteli, hogy a férfi nemz őrn iri gyek el ti°1 Glia:, ve sztés int: tebkoranzgyéliápotrahsnékülu a A nemi mirigy nem jelenti a nemiséget; a kaszt area tett tapasztalatok csak meger ősítik r ált amit a férfiakat j révén petefészek-kii régen tudunk, hogy ti. lehetetlen a nemi jelleget a ne ' ' '' mirigyek kiirtásával megszüntetni. A zsenge korban, a pub mi előtt végrehajtott kasztráció hatása megközelíti u ertás de itt úgy látszik nem maga a nemii mirigy el gyan e célt, s ztése, más tényez őknek e csonkulással kapcsolatos tesé = hanem lfeelZ os jlődés gátló tála jön tekintetbe. ha

ő é Mióta meglep nenusg.

felfedezések révén meg-

,p,,,,,ludik a ,,,i,,,k a pajzsmirigy fontos szerepét a szexualitásban, bemég homály fedi.

nemiség lényeges tényez őit . a annak, hogy tudásunk e hézagát ideiglenes a pajzsmirigyben talált hatóanyagok tevéssel hidalja át. az — ő képet alkothatja róla: a következ izgatása vagy azon egyéb viszonyok, 4.1kiájÁra támaszkodva — ő zónák megfelel nemiség velerezgésével járnak, egy, a szervezetben 11.-rogén 1é zudyek ■ 1 mindeniitt jelenvaló anyag bomlását okozzák, s a bomlási terk specifikusan ingerlik a fajfenntartási vagy a y,szerveket ahogy a szerveméke solatos gerincagyi centrumot, úg anyagoknál is tapasztaljuk a tovelLik kapc zetbe kívulról bevezetett méreg erré. Nem volna id őer átalakulását fajlagos szervi ing ű xíkus ing szeró feladat a tisztán toxikus, s az élettani természet ő szövevégerhatasoknakébiránt a nemi folyamatoknál felmerülhet in . Egy !véve( akár csak feltevés alakjában is foglalkozni s a zonn al kész nem fektetek súlyt éppen erre az egy felvételre, ala pjelvagyok róla egy másiknak a javára lemondani, ha csak ert ezen ge, a nemi chemizmus hangsúlyozása, megmara. M le látszólag önkényes állítást támogatja egy figyelemre kevéssé ségteljes belátás. A neurózisok, méltatott, pedig nagyon jelent ő klinikaők vi ssza, tü melyek csupán a nemi élet zavarára vezethet onási ilag igen hasonlók azokhoz a mérgezési és megv hez, melyek élvezetet okozó rne'reganyagok szokványos fogyaszti k, klk.égé ,1:1: ii :,,, "férzi

tósánál merülnek fel.

-

Vegyi elmélet

Cu áll tehát a dolog, hogy a nemi ingerület lényegér ől felvilágosítást nem adhatunk, éspedig mindenekel őtt azért nem mert mióta beláttuk, hogy a nemi mirigyek ily jelent őségét túl: lieck► ultük volt. nem tudjuk, melyik szervhez vagy szervekhez 88

A libido - elmélet E sejtések a nemi inger vegyi alapja fel ől jól összeegyeztet képzetekkel, melyeket a nemi élet pszihet ők azokkal a segít ő chikus nyilvánulásainak megérthetése céljából konstruálunk. őMegalkottuk a libido fogalmát, mint mennyiségben változó er ét, amellyel a nemi ingerület terén végbemen ő folyamatokat és 89

rő el sai 4.átalkusomérn_ieh.Eztalbdo,kine különböztetjük az energiától, mely a lelki f-0,t y " meg s ezzel egyúttal mnaik: b aeredetére, általában alapul veend ő, libidinozus giá t. ?gi matoknl neki. Mid őn a jelleget ist.kuöklcaszönezünk ólezzel éne e út i ".(1gyt; gyébkénti l elki enrgiát, - aztt a esgzearvteázpeltánlkeomziáfsoilyfa niatai m lönválasz j ej a feltevésünket is k ifk olyania.. különbözteti chemizmus különösA perverziók és pszichoneurázis. ok elemzése toktól. be . tentyniseémg kításához vezetett minket, hogy a nemi ingerüle n isdt összes szervei s;ol _ t b e ii részek,bhizanern a lto az úgynevezett nemz ő efgY el téd e -te.. ut-i-a-kk-,1--loruifi ( rchlibia---) gáltatj ák. Igy L_ e lki képviseletét önli9bniice TézéígfiaDrielYnek l abban a reményben, hogy ennek a termel ődése zzük, V-agy csökkenése, elosztódása vagy eltolódása lehetn"-4.---e_ 2Fedése ichoszexuális jelensé Vn:1 megér_ teszi számunkra az észlelt psz tanulmányozás számára azonban ez az önlibido

ét.alitficus ővé,_ha tárgylibido á tésAn csak akkorvkik-k-én_yelgiecazáférhet gekaztati -uk, aztat°1: tárgyak lelki megszállására alkalm — 'nemi vagyis nemi lesz, egyes tárgyakra összpontosul, azokhoz az hogy -Ekk-cklátható, dik, vagy e tárgyaktól különválik, más tárgyakra megy -

rögzítő helyzetekból irányítja az egyén nemi ténykedés ét, és aezen kielégüléshez, vagyis a libido részleges és ideiglenes kimely alvásához vezet. Az ún. indulatáttét neurózisok(hisztéria és t e folyamakényszerneurózis) elemzése biztos betekintést nyúj át

tokba. A tárgylibido sorsának esélyei közül azokat is ismerjük, melyeknél ez a tárgyaktól elvonatkoztatva, bizonyos feszültségi álaz énbe visszavív ődik, úgyhogy lapotban szabadon lebeg, s végül önlibidová lesz. Az önlíbidot, szemben a tárgylibidovaj ismét libidonak is nevezzük. Mint valami át nem léphető nardsztikus Watárvorralón, úgy pillantunk át a pszichoanalízisb ől a narciszés fogalmat alkotunk kettejük viszotikus libido mozgalmaiba vagy önlibido egy nagy rezervoár benyoA narcisztikus nyáról. l tárgyfoglaló különítmények küldetnek ki,

mását kelti, melyb ő azok ísmét bevonulnak; az én megszállása narcisztikus libítioval pedig az Ósí, s a kora gyermekkorban még nyil_ s melybe

.16 állapotnak ak látszik, melyet a libido kés vá nv-elfednek, ife dnek, de amely ezek mögött alapjábanőmindvégi bbi ki R6 csak g nle711., mrneurotikus és pszichotikus zavarokról felállítand lribid „, hogy. az életnek az volna a feladata, -, libido-gazdálkodás m ű összes észlelt jele oé ela gek°' : hogy az önlibido sorsának szavaival fejezze ki. Könn " változásaira esnék találl% b jelent őség, különösen ott, ahol mélyebb pszichotikus nagy obb yű ittki-a ma gyarázásáról van szó. A nehézség abban rejlik°"Rva za,rviaf áló eljárásunk eszköze, a pszichoanalfzis Alik, hogy tusd ozá a jia rók , 1 öandnbyiezd : tá - rb., sglib ,v, rirdi éogvnáeltm toésnfeivitgvo:lí2%na. izl. . csak z nhbidot k 5bda,15:1 egyéb energiáktól.* in az,a°11, i az énben A férfi és a n ő különböz ősége is meretes dolog, hogy a férfi és n ő i jellem közti éles külö b 'I,ubertáskor léteáll, de hogy azután ez az elle ff csa k a P nél inkább befolyásolja az ember életének kialnal: n séé: rn - en . — mára t utelásssá-t-. —1 igaz A férfias -s a női .fejlő - dési .irány meiliéto, a nemiség gyermekkorban gátlási (széméféinérzete, ''''' felíS jól . Tét stb.) részvét fejl a kislánynál korábban és kevesebb akadánll ődik ki; hajlandósága a nemi elfojtásra ú l yal' szem, nagYobb, ahol a nemiségnek valamely részl

_

41talaban.

o ny " t átszik öt si z dt önre b ne részesíti tkozik, e l" részesíti annak szenved ő mutaá_ ,ón alakját. Az

k autoerotikus m ű ködtetése azonban mind a ké er géxn i -70,10s , s ez a megegyezés lehetetlenné teszi, hogy ai-nn °ern-i 1.1,1',.;;310-nülés, amint az a pubertás után létesül, a gyermekkorebin ef',' - i-ö ijön , Tekintve a nemiség autoerotikus és maszturb ' an ire ; - ulásait, felállíthatnók azt a tételt, hogy a kisleán ()akciós nyílvau ,e mindenképp fiús jelle ű . Ső t, ha egyáltalán' tu nánk P: i's-. :á oirca - '''.----"- fo a „noiesseg' galmába határozott tartalmat öile-a' "'cilia. . te " ni, az állítás ő volna, hogy a az , is, védelmezhet „ , libidonak rend 11.és törvenyszenun férfias a szer űen természete, mutatkozzék akár L. Zur Einführung des Narzissmus, Jahrbuch der Psychoanalyse, VI. 1913. 91

L

rfi nál, akár alint'l,

s eltekintve attól is, hogy a tárgy( i f

ritnga•,,j1):In nyiiválitlinak,

nő. vagy Mióta

a biszexualitás álláspontjával megismerkedtem, e lozzanatot tartom itt mértékadónak és Úgy vélem, h ogy zt a nem számol, aligha fog eljutni a féi "a knétnemú'ség tényével észlelhet ő nemi nyilvánulások megértéséh ez. tényleg nél és a nő zónája A férfi és a nő vezérl ő még csak a következeket mondh a tom; Ezekt ől eltekintve őnem ű gyermeke -____él is a klitorisz teh a erogén zóna a n vezérl ő át emiszerv-zóna homologonja. Ami k 'isieán ő makkján lév a férfimaszturbációjáról nyolc tudomásomra jutott, mind a klitori s . a nemi szervek azon részeire _ vonatkozott, nem pedig a küls ő eő 1. ' Mm e bbi nemi funkcióknál lesznek jelent k ;/ ségteljese lyek a kés ő abban is kételkedem, hogy a leánygyermek csábítás útján ieg s juthat-e egyáltalán máshoz, mint klitoriszmaszturbációhoz— vagy talán csak igen kivételes esetben. A nemi ingerület éppen kíslányoknál oly gyakori spontán izgalomkitörései a klinek Mellőzhetetlen, hogy mindenki tisztában legyen vele, hogy a „férfiasság» és tartalmát a közfelfogás oly kétségtelennek véli ,nőiesség" fogalma, melyeknek tudományban a legzavarosabbak közé tartozik, s legalábbis háromféleképp hat' a á iesség" fogalmát majd a cselekv~; és szem); rozható meg. A „férfiasság" és a „n ő eiettudományi, majd -pedig táiS'ádaloniiudományi értelem: dőség értelmében, ben alkalmazzák. E háromféle értelem közül az els ő a lényeges s az egyetlen, mely pszichoánalízisben értékesíthet ő. Ennek felel meg, hogy a libidot a fenti szöve g ösztön mindig, aktív, még akkor is, a passzív fériasnkmodjetz érésére törekszik. A férfiasság és n őiesség második,élettudományos jelent őségéf-legélesebben meghatározni. A férfiasságot és n őiességet itt az jellemzi, ondósejt vagy petesejt, illetve az ebb ől vagy abból kiinduló m űködések vannak–e jelen. Az aktivitás és mellékjelenségei, az er ősebb fejlettségű izomzat, támadó kedv, a nemi kedv nagyobb intenzitása többnyire hozzá vannak forradva az élettudományi értelemben vett férfiassághoz, de ez a kapcsolat nem szükségszer ű , mert vannak állatfajok, amelyeknél ezek a tulajdonságok ellenkez őleg nősténynek jutnak osztályrészül. A harmadík, a társadalomtudományos jelent őség a tényleg él ő férfi és nőegyének megfigyeléséb ől meríti tartalmát. E megfigyelés pedig — az embernél — azt az eredményt adja, hogy tiszta férfiasság vagy n őiesség sem lélektani, sem élettani tekintetben nem fordul el ő. Ellenkez őleg, minden egyes személynél kimutatható, hogy élettani nemi jellege a másik nem élettani vonásaival van keverve s mindegyikükben egyesül a cselekvólegesség - szenved őlegességgel, éspedig akár függnek ezen lelki jellemvonások az élettaniaktól, akár teljesen függetlenek t őlük.

Wri 11: .., ti ti

lányokat arra, hogy

s

t. 14?-4.ry

>14k ' in. másik neniho "irs --r." ‘kiien"41».. . .

ákjéis.ibe j-ti'lli en t,g) .5? -ze ei -rtatea ni nttril:tilsIzélk potii nális j:íkbt:Is‘:Zátit )1t1:::Itk411 krilna )--14 é-r6 -meg firt''''' 1ya a kk érzet:e ---n:¥4:11tlikil;: ,-terjt t:. Ik riét«rik ,tern . ai, ,hogyan lez Ilit

„vet n i e klitorisz . r.,8. 4,1- ;ik fort ........, e rzeeg y k4 tus. tovAkk kenys ken --, me ly t wrt-" i i t a fiúnak meghozza a libido ama lx lá il

-I. J:ibb elfojt418i

bt A --n't . '„igsar-et' o-PUt: réxé

hullám hekOv(stkez4 :

: 'Pll'--211111:,lini t):i<17.11 szezneeil elk9ördt,:se,iil j.me ly a nőlIfoisj etz.igst' t z:It'Irdi .ozAat,f.'runl" . Atiennl e: : 'g. jeáct*I ti: (4-a ll'zz' ii:-" 8 etlt i pubertásos eifojtaskor kelegtke i_er,,(5 nt zerepel a férilbdojaszám, ként ké szt e ti dt; ` si'lc°k "z" s teljesítmén:/: iz:gkiangni a libido erejével egypeüdtti:öhaa naevmeigti Par.t s's melyben csak Avonakodó, tni:11 f"n' ti ze ljese c 1 Y klitorisz szerepeget megtagadó nö rt:st'zceskaus1 r n eéberr ntnéiica .a mégis izgalomba fedett lns jön, uerenzédos n ő gy a sz oinhogy az' h oolyanformán i nemi egy feny mint a hogy ő részeknek továbbadja, faszilánkot arra lehet felhasználni lobbantsa a keményebb tű lán5-t míg ez az inger zifát. Néha hosszabb' '1 gy‘ tör Id() • R addig eli;taer ' éketlen. Ez az érzéketlenségténik; gt pedig a elf iatal t anossá is -" zóna avogy lehet naekromdiekkktoorvbáabnbatdlnuisáignogsearn isitor I, iszéppen 'hadlaktla' l lékaeznöytstégöéntk , iea m égizikoka iá á lenni. Ismeretes, hogy a n ő k érzéketlensége gyakran csak tszólagos, illetve lokális. Érzéketle s nek a hüvelynyílásnála de agyapaian nem ingerelhetetlenek a klitorisz vagy akár m"- zónák fel ől. Az anaesthesia ezen er erogén okaihoz csatja kozna k 'r után a lelkiek is, melyeket szintén elfojtási folyat hoz létre. -

Irla

sikerült az erogén ingerlékenység átvitele a klitoriszról a iiii ff vly nyíláSr a, akkor ál or változás áll be a n ő késó'bbi k."0" ' % ---e vezér l ő zónában, míg a fér nemi tény Iji le zdve ugyanaz marad. A vezérlfi vezérzónája a gyermekkorő -

-

ero

sa-é(sefa pubertásos elfojtási hullám, génzóna e változtatá__. ntil férfiasságát: ezek a fő m, mely úgyszólván .elsö ' _ Prl a feltételei annak, -T kra, különösen hogy a n őnek a1;i5111 neur"oziso hisztériára nagyobb a hajlandósága. 93

iesség lényegével a legbens őbb E feltételek tehát a nő gésben állanak.

szep :

„k gondozói iránti gyengéd érzelmeit ava izázoisingaoápslifatta jt azonosítja, iz. én és bee . Aa zgy :azonba aezrom n ii oesks 0 t . :.. , , i,,.,. hogy á l ta. lélektani ez t azonos á m in de n bn ee hmakívül kétséit s be rti' ”I e gn fl rgY ,ilf° aeglaz i intvni g e!' bzegyútta kéelez::eu -hgy g- -"o -n.d' •oa erogén zónákból folyó nemi izgalinik adhatatlan forrását is jelenti zói,„.,i (":a éle k eiéb -é-gon dozó — s legtöbbször mégiscsak szá rvá ra ez azan_yc ri_lertiv a - érzelmekkel árasztja el gyermekét, melyek (-1- maga származnak, simogatja, csókolja, is ,-?..' ai n o- enemi ringatj_ k: é le té n`,',„i teljes érték ű-- -nemi tárgy számba veszi.* s -

r„,kehn

A tárgy megtalálás a Miközben a pubertásos folyamatok következtéb en a rie 'k vezérszerepe kialakul, s a férfi mereved ővé lett poni ii'l zó, ncsolóan az új nemi cél felé utal, arra, hogy egy a ge nitái na se,Pa. lő testüregbe igyekszik hatolni: azalatt a lelki oldajoi?riát birneg ameergy a tárgy megtalálása, melynek előm unkálat a i a -k°'' ve ggyermekkorba nyúlnak vissza. A legkezdetibb nemi kielé ié a táplálékfelvétellel volt.egybekótve;_ekkor a nemi 6,filé s ilekvolt egy, saját testén kívül es ő nemi tárgya: az any a i 1,.. --, ng őbb veszti ezt el, talán éppen az id ő tájt, hogy a".eDel. Csaké meknek sikerül összképzetet alkotni arról a személyr ől ainlerkielégülést nyújtó szerv tartozik. Ezután a nemi ösztö n rel ej a szerint autoerotikussá lesz, s csak a lappangási id ő után áll helyre az eredeti viszony. Nem ok nélkül vált aleküzci-gyer eSie_ csüggése az anyakeblen minden szerelmi viszonylat ini nta-ke, , , pev.Atárgyalésokpn új ram egtalálás a. * e-

A csecsem őkor nemi tárgya De ezen els ő és legfontosabb nemi viszonylatnak egy jelent " részlete a nemi ténykedésnek a táplálékfelvételt ől való

lehaS°' dása után is megmarad, s ez is hozzájárul_atárgyválasztás el ré-Szítése'Rez — vagyis az elveszett boldogság helyreállításábo-zaőKz egész lappangási id ő alatt szeretni tanul a gyermek akik szükségleteit kielégítik, tökéletesen azon minta másokat' azt a módot folytatva, ahogy csecsem őkorában dajkájátszaergy

Sokan talán vissza fogják utasítani azt a tételt, mely

eteir: e

A pszichoanalízis tanítása szerint a tárgylelésnek két útja van. Az egyiket fenti szöveg ismerteti, itt a kora gyermekkori példaképekhez való támaszkodás jellemző; a másik a narcisztikus, mely saját énjét keresi s találja meg másban. E, utóbbinak különösen nagy jelent ősége van a pathologikus végz ődés ű melyeket azonban nem lehet az itt tárgyalt összefüggésbe beilleszteni. esetekben:

94

a egé ha valaki felvilágosítaná róla, Á hoz anya . bizo-z ra ,megrettenne, dségéve i -, nyí rva inf de n gyermekének csak nemi ösztönét ébreszin györlekésőbbi intenzitását készíti elő . Ő e ténykedését t. 3,n," asizhel ' s-tisza"ernkvél,hgodsai gyáz arra exu áu,,, e k nemi szerveit ne érje több inger, mint amennyo' a

a gYe` „áaPoiásához mell őzhetetlenül szükséges De mi tes verni ösztönt nemcsak a genitálzón . már tudj u k k, ingerülete h°,6' ni it gyöngédségnek nevezünk, annak isa meg fog ébrejs t . fel; a lamikor a hatása a genitális zónán is. Ha nyilván uzi logy az ösztönnek mily hatalmas jelentpedig a z .-,, tudna; h ősé az va, ge van eni gész lelki ' iki világban, minden erkölcsi és pszichikus teljesítm ' aza 4 akkora felvilágosítás után is megkímélné magát • v a---'1 a en- önvádfástól. Csak feladatát tölti be, mikor minden ' szeretni hiszen azkk a cél, hogy er ős ember le gyermek ét tanítja;„___7______ gyep bel ő ,iern i szu kseglete el, aki végre tudjon hajtani élet le, erélyes f1' " _ az embert ösztöne készteti. A túlságba e vitt o yaman mindent, t amire szj lőj gyengédség pers ze kárt okoz, mert a nemi éré t ' ' u-s s gyorsitja, lk,eny ' ezteti" 'Ital , hugY a gyermeket„e az által ' , keptelenné teszi őt hogy élete kés őbb ]. ' folyamán id y arra, őn keszeretetr ől le: vagy kevesebb szeretettel is_ beérje.ntAakés őbb várhát egyik legmegbízhatóbb el nervozitás_ őjele az, ha a gyernielter szül ők gyengédségével, másrészt éppen a neurohetetlen hete ők, akik többnyire mértéktelen kényeztetésre h ' ts szül ___ a____k agu k ébresztik fel legtöbbször 'apa , ._ nyalás - falásukk a] -. aal1 a Aki azt hiszi, hogy ez a felfogás „szentségtör ő

Havelock Ellis

az

'', olvassa el, hogyan tágyalja anya és gyermeke közti viszonyt. (Das Geschlechts'gefühl.r 16. I.)

95

poi neurotikus rnegbetegedésr% gy ermek diszpozícióját a hogy neurotikus szül ők nemes-; D*lo, ebként azt is mutatja, r max utakon is átvihetik lés útján, hanem közvetlenebb ekiik r, , 5Y" a maguk re ndellenességét.

A gyermeki szorongás A gyermekek elsó' életéveiktól kezdve úgy viselkednek,

rondozóikhoz való ragaszkodásuk nemi szerelmi terméZ2tvolna. A gyermekek szorongása eredetileg semmi eg yéb, zétíl ' annak kifejezése, how a szeretett személyt nélkülözik ; me nt ezértközelednek szorongva minden idegen emberheza sötétsé rt_nem _látják a szeretett személyt, de _me félne nak, ha_e személy _kezét foghatják a sötétben. Túlbecstiiik%, gyérékek megijesztésének, a dajkák rémmeséinek hatását akik ebból származtatják gyermekük fél ős természetét. C sak sak ' SZo.. amúgy is hajlamos gyermekeknél ragadnak rongásra meg ezek a mesék, másokról hatástalanul peregnek le; szorongásra Pedig

csak azagyermek hajlandó, kinek nemi ösztöne túl er ős, td l'g fejlett vagy kényeztetés folytán nagyigény űvégylett. korán gyermek eközben csakúgy viselkedik, mint a feln őtt, mikor k . nem elégíthet ő líbidoját szorongássá változtatja; viszont a libi do—kielégítetlenségtól neurotikussá lett feln őtt ember módjára viselkedik szorongása közben és fél az egyedülléttót, vagyis oly személy távollététel, kinek szeretésére bizton s zámít_ hat, s e szorongását a leggyermekesebb rendszabályokkal próbálja enyhíteni.*

A vér rokonsági korlát ;. Haa a időe lőttroi

zv6 gy n gé Üi..

zerencsésen elkerülte a nemi ösztön

a pubertás testi feltételeinek kifejlését m

a felkeltését, melynek folytán a lelki izgalom félre

módon áttör a nemi szervekhez, akkor betöltheti ° ismerhet i peo, istát, az t, hogy a gyermeket, mire megérik, befolyás olj a gválasztásában. A gyermek szempontjából felad atárgy me ű bb volna, ha ugyanazokat a személyeket vál per-nemigyszr tárgyaiul, akiket úgyszólván tompított libidoval asz sze ze kora óta.* Ámde a nemi érés megszakítása közbenta t kisíny gátlások mellett a vérrokonsági korlát felállítására re t jclű, és azon erkölcsi szabályok befogadására, melyek ástárgyait, E intt iskzotneolektaetmszini rlá vérttmro is juw—e k.kori szeretet a gyerék iii köréből. korlát gdoe n: eki 54'11„ táarstaádragYv lmi kultúra követelménye, amelynek védekez n i e ellen, hogy a család az ember minden érdekl ődését f l kellessze és elvonja magasabb társadalmi egységek alkotásától e el ez ért minden módon odahat, hogy lazítsa minden. e -

effireneYk; kiz ár sóadloánd d l m elykivált a z ifjúnak összefüggését gyermekkorban kizárólag o ssa módon ir ányadó függés ze b„ volt.*: álasztás azonban el őbb csak a képzeletben történik A tarom á az éppen érlel ődő ifjak nemi életének alig van más "1 tere, mint hogy fantáziában, vagyis végrehajtani me nem kbolt képzetekben újrá- Téléledjenek minden emberben ermeki hajlandóságok, most azonban a testi oldalról is erős a sen gsúlyozva , s köztük törvényerej ű gyakorisággal és els ő

gn

v.ö, ezt azzal, ami az 56. oldalon a gyermeki Egy hároméves gyermeknek köszönhetem e felvilágosítást a gyermeki swrong_ás származása felől. Sötét szobájából kiáltotta kér ő hangon: „Néni, szólj hozzám; félek, mert olyan sötét van. — A nem rászólt: Mi hasznod van bel őle? Hiszen úgyse m — _ Nem baj — felelte a gyermek —, ha valaki szól, akkor világos lesz. — félt, hanem mert nélkülözött egy szeretett valakit, s ezért ől .Tehát_nem.a cetétségt ígérhette, hogy megnyugszik, mihelyt bizonyságot szerez annak jelenlétér ől.

96

sor

tárgyválasztásról, a „gyöngédségi

árani ssiAat,"--én. róol ksaznósi.ági korlát valószín űleg már az emberiség történelmi szerzeményei

és úgy látszik sok egyénnél — mint sok más erkölcsi „tabu" szerves kö Taríozik und Tabu" c. dolgozatomat, 1913.) Á a a útján van rögzítve. (L. „Totem ,;:kér m a ---irh analitikus kutatás kimutatja, mily er ősen kell még minden egyes embernek ° idején a vérrokonok iránti nemi vágy kísértésével küzdenie, s mily gyak -

r

, hágják át e korlátot képzeletben vagy akár a valóságban.

-

-

97

ban a nemek vonzása szerint kialakult gyermeki szexuális r ez fúnál az anya, leánynál az apa — dület a szülők nyilvánvalóan incesztuózus képzeletek leküzdésév e l és ei t,t48,. Iásával esyütt jár a pubert/i4tQk idő egyik legjelent ő sebb, mozzanata, a _szül ő gyu ttal le"sdalmasabbTeiki k tekintélye' csak ez teremti meg a kulturális ha szempontjából oly f tos yllen tet a régi és az új nemzedék szempontjából között. A fejl ődési folyamat közben, melyen mindenkinek resztül kell esnie, minden állomásnál elmaradnak egyesek; íke:-gypéldául vannak, akik sohasem birkóznak iiieg a szül ő k te télyével s gyöngédségüket vagy egyáltalán nem, vagy csak tökéletlenül tudják elvonni tőlük. Többnyire leányok viselkednek _így, kik szüleik örömére jóval a pubertás évein túl benfnérimtia nak a teljes gyermekies ragaszkodásban; igen tanulságos aka: után, ha azt tapasztaljuk, hogy éppen ezekben a leányokbanzhiányzik kés őbbi házasságuk alatt a képesség, hogy férjü kkel szemben a házastársi tartozást kell őképpen leróják. H űvös természet ű feleség lesz bel őlük és nemileg érzéketlenek maraC?ai. Ebból az a tanulság, hogy a szülők iránti látszólag nem nemi szeretet és a szexuális szerelem egyazon forrásból fakadnak, vagyis, hogy az el őbbi csak á libido gyermeki rögzít ődésének felel meg. Minél közelebb férk őzünk a pszichoszexuális fejl ő zavaraihoz, annál félreismerhetetlenebbül lép el ő dés mélyebb térbe a vérrokonsági tárgyválasztás jelentősége. Pszichoneurotikusoknál a nemi irtózás folytán a pszichoszexuális tevékenység nagy részben vagy egészben a tudattalanban marad és ott leli meg tárgyát. Leányok, kik éppoly túl erősen vágyakoznak gyöngédség

után, mint ahogy irtóznak a nemi élet valóságos követelményeitől, ellenállhatatlan kísértést éreznek arra, hogy egyrészt az aszexuális szerelem eszményképét valósítsák meg

másrészt olyan_gyön_gédség mögé rejtsék libidojukat,életükben, melyn e k hk,s;gyermekies, a pubertás alatt felfrissült vonzalmukat szüleik-é-s önvád nélkül átengedhetik magukat, s ezt úgy érik el,

L. az Oedipus—mesében szerepl ő elkerülhetetlen végzetról mondottakat (,,Traumdeutung-", 4. kiadás, 198. old.)

pszichoanalízis, iránt egész életükön át meg őrzik. A tegtv•rvik tudattalán gondolataikat felkutatja s tudatosakra miközben dítja le, fáradtság nélkül bebizonyíthaa nekik, hogy ők for sek.

a szó közkelet ű értelmében szerelme azokba a rokonokba eddig egészséges egyén szerencsétlen szerelmi H a valamely bele, e megbetegedés mechanizmusa minden ese tbe betegszik libidonak a gyermekkorban kedvelt személyhez való e setben a visszatérésében lesz fellelhet ő.

Az infantil tárgyválasztás utóhatásai Ha sok embernek sikerül is szerencsésen elkerülnie_libidok annak hatása alól teljesen nem vonvérrokonsá gi dési szaknak kétségtelen hatja ki magát senki Ennek a fejlő következménye, hogy az ifjú els ő komoly szerelme gyakran forfelé, dul érett n ő, a leányé id ősebb, tekintéllyel felruházott férfi Alighakik el őttük az anya, illetve az apa képét elevenítik fel. nem e példaképekhez alkalmazkodik, ha tán szabadabban is, a tárgyválasztás általában. A férfi mindenekel őtt az anya emlékképét keresi, ahogy az gyermekkora óta el őtte lebegett; teljesen egybevág ezzel, hogy viszont maga az anya — ha még életben van — ellenszenvet érez saját magának ifjított kiadása ellen, sőt ellenségesen fogadja azt. Ha azonban a gyermeknek szüleihez való viszonya ily lényegesen befolyásolja a nemi tárgy későbbi megválasztását, könnyen érthet ő, hogy a gyermekkori viszonylatok minden megzavartatása a legsúlyosabb következményekkel járhat az érettség utáni nemi életben; a szerelmesek féltékenységéból sem hiányzik az infantil gyökér, vagy legalább az infantil oldalról jöv ő erősítés. A szül ők közti viszálykodás, szerencsétlen házasságuk, a legsúlyosabb hajlamosságot teremtik arra, hogy a gyermek nemi fejl ődésében zavar keletkezzék, vagy hogy neurotikus megbetegedés lépjen fel nála. Az infantil ragaszkodás a szül őkhöz a legfontosabb, de nem az egyedüli nyom, mely a pubertáskor felfrissülve útmutatójává -

lesz a tárgyválasztásnak. Hasonló természet ű , de másfajta vonatkozások maradványai arra képesítik a férfit, hogy — itt is mindig gyermekkorára támaszkodva — több mint egy nemi so99

életviszonyok befolyása közt együttm űködési és nem elle 4, ségi viszony uralkodik. Másrészt úgy t űnt fel nekünk,,,,, C-" fejl ődésterv szövevényes kellett hog y ip',,.---yu miután az eredeti -' nemi ösztön is több tényez őből van felepítvp-6Len ban úgyszólván összetev őirP bomlik szét. ,a perve — m--'firaők in ''t : l a normális fej ődésnek egyrészt észt jg átlási,Esze-r. perverziók m ásrés .,, fe lfogás érvényre termékei. Mindkét j ut abba bom lási n fel ," ember nemi ösztöne úgy jön lét vénben, hogy a feln őtt re a gyermeki élet solsfüta_ rezdülete egyetlencél felé törek a 11je'

y,,.., '-'.-)egz_ még ehhez annak a magyarázatát is, h liozzaTüztük Ogy mi van a pszichoneurotikusoknál a perverz hajlandósá g t(iis jrt ban, amennyiben felismertük, hogy ennek oka a mellékut ak kol3'_ Taterális túlfejl ődése, melyet viszont az áram fő útjának elzár—'ó_ életének' dása, az „elfojtás" okoz; ezután a gyermekkornemi szemléletére került a sor.. Sajnálatos jelenségnek ítéltük, ho gy-gyermekkör nemi ére-FéT- tagadásba vették, s a gyer a gy gyakori nemi nyilvánulásait szabályellenes kivételekmekekf:,, írták le. Mi ezzel szemben úgy láttuk a dolgot, hogy a gyerni k nemi tevékenység csíráit hozza magával a vilára és_ i1T-ag:a nt aá p:1 tj Tálékfelvétellel is vele élvezi a nemi kielégülést melyet a „szopogatás"jól ismert tevékenységében újra meg újra azut igy ' eakn_ szik megszerezni. A gyermek nemi tevékenységének ődés azonban nem tart lépést többi m űködéseivel, hanem a fejl 3. es 5e életév közti rövid virágzási id őszak után az ún. lappangási • szak ba megy át. Ebben az id őszakban sem szünetel a nemi ing e termel ődése, hanem tovább tart és oly energiatartalékot halrnor fel, mely nagyrészt nem nemi, hanem egyéb célokra fordíttatikz ti. egyrészt a társadalmi érzések nemi összetev ő szolgáltatja, másrészt (elfojtás és ellenhatásképz ődén útján) aitkés ő korlátok felépüléséhez szolgáltat anyagot. Ezek szerint bbi úgynemi álls---ég-g---é. töm ö r ül :

-

-

-

-

* Eznemcsak a neurózisok ..negatíve" fellép ő hajlandósé nem a tul ajdonképpeni pozitív perverzióknál is perverziós gainál,nem ha.. így van. Ez utóbbiak tehát csumán az infantil hajlamok rögzít ődésére vezethetók vissza. arra is, ho g, nemi áramlás mas utjain&k eltorlaszolasa okoz visszaesést az, hanem -- a infantilizmuso g rnrthet ő, hogy a pozitív perverziók is hatásosan gyógykezelhetók kho pszid-mana fczissél: -

102

, tet ők, melyeknek az a rendelése log, hogy azok az er na a d onemi ösztönt bizonyos pályákra szorítsák a gyermekkor jórészt éppen a perverzus nemi inho gy a nevelés segítségével, j óré másik rovására épülnek fel. A gyermeki nemi ingerek egy ban a

t erre a sorsra, hanem nemi tevékenység alakjában erek nem ju zeti ki magát. Ez utóbbit tanulmányozva, megállapíthattuk, éré - lhse a gyermek nemi ingere többféle forrásból ered. Mindenek hogY ő szenzibilis tt kielégülést okoz az ún. erogén zónák megfelel rfelület és érzékszerv, s őtel ő leg minden b ő ű ű őrend valószín ingerlése; ködhet ilyképpen, vannak azonban els minden szerv m ű eknek ingerlésér ől bizonyos szervi berendeerület keletkezik erogén zónák, mely gondoskodik. Azonkívül nemi ing ködések egész már eleve go mű zés mintegy melléktermék gyanánt a sségi szervezeti fokot meghaladnak, küsoránál, mihelyt azok bizonyos er ő en az bár kísebb kedélyhullámzásnál, legy ő ő ing erek lönösen minden. er egyes itt említett forrásokból ered ű Azössze, nos természetdnek hanem mindegyik külön—külön követi ő még nem tevpedig célját, ami nem egyéb, mint bizonyos kéjérzet szerzése. autoerotikus. gye rmekkorban tárgytalan, A nemiaösztön tehát a_ gyerinekévékTólYamán érvényesülni kezd a nemi szerMár vek erogén zónája, vagy úgy, hogy — mint minden más erogén érzéki ingerléskor kielégülést ódo ok oz, vagy peő zóna — megfelel ő módon — a más dig úgy, hogy — még nem teljesen érthet leg oly nemi ingerület ű helyeken szerzett kielégüléssel egyidej támad, melynek a genitális zónával van sajátlagos viszonya.lő Sajnálattal kellett itt konstatálnunk, hogy nem n kelviemesült felvilágosítást nyernünk a nemi kielégülés és ainger szonyáról és arról, amely a genitális s a többi zónákból fakadó nemiség közt áll fenn. ű Nem adhatunk arra sem feleletet, a gyermekkor mily mérv ődés még normálisnak, a késó'bbi fejl nemi ténykedése nevezhet ő szempontjából ártalmatlannak. A nemi nyilván.ulások jellege jórészt maszturbációsnak bizonyult. Tapasztalati úton megállaa csábítás hatása píthattuk továbbá, hogy küls ő viszonyok s

t a lappangás teljes alatt a lappangási id ő túl korai áthágásai, s ő kikapcsolása is létrejöhet, s hogy ilyenkor a gyermek nemi ösztöne tényleg polimorfperverznek bizonyul; továbbá, hogy min103

I. A NEMISÉG TÉVÚTJAI* Iffiatok

nemi szükségleteinek tényét az élettudományban „nemi Ösztön" felvételével fejezik ki. Ezt teve, a táplálékfelvétel ösztönével, éhséggel való hasonlóság nyomában járnak. Az „éhség" szónak megfelel ő idevágó megjelölés a nép nyelvében nincs; a tudomány ily értelemben a /ibido"szot A népies felfogás egészen határozott fogalmat alkot ):Lneiiii 15sztönttermészetér ől és tulajdonságairól. Azt mondja, hogy az a gyermekkorban még nincs meg s csak a kamaszkor érési 10. lyamatának idejében és azzal összefüggésben lép fel; hogy ellenállhatatlan vonzás jelenségeiben nyilvánul meg, melyet egyik nem a másikra gyakorol , célja pedig: a nemi eg:yesülés, vau legalábbis olyan cselekmények,melyek annak irányába vezet.Minden okunk megvan rá, hogy ezeket az állításokat a valóti ágtól nagyon elütő leírásnak tekintsük; k; alaposabbann szemügyre véve őket, kitűnik, hogy tele vannak levédéssel, eplohnatmrksdág,. l la most két, nniszot vezetünk bv és azt a személyt, akibOl neniis‹;g- turgyánok vagy nemi t(ir,k;ym /--7; Ili mi VOI- 17,ZiS (Sexna o )je , az , ese uneny , pe( lg (inu,,W az oszton 7177-rircélnak (Se xualziel) nevezzük el 142,y a tudományos tapasztalás számos eltérést, mutat ki mind a kettőnek, tehát úgy a nemi tárgynak, mint, a nemi célnak tvkinte-

* Az első ertekezésben for,lalt adatokat v, KmIlk-Ebing, Moll, Moebius, llouclock Ellis, u. Schrenck-Notzing, Eulenburg, J. Bloch, M. /iirsehjild ismeri küzlrményeil s s az utóbbi kiadásában merj- elen ő fut' Sexuelle chenstuf n" intinkálataibOl ine•itettern. Minthogy e nitiNrekben a tárgy irodalma fel vttn serorva, rwm Imllett részletes hivatl«masokkal •adoznom. Al, invertáltak lelekelemző vizsgálatából merített tanulságok Sodger kiizlésvin és saját tapasztalatomon alapulnak. ►

* 1 ' A nemet nyelvnek egyetlen ezz.el tisszevágO szava: „Ltist", sajnos többertelniu, es nemcsak a szükséglet érzetét, hanem a kielégülését is ,jelenti. (Magya•ra nemi kedv kifejez('ssel lehetne a libidot fordítani. Ford.)

13

túlbecslés az, ami oly nehezen nyu éppen ez a nemi a tulajdonképpeni nemi szerv ek gs zik cél bele abba, hogy a nemi s ennek segítségével emelked nek ,se gYes sülésére szorítkozzék, testrészeken véghezvitt ténykedések a nemiség céljává.* Félre, " ismerhetetlen, hogy ezen igen változatos anatómiai túllépé sek_ szükségérzete i s. ,„ sek nél szerepet játszik a változatosság. , Hoche inger-éhességnek nevezett mint tényez őnek jelent őségét l e A nemi túlbecslésnek, csak az rie„f i°bban a férfiaknál lehet tanulmányozni, mert tük vált a kutatás számára hozzáférhet ővé, míg a nőkét ' éle ek részt a kultúra csonkító hatása, másrészt az assz onyo megállapodásszer ű titkolódzása és alakoskodása folytán mély sötétség leple borítja. ÉS

-

-

Az ajak és szájnyálkahártya nemi alkalmazás a -

A szájnak nemi szervként való alkalmazása pervhearzaióks megy,, ha az egyik személy ajka (nyelve) a másiknak nemi s ze veivel jut érintkezésbe, de nem tekinthetik annak, étát :z ebr mély ajaknyálkahártyái érintkeznek. Ez utóbbi kivétel adj; meg a perverzió kapcsolatát a normalitással. Aki a többi, bi z"; ténykedések nyára már az emberiség őskora óta szokásos ténykedéseket szautasítja, határozott undorérzés hatása alatt áll, mely őt nemi cél elismerésétől védi. Ez undor határa azonban gyakra n tisztára megállapodás kérdése; megeshetik, hogy valaki

áhítat tal csókolja egy szép lány ajkát, és csak undor leküzd tudná az ó' fogkeféjét használni, még akkor is, ha semmi ok sincs arra a feltevésre, hogy az ő saját szájürege, melyt ő l nem undorodik, tisztább, mint a lányé. Itt figyelmessé lesz az ember az undorra, mint lelki tényez őre, mely a nemi tárgy libidinozus

-

Meg kell azonban jegyezni, hogy a nemi túlbecslés a tárgyválasztásnak nem minden mechanizmusánál fejlődik ki és, hogy a többi testrészek nemi szerepének n2ás, közvetlenebb magyarázatával is meg fogunk kés őbb ismerkedni. ** További megfontolások ahhoz a következtetéshez vezetnek, hogy J. Bloch ez inger-éhességnek mint tényez őnek elméleti jelentöségét túlbecsulte. Az a sokféle út, melyeken a libido mozog, kezdett ől fogva kozlekedö cs ovek módjára ise vlkedik egy mással szemben, melyeknél az oldaláramlás jelenségével ii számolni kelj,

túlbecslésének gátat vet, de amelyet viszont a libido le tud küzdeni. Az undor úgy látszik egyike azon lelki hatalmaknak, melyek a nemi cél korlátozását létrehozták. E korlátozás nem szokta magát a nemi szervet is érinteni. Kétségtelen azonban, hogy a másik nem genitáliái maguk is lehetnek undorodás tárgyai, aminthogy ez a hisztériások (kivált a hisztériás nó'k) viselkedésének egy jellemz ő vonása. A nemi ösztön szereti erejét ezen undor leküzdésében gyakorolni. (Lásd alább)

A végbélnyílás nemi alkalmazása A végbélnyílás igénybevételénél jobban felismerhet ő, hogy az undor az, ami e nemi célt perverzióvá bélyegzi. Ne vegye t őlem senki részrehajlásnak, ha azt állítom, hogy mikor valaki ennek az undornak magyarázatául azt hozza fel, hogy ez a testrész a kiválasztás szolgálatában áll és így a „magánvaló utálatossággal", az exkrementumokkal jut érintkezésbe: ha err ől a magyarázatról azt állítom, hogy annak nem sokkal több az értelme, mint mikor a hisztériás leány a férfi nemi szervét ől való undorodását azzal indokolja, hogy az a szerv a vizelet kiürítésére szolgál. A végbélnyálkahártyának távolról sem csak a férfiak közti érintkezésnél van szerepe, e testrész el őnyben részesítése nem éppen az inverzióra jellegzetes. Ellenkez őleg, úgy látszik, a férfi--pclicatio voltaképpen a n ővel való aktust utánozza, míg az invertáltak érintkezésénél leggyakrabban a kölcsönös maszturbáció a nemi cél.

Más testrészek jelent ősége Más testrészek nemi igénybevétele, dacára a sok variációnak e téren, elvileg semmi újabb adattal nem járul hozzá a nemi ösztön ismeretéhez; a túlhágásokban a nemi ösztön csak azt a törekvést mutatja ki, hogy a nemi tárgyat minden irányban hatalmába akarja keríteni. Az anatómiai határtúllépésben a nemi tülbecslésen kívül egy másik, a népies felfogásban teljesen ismeretlen tényez ő is kifejezésre jut. Némely testtájék. például 29

-

den ilyen túlkorai nemi ténykedés korlátozza a gyermek hető ségét. nevel-

Dacára a gyermeki nemiség fel ő l szerzett ismereteink il y fo_ gyatékosságának, meg kellett azután kísérelnünk azoknak változásoknak a tanulmányozását, melyeket a pubertás felléptea hoz létre. Mint lényeges pontot, kett őt állítottunk itt el a nemiség összes egyéb őtérbe: forrásainak a genitálzóna vezérlete alá rendel ő dését és a tárgyra való rálelés folyamatát. Mindkett cS ő nek csíra meg van már a gyermekkorban is. Az el ő (ízelít ő bbi az el kéj) mechanizmusának kihasználása útján megy végbe, mikor is az egyébként magukban véve is kéjjel és izgalommal járó nemi aktusok egy új nemi célnak: a nemi termékek kiürí. tésének el őkészít ő aktusaivá lesznek, mely utóbbinak bekövetkezte után hatalmas kéjérzet közben a nemi ingernek vége szakad. Figyelemmel kellett itt lennünk a nemiségnek férfiassággá és nőisséggé való különböz ő désére, s úgy találtuk, hogy a n esség létrejöttéhez újabb elfojtási folyamat szükséges, mely őia gyermeki férfiasság egy darabját megszünteti, s a n őt a vezérl ő genitális zóna felcserélésére el ő készíti. A tárgyválasztásról azt tanultuk, hogy ennek vezérfonala az a nemi jelleg ű hajlandóság, mely a gyermeket szüleihez és gondozóihoz f ű zi s a pubertásko r felfrissül; ezt az id ő közben felépült vérrokonsági korlátot e személyekr ő l más, hozzájuk hasonlókra hárítja át. Felemlíthetjük végül, hogy a pubertás átmeneti ideje alatt a testi és lelki fejlő dési folyamatok egy darabig kapcsolat nélkül haladnak egymás mellett, míg valamely intenzív szerelmi indulat át nem tör a genitáliák beidegzéséhez, s helyre nem állítja a szerelmi m űködés rendes körülmények közt megkívántató egységét.

A fejl ődést zavaró körülmények E hosszú fejl ődési út minden pontja rögzít ődés helyévé válhat; minden kis rés e szövevényes alkotmányon alkalmat szolgáltathat a nemi ösztön disszociációjára, amint azt több példán megmutathattuk. Most már nincs egyéb hátra, mint hogy átnézetét adjuk a különféle fejl ődésgátló bels ő és küls ő tényez őknek és megjelöljük, hogy a szerkezet melyik helyét támadja meg 104

Lik okozottömnznIti,v;hüaertd. Isiérten mnke

kr :

':‘sa:::47A::1.11:i ski ::ah'zstioon: éébsi r:

'ö nenrY:kri a

inbségeiröál nk,e*1,1:1 ntt. ugy látszik, a súlypont ezen emlékez ni, fekszik, — mintt érthető is — csak kés őbbi megnyily btln esr ezekb ől sem mindig nagy határozottsággal lehaetttéyi lisfss.:g.a:1:T gy képzeljük, hogy ennek lényege h iinger sokféle forrása közül ez vagy az ,v, aen:::gl,re: véljük, hogy az alapiranyzatok ily különböz ősé" ell hogy jusson a végkifejletben, még n k határain belül tud is maradni. Kétségkívül elképzelhe-'istr.ik'ubo":.ativ.eYiei.jbetk' útgy á'ziléel:nszt-eieem tők az alaptervezet oly változatai is, melyek szükségképpe n és m m inden egyéb segítség nélkül rendellenes nemi élet kifejl ődé,,éhez kell hogy vezessenek. Ezeket azután lehet „degenerációs" alkatoknak nevezni, s az öröklött romlás jeleinek tekinteni. Ezzel összefüggésben meglep ő tényről kell beszámolnom. Az általam pszichoterápiával kezelt súlyos hisztéria, kényszer-neurózis stb. eseteknek több mint a felében biztosan kimutathattam, hogy a beteg apja házassága el ő tt szifiliszen ment keresztül, tábeszben vagy paralízisben szenvedett, vagy lueszes megbetegedése egyéb kórtörténeti adatból meg volt állapítható, Ha ngsúlyozom, hogy a kés őbb neurotikussá lett gyermekek az öröklött luesz testi jeleit nem viselték magukon, úgyhogy a rendellenes nemi alkat a lueszes örökség utolsó kiágazódásának volt tekinthet ő. Bár távol áll t őlem a gondolat, hogy a szifiliszes szül őt ől való származás a neuropathiás alkatnak rendszerinti vagy mell ő zhetetlen kóroktani feltétele volna, mégsem tartom véletlenségnek és jelenték nélkül valónak a tények ezen, általam megfigyelt találkozását. --

105

További befolyások

azonban arra az álláspontra helyezkedni, h o ,,, Nem lehet az arány, amelyben a különböz ő komponensek a nerc a keveredési egyoldalúan eldönti a nemi élet ki a ia i vesznek, alkatban részt , kulásának mikéntjét. Függ ez a további történéstól is és új aszerint, hogy mi a további sorsa a hetőségek nyílnak meg eredő összetevőknek. E, a „„ _n e miség különféle forrásaiból _; _fokon dönt ővé, míg ugyanaz ő végs .21dolgozás válik t14 égkifejlethez vezethet. ssZes fi Ha az ö dó-három különböz ő v megtartják - abnormisnak vett relatív 1— 1-amok elérésekor er ősítik, akkor a vé geredmény kat, s azt az érettség csak perverz nemi élet lehet. Ily rendellenes alkati összetétel ű egyének elemzését még alaposan nem vette munkába senki, d melyek a feltevésekben könny űe már ismerünk olyan eseteket, meglelik magyarázatukat. A szerz ők pl. a rögzít ődé: szerrel soráról azt vélik, hogy azoknak szükségszer-s1 perverziók egész nemi ösztön valamely veleszületett gyengeségeu feltétele a elő Ez az állítás ebben a formában, úgy hiszem, tarthatatlan; értelme csak úgy lehetne ennek, ha ezen a nemi ösztön e gy i tényez őjének, a nemi zónának alkati gyengeségét értenékk, amely zóna kés őbb magára kell hogy vállalja azt 2z p fiu'n it s pubertá hogy az egyes nemi - ténykedéseket egy befoglalja. Feladatát képez ő összefoglaló munka ilyenkor nem sike rülhe t,s • át s a többi nemiségi összetev ők közül a legerősebb fogjasaj tevékenységét, mint perverziót, érvényesíteni.* -

-

Elfojtás Más kimenetele van a dolognak, ha a fejl ődés folyamán a 110.,túlerővel megáldott összetev ők némelyike az elfojtás folyamata- oldesik, melyről meg kell jegyezni, hogy az nem jelent megemmisülést. Az illet ő ingerek itt éppúgy létrejönnek, mint ren-

$

* Gyakran el őfordul, hogy a pubertás idején eleinte normális nemi áramlat indul meg, mely azonban belső gyengeségénél fogva a legelső külvilági akadályokon összeomlik s perverz rögzítődésre való visszaesés váltja fel azt.

10h

n de valam e ly lelki gát14,1kAslályo dese m.), is rnás útra tereli őket, míg tünetek al --:"'''' . folyamat eredményre az 1 -- ake;h‘an_eláré441 kifejézésr,. *, ..%_ een::t tie;: ? m€'glellet,,s,n ____ k. Á bar sz űkült körű -_. 'an pszichoneurotikus betw jt._ é tarkít. E '5'11""lean°zorir'-:13k kl)P ezek azok ItlYt yeket neurotikusok pszic o7m-il az esetek, . t* U8 vizsgálat a reme gi smerhetünk. Az ily egyének 'ne ne m 1 « i vén Pl megl élete ú - rnekségük egy naff,,, ;k iint a perverzeké, gy-e-i-s zé i-PerverL ré t a l trit iö zt é get s i g ti y n á tn ----,,,, egyetöb . -éke _ esetekhea4 dre,' in t é,v -i érett , bnyire még a az her,, -- "k icle., ,, de egyes esetekben joval utána - bels ő okokb_olPelfnit ----tlef. lodulat u --,':, következik be, mire, anélkül, hogy_a t-------""' „i, '''' ,,, 7°' --:----dn- ának., neurózis lép a perverzió helyébe. Ész -%e jiitit 't az o cnid» át :1,föu, indgree H , jöuzgnei n eiTia,b,,e rne k a n éiitnt eat ,k s zuarbeó, daoltttee.A zet t s cht;eyst:, túl téri ugyanazon személy életébe na n a perverziót neurózias , 1:io valamint az el őbb említett tapasztalatot, mely arról váltja , fel h ogyan osztódik el a perverzió és a neliu)1_14..k urózis egy f család a : d ksüzl lt ) 6 tagjai között, egybe kell vetni azzal a megism megismeréssel e e1,, hogy "ózis a perverzió negatívja. --neur -Az abnormis alkati alaptermészet a áelinté z ésddj át az„átszellemítés" (Sublimierung) folyamata teszi lefietv ; it-t----a nemiség egyes forrásainak túl er ő s ingerei módot yernek arra, hogy más területekre ömöljenek át, s ott érvén yesülhessenek; így az önmagában véve veszélyes alkati ténye% a lelki teljesít őképesség nem csekély gyarapodásál~et. '

é4

,

A z művészi ténykedés egyik forrását itt lelhetjük, s amilyen tökgreté7 a----íy teletlen ez az átszellemítés: a teljesít ő képesség, a perverzió és a neurózis, olyan változatos arányú keverékét fogja adni a nagytehetség ű , főleg művészi tehetséggel megáldott A szublimációnak egyik alfaja az ellenhatásek analízise. e gy ének . ő elfojtás, mely, mint tapasztaltuk, már a útján_történ képzés gyermek lappangási id őszakában kezd ő dik és kedvez ő esetben '-á-z egész életen át megmarad. Amit valakinél jellemnek" monanyagából van felép fiunk, jórészt nemi ingerek ítve és a . gyere2wr óta rögz ődött ösztönökb ő l, átszellemítés útján nyert szer- zetekb ől, továbbá olyanokból tev ődik össZe, melyekrieke k

_

1 0-1

feladata a perverz és hasznavehetetlenné lett rezdületek f(4( tartása.mint Eszerint a gyermekkor általánosan perver szetét egész sor erényünkor z ala ite frását kell inegbecslül nZ amennyiben reakcióképzés útján ez adja meg azt a lökést, rnueill_ik.-. nek létréjöttük köszönhet ő.* Esetleges élmények

A nemi kiélések, elfojtási hullámok és átszellemesítési folyainatok jelent ő sége mellett mely utóbbi két folyamat bels tételei teljesen ismeretlenek, minden más befolyásé térbe ő felszorul. Aki az elfojtást és átszellemesítéstnagyon hátalaptermészethez hozzászámítja, annak mindenesetre joga van az alkati azt állítani, hogy a nemi élet végkialakulása mindenekel veleszületett alkat eredménye. Viszont kell őtt a ő megfontolás után senki sem fogja tagadhatni, hogy a tén sónál a gyermekkori és kés yezó'k ezen együtthatákés érvényesül. Nem könny ű őlobi élmények változtató hatása is dolog az alkati és esetlegességi tényezQ hatását egymáshoz felbecsülni. Elméletben az ember mindig hajlik azviszonyítva el ő bbinek túlbecsülésé re; S a gyógyítási gyakorlat az utóbbinak a jelent őségét emeli ki. emmi esetre sem szabadna megfeledkezni arról, ho egymást kizárás, hanem az együtth gy a kett ő között nem az atás viszonya alkati momentumnak várakoznia kell az élmén uralkodik. Az ő t érvényre juttassák; az élmény, hogy érvény yekre, melyek esülh e ssen, az alkatra kell hogy támaszkodjék. Az esetek többség

ébe n ún . „kóroki haladvány" fennforgását képzelhetjük el, melyben az egyik tényez ő e hatóerejének süllyedését a másiknak emelkedése kiegyenlíti; arra azonban nincs okunk, hogy tagadjuk a haladványsor két végén lehetséges végletes eseteket. A pszichoanalitikus tapasztalatnak még jobban megfelel, ha az esetleges élmények között a kora gyermekkor élményeinek E. Zola, a nagy emberismer ő, a „La joie de uiv_ egy leányt jelentet meg, ki derült önmegtagadással, jutalmat nem várvaald fel szeretteiért mindenét áldozza am i}e van, s amire igényt formálhatna, vagyonát,ieloeorté.egy alkalommal valaki más eraömét. E leány gyermekkorában telhetetlenül vágyott gyöngédség után, s mikor miatt mellőzték, gyöngédsége kegyetlenségbe csapott át.

108

kivételes

szerepet juttatunk. Ezzel az okoza::::::::" ertkl haűjmos klaödne: meelygyüettun re osztottuk, melyeket őbbiben az alkat és a úzezhetnénk. Az el inigL a"zguletgo:bnibkan''.;: hej, i ugyanagy későbbi rázkódtató élmények. A nemi fejl ődés.t úgy érvényesítik hatásukat, hogy. re lam ró tényezők mindfejl ődési fokhoz való visszatéré st i,ié znegk' korábbi izn é'len‘:laé:s.sYáeté g a re ss ztót, e megkezdett feladatunkat. nemi fejl elő pedig folytassuk szempontjából tapasztalásunk szerint jelent ős mozzanai ődNés k felsorolását, legyenek azok bár hatóer ők, vagy ezeknek csak. to saz nlo riy i:lvyáen, lá

i:anat az úgynevezett spontán nemi koraerettsg

me ly le galábbis a neurózisok kórokai között biztosan feltehet ő' önmagában éppoly kevéssé elégséges a kórokozáshoz . igaz, hogy

min t akármilyen más mozzanat. Az infantil lappangási szak, áttörésében, megrövidítésében és megszüntetésében nyilvánul ez meg és azáltal okoz zavarokat, hogy nemi nyilvánulásokat hoz létre, melyek egyrészt a nemi gátlások ki nem épített volta,

másrészt a nemi szerkezet fejletlensége folytán, a perverziójellegét viselhetik magukon. E_ perverziós hajlandóságok, mint megmaradhatnak vagy az elfojtások megtörténte után ideges tünetek mozgatóerőivé válhatnak; de annyi bizonyos,

olyanok

a nemi koraérettség megnehezíti azt, hogy a magasabb hogy lelki hatóságok kell őképpen uralkodni tudjanak a nemi ösztön felett és er ő síti azt a kényszerjelleget, amely az ösztön lelki képvisel őit amúgy is jellemzi. A nemi koraérettség gyakran tti értelmi fejlettséggel; így látjuk azt a legjeegyütt jár id ő elő

lentékenyebb és legtehetségesebb egyének gyermekkori történetében; ilyenkor a koraérettség — úgy látszik — nem hat oly kórokozó módon, mint mikor elszigetelten lép fel.

109

Id őbeli tényez ők „Id őbeli tényez ők" név alatt foglalhatunk egybe a koraérett séggel néhány mozzanatot, melyek épp oly figyelmet érdemel nek, mint a koraérettség. Ugy látszik, fajfejl ődési alapon előre' meg van állapítva, hogy milyen sorrendben tériyregéSülj -ené-k az egyes ösztönrezdületek, milyen sokáig érvényesülhessen ek ésMikor vonuljanak háttérbe újonnan fellép ő ösztönrezdülések vagy elfojtási folyamatok folytán, Ámde úgy látszik, hogy úgy

egymásutánjuk, mint tartalmuk tekin-tetében fordulnak el ő változatok, melyeknek a végkimenetelre dönt ő befolyásuk kell hogy legyen. Nem lehet közömbös dolog, hogy valamely áramlat korábban vagy kés őbben lép-e fel, mint ellenáramlata, mert az egyszer bekövetkezett elfojtás hatását teljesen kiküszöbölni nem lehet; id őbeli eltérés a komponensek összetételében rendszerint az eredmény megváltozásával jár. Másrészt a nagyon intenzív módon jelentkez ő ösztönrezdülések gyakran meglep ő gyorsan folynak le, pl. a kés őbbi homoszexuálisok heteroszexuális kötöttsége. Nem jogos az a feltevés, hogy a gyermekkorban legnagyobb er ővel fellépő törekvések az illet őben feln őtt korban is tartósan uralkodni fognak; éppoly könnyen lehetséges, hogy ezek akkorra elmúlnak, s ellentétüknek adnak helyet. („Gestrenge Herren regieren nicht lange.") Még csak nem is sejtjük, mire vezethet ők vissza a fejl ődési folyamatok ilyen id őbeli összezavarodásai. Err ől a pontról az élettudományi, talán egyúttal a történelmi problémáknak egy mélyebb rétegére nyí-

lik kilátás, melyt ől még túl távol állunk, semhogy velük megbirkózhatnánk. Fogékonyság Minden korai nemi nyilvánulás jelentőségét egy ismeretlen eredet ű pszichikai tényez ő is fokozza, melyről ma még csak mint ideiglenes lélektani feltevésr ől lehet beszélni. Értem azalatt a nemi élet ezen benyomásai iránti fokozott fogékonyságot, ezeknek erősebb rögzítékenységét, amit a kés őbb neurotikussá fejl őd őknél, valamint a perverzeknél a tényállás teljessége kedvéért 1 10

fel kell venni, minthogy ugyanily túl korai nemi nyilvánulások más személyekre nem tudnak oly mély benyomást gyakorolni, hogy ezek kényszerít ő módon törekedjenek megismétl ődésüket létrehozni és, hogy a nemiség útjait az egész életre el őírhassák. E fogékonyság magyarázatát részben talán megadja egy másik momentum, melyet a neurózisok magyarázásánál nem mell őzhetünk el, ti. az , hogy az ilyen emberek lelki életében az emlékezeti benyomások túlsúlyban lehetnek a jelenlegi benyomások felett. E tényez ő nyilván összefügg az értelmi fejl ődéssel és együtt n ő a személyi kultúra magasságával. Ezzel ellentétben a vadembert úgy jellemezték, hogy ő a pillanat szerencsétlen játékszere. (Das unglückselige Kind des Augenblicks.)* A kultúra és a szabad nemi fejl ődés közti ellentétesség, melynek következményei oly mélyen belenyúlnak egész életünk kialakulásába, azt is megmagyarázza, miért van a gyermeki nemi élet befolyásának oly kevés jelent ősége a kultúra és a társadalom

alsóbb rétegeihez tartozók kés őbbi életére, s mért oly nagy a jelent ősége a magasabb réteghez tartozóknál. Rögzítődés

Az épp most említett lelki momentumok segít ő hatása azután a véletlenül átélt gyermeki nemi élmények hatását támogatja. Ez utóbbiak (főleg felnőttek és más gyermekek csábítása) szolgáltatják azt az anyagot, mely az el őbbiek segítségével tartós zavaró körülménnyé rögzít ődhetik. Ilyenformán a neurotikusoknál úgy mint a perverzeknél kés őbb észlelt eltéréseket a normális nemi élett ől eleve megalapozza a gyermekkor állítólag nemiségtól mentes életkora. Az okozás m űvében az alkat kedvezése a koraérettséggel, a fokozott rögzítékenység sajátságával és a nemi ösztön idegen befolyás okozta véletlen felkeltésével osztozkodik. A nemi élet zavarainak e vizsgálata pedig ahhoz a ki nem elégít ő eredményhez vezetett, hogy azokról a biológiai folyamaA fogékonyság fokozódása talán a korai évek nemiségének különösen intenzív testi megnyilvánulásából következik.

111

tokról, melyekben a nemiség lényege áll, távolról sem tudunk eleget ahhoz, hogy el—elszigetelt megismeréseinkb ől olyan elméletet alkothassunk, mely úgy a rendes, mint a kóros viszonyok megértéséhez elegend ő volna.

nen nal

Eredetien kellene ír ságával, hanem egysz Hogyan kellene ezt e híresebb magyar taní Sándor). Hagyjuk kényszeredett gondol ióáradat, éhezési jele áttekinthetetlenné vá litikai beszédek, érti talanító érzése... „ki-, Válasszuk ki Frei sünk válaszolni a „F hogy amit felvázolt

UTÓSZÓ „Miért van az, hogy a szent. élet űek közül senki nem fedezte fel a pszichoanalízist? Miért. kellett annak egy teljesen istentelen zsidóra várni'?" Sigmund Freud, 1928. Eredetien kellene írni Freudról. Nem a tudós analitikus magabiztosságával, hanem egyszer ű en csak hagyni „megtörténni" a mondatokat. Hogyan kellene ezt egy olyan szellem árnyékában, aki, mint Freud leghíresebb magyar tanítványa az El őszót írta ehhez a kötethez (Ferenezi Sándor). Hagyjuk magunk mögött. a kellést: formálódjanak képekké a kényszeredett gondolatok. Kozmikus méret ű faluban vagyunk: információáradat, éhezési jelenetek közé iktatott fogyasztói reklámok, a technika áttekinthetetlenne vált vasmarkának szorítása, önbizalommal telített politikai beszédek, érthetetlen magabiztosság, az „ismerünk téged" nyugtalanító érzése... „kizökkent világ". Válasszuk ki Freudot, mint tájékozódási pontot, hogy megkísérelbessünk válaszolni a „Hogyan jutottunk ide'?" kérdésre. (Közben feltételezve, hogy amit felvázoltunk elnagyolt, de mégis helytálló és a freudi elemzés m űköd őképes.) Freud egy másik tanítványa, Adler talán a kompenzáció ffigalmával írná le a történéseket: egy önbizalmát vesztett civilizáció kényszeres bizonyítási vágya. A „tanár" már 1917—ben megel őlegez egy lehetséges választ a „Pszichoanalízis egy nehézsége" c. tanulmányában. (El őször magyarul jelent meg a Nyugat c. folyóiratban, 1917—ben) Az antropomorf önhittségében ringatózó nyugati szellemet 3 sértés éri kultúrájának alakulása során: kozmológiai, biológii és pszichológiai. Kopernikusz megmutatja neki: nem ő van a kozmosz középpontjába helyezve; Darwin azt, hogy a különböző organizációk között sem foglal el központi helyet: az evolúciós folyamat egy állomása; és jön Freud, aki beviszi az utolsó ütést: „az Én nem úr a saját házában" sem. A civilizáció végtelenné tágult horizontok között átmenet a semmib ől a semmibe, és megteremtése nem szabad elhatározas. Freud orvos—biológusként indul és hisztériás betegek hipnotikus kezelésének eredményeként ahhoz a következtetéshez jut: ezek a betegek

113

sorban gyermekkori emlékek ezek, melyek ,emlékektől szenvednek". Els ő valamilyen úton—módon kikerültek az éber figyelem fókuszából é „alámerültek" a tudatban. Ebból a tudatos egyeduralmának megsz űnés: is következik: a lelki szerkezetben el kell különíteni a tudattala n i n_ stanciát, amely tovább tagolható (filogenetikus és ontogenetikus) é s az elmélet tovább finomul a tudatel őttes és a felettes én leválasztásával. A tudattalanban vannak elfojtva mindazok a törekvések, melyek kielégítés e kínos:özvetlürmbásafnyegtizévhísociál alkalmazkodó képességét. Hiába vannak ezek „biztos helyen", örök hogy valahogyan hírt adjanak magukról. Történhet ez törekvésük, formájában (neurózis), de a pórázra fogott energiák átalabetegség köveit rakosgató aktív tevékenységgé i s kulhatnak a kultúra épít ő (szublimáció). Olyan ez, mint az ösztöneit az egész érdekében bilincsnietzschei ember képe. A harc, akárcsak a platóni lélekrészek beverő között, örök. A kocsis (tekintsük most a tudatos énnek) a jó kiállású ló igyekszik a (felettes én — erkölcsi értékek gy űjtőhelye) segítségével másikat (ösztön–én) vaő göthös, vad, parancsnak nem engedelmesked lahogyan kordában tartani. Ez néha sikerül, néha nem: „az Én nem úr a saját házában". (És ami mindennél rettenetesebb számára: az vagy éppen analízist megel őzően nem is tudja, vajon most uralkodik, legyőzött). Ha a tudattalanban elfojtott anyag jellegér ől beszélünk, akkor ezen a ponton Freud egy ősi filozófiai hagyományhoz csatlakozik, amely azt hangsúlyozza, hogy Erosznak, a szerelem istenének mindenható hatalma van az emberi életben. Freud szexualitásról írt m űveiben soha nem mulasztja el az utalást ezekre az eredetekre (ebben a kötetben a Platón ői mesét" említi). Lakomájában el őforduló androgün–történetet, mint „költ De tagadja, hogy elméletének kidolgozásában ezek a filozófiai ősök bármilyen szerepet játszottak volna. Pl. Önéletrajzában azt állítja: „azt sem tudtam akkor még, hogy a hisztériának a nemiségre való visszavezetésével a legrégibb orvostudomány korába nyúltam vissza és Platónhoz csatlakoztam." Kés őbb a „pánszexualitás" vádjától menekültében, mely korszakában orvostársai gúnyolódásával és megvetésével kellett megküzdenie, a Lakomából Diotíma Erosz—felfogásához fordul, ahol a poieszisz és az erosz szavak alkalmazási köreinek összetevéséb ől kiderül, jelenűkített tésükben nagyobb kört átfogó szavakat egy mesterségesen lesz területre alkalmaznak: a poieszisz—t a poézis értelmében, miközben a

114

létrehozó ruesterségeket általánosan jelenti, míg Erosz tevékenységét a szexualitás területére korlátozzák, mikor az az emberi élet minden területét behálózza. „ ...amit a pszichoanalizis szexualitásnak nevezett, ko-

rántsem jelentette a különálló nemek egyesítése, vagy a nemi kéjérzetének el őidézése iránti vágyat, hanem jóval inkább Platónszervek

Lako-

mája mindent átfogó, mindent fenntartó Eroszának felel meg." (Ellenállás a pszichoanalízissel szemben. 1925)

Ami mindennél nagyobb megdöbbenést jelentett elméletének publikálása során az, túl a szexualitás kiemelésén, a gyermekkori nemiség hangsúlyozása volt. „Ez a fejezet hiányzik minden el ő ttem ismert m űből" állapítja meg. A legközismertebb fogalmak a freudi elmélet ezen részéhez csatlakoznak. A „kétszakaszos tárgyválasztás" els ő fejezetét (néhány hónapos kortól 5-6 éves korig) három szakaszra osztja korális, onális, fallikus), majd hangsúlyozza az ödipális korszak (az ellentétes nem ű szülő iránti szerelem) központi jelent őségét a felettes én megszületésében. A pubertásig következ ő szakaszt a nemiség elfojtásaként tekinti, a serdülőkort pedig azon korszakként, mikor kiforrja magát a libido (a nemi ösztön energiája) helyes tárgyválasztása. Véleménye szerint a lélek neurotikus megbetegedése els ősorban az els ő fázisban következik be. Az ekkor elfojtásra kerül ő törekvések, emlékek hozzák létre a feln őttkori neurotikus tüneteket. A kötet második és harmadik tanulmánya ezt a pszichoszexuális fejl ődést vázolja, míg az els ő a perverziók és a pszichoneurotikus tünetképzés összefüggéseivel foglalkozik, ahol a nemiség hagyományos törvénytábláinak újraírásáért folytatott gigászi küzdelembe tradicionális etikai állásfoglalások is belevegyülnek. szájnak nemi szervként való alkalmazása perverzió számba megy, ha az egyik személy ajka (nyelve) a másiknak nemi szerveivel jut érintkezésbe." A freudi gondolatok nagyon elnagyolt ismertetését követ ően néhány mondat erejéig térjünk vissza azok aktualizálhatóságához, de most ne a

„rossz a közérzetem" általános életérzésének egyik lehetséges interpretációs sémájaként, hanem közelítsünk hozzájuk a jelenkori filozófiai irányok némelyikének szempontjából. Mindössze két címszó: posztmodern és hermeneutika. Az elsőről szólván csak szembeállításban ragadható meg a lényeg: modern kontra posztmodern. Az el őbbi az „egyetemes beszélgetés" és az egyetlen igazság mítoszáról, míg az utóbbi az egyetlen közös nyelv lehe-

115

tetlenségéról beszél. Az én szempontjából tekintve a modernitásban ott találjuk az azonos én gondolatát, melyb ől kiindulva filozófiai s varnend: szerkontuálhaó(Fice).Hzén„hasd",kori viszafeléönmgdtához(Hel).Enétb ,aposz ot dernben a „meghasadt tudat", az éncentrum megsz ű nése az, ami eR.v'-iui: ifejezője a központnélküliségnek. Ezen a ponton sorakozik Freud E-rn- kMach és Musil mellé, akik kortársaiként ugyanarról gondolkodván (nem érkezett-e el a „menthetetlen én" filozófiai korszaka), átvezetik (Niet schével és másokkal együtt) a filozófiai kultúrát az egyetlen igaz má rn:ő „kicsiny" igazságok tolerá: rátólasokehégnymásleté Iásához. A hermeneutika (értelmezés m űvészete) esetében is csak néhány futó megjegyzést tehetünk. Az utóbbi id őben magyarul is egyre többet olvashatunk ennek a pszichoanalízissel való kapcsolatáról (a Talassa cí mű folyóirat). A 20. sz. elején a szellemtudományok önállósulásának keretében keresi a filozófia azt az autentikus kutatási módszert, amely elválasztja a humán és a természettudományokat. Az ekkor már évszázado s

-,ányokra (bibliai hermeneutika) visszatekint ő hermeneutikába nhagyon bukanerá.Aülöségvizatáryhoklívisznba található. A természettudós számára az egyszer űen csak ott van, annak a veszélye nélkül, hogy neki magának is „beleszólása" lenne a kutatás eredményének megszületésébe. Míg a szellemtudomány tárgya „visszabeszél": az igazság dialógusban születik, mert „a megérthet ő lét nyelv" (Gadamer). Természettudós—e Freud vagy nem. A biologisztikus fogalmak gyakori dúskál), a psziché mechanisztikus erőltetése (ezekben a jelenlegi köte t determinációinak hangsúlyozása arra utal, hogy igen. Az analitikus helyzet (szabad asszociáció, a beteg és a terapeuta dialógusa) azonban egyértelm ű hermeneutikai szituációra utal. A vita nem ért véget: a hermeneutika irodalmának szaporodásával párhuzamosan egyre intenzívebb annak és a pszichoanalízis kapcsolatának vizsgálata. Mit adott a kultúrának a pszichoanalízis? Félretéve most azt a kritikai attitüdöt, mely mint minden elmélettel, ezzel kapcsolatosan is elfogadható (egy mindent magyarázni kívánó teória problematikussága, a psziché és a mechanisztikus fogalmiság összeegyeztethet őségének kérdésessége stb.), egyet feltétlenül: az én önreflexiós képességének kiterjesztését, azt a megrázó élményt, hogy mindabban, amit teszek, általam nem uralt

I 16

indulatok hatása alatt állok. Ha a tudattalan akkor talán a következ őket mondaná:

z. enni kívánna az én-nek,

„Azért jöttem, hogy megsirassalak. Azért jöttem, hogy szívig hassalak, hogy könnyeimmel vérig mossalak. Azért jöttem, hogy felforgassalak."

(Karinthy Gábor: Szerenád) Könyvészeti adatok:

ben, 2. kiadás 1919)

a m ű 1905-ben jelent meg el őször (magyarul 1915Reke Lajos

TARTALOM A fordító el őszava El őszó a második kiadáshoz Előszó a harmadik kiadáshoz I. A nemiség tévútjai II. A gyermeki szexualitás III. A pubertás alatti átalakulás Utószó

5 9 10 13 49 81 113